Benedek Noémi;

Fidesz;Magyar Nemzeti Bank;Orbán Viktor;adós;gyűjtemény;Németh Szilárd;árfolyamgát;rezsicsökkentés;

2013-12-05 06:18:00

Csak blöff a pénzügyi rezsicsökkentés

A kormánypárt cinizmusának csúcsa, hogy ezentúl a bankoknak fel kell tüntetniük az értesítőkön, mennyit spórolt az adós az árfolyamgáttal: ez az összeg ugyanis az ügyfélnek arra a gyűjtőszámlájára kerül, amelyet 2017-ben kell elkezdenie törleszteni. Ennek tulajdonképpen csak a kamatait spórolja meg - ezt az állam és a bankok közösen állják.

Újabb adminisztrációs terhet róna a bankokra Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésére felelős bizottságának vezetője: januártól negyedévente kellene informálniuk ügyfeleiket, mennyivel csökkentek a törlesztőrészleteik.

A fideszes politikus szerint a lépés a "pénzügyi rezsicsökkentés" része. Németh Szilárd azt is előírná, hogy a bankoknak évente legalább egyszer tájékoztatniuk kellene ügyfeleiket az árfolyamgát előnyeiről. A részletszabályozást várhatóan a nemzetgazdasági minisztérium dolgozza ki, egyeztetve a bankokkal - tette hozzá a Fidesz rezsiügyi szakértője.

Az árfolyamgát megközelítőleg 20-25 százalékkal csökkenti a devizahitelesek havi törlesztőrészleteit: ám a rögzített és a tényleges árfolyam közötti különbséget az adós nem spórolja meg. Az összeg egy gyűjtőszámla-hitel formájában halmozódik, és a rögzített időszak végén - 2017 nyarán - egyszerre kell elkezdeni törleszteni a devizahitelt az akkor aktuális árfolyamon és a gyűjtőszámlán felhalmozódott tartozást is.

November elején a parlament döntött arról, hogy a 90 és 180 nap közötti késedelemben lévők és a 20 millió forint feletti hitelösszeggel rendelkezők is beléphetnek az árfolyamgátba. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány várakozásai ellenére az árfolyamgát nem túl vonzó lehetőség, feltehetően az adósok is pontosan látják, hogy ez csak elodázza a problémát.

Szeptember végéig az arra jogosult adósoknak mintegy 40 százaléka lépett be az árfolyamgátba. Az áttörés a jogosultak körének kiszélesítése után is elmaradt, novemberben mintegy ezer új adós csatlakozott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérése szerint a kívül maradó hitelesek negyede jobb kormányzati intézkedésben reménykedik, 30 százalékuk tart a lejárat utáni megnövekedett törlesztőrészlettől, 20 százalékuk pedig a bankok miatti bizalmatlanság miatt nem lépett be.

Ráadásul az árfolyamemelkedés oroszlánrésze a kormányváltás óta történt: 2010 tavaszán az euró árfolyama 265 forint volt, míg a svájci franké 185 forint. Egészen közel az árfolyamgát által rögzített szintekhez. Ennyibe került a második Orbán-kormány szabadságharca a devizahitelesekre.

Az adósok és a kormány is a Kúriára és az Alkotmánybíróságra (Ab) vár a devizahitelek ügyében. A kormány még augusztusban bejelentette: kivezeti a devizahiteleket a magyar gazdaságból. Ezt követően ultimátumot adott a kabinet a bankoknak: állítsák helyre a szerződéseket november elsejéig, ellenkező esetben a kormány maga nyújtja be javaslatát a parlamenthez - esetlegesen a bankok kárára.

Azt Orbán Viktor is többször nyilvánvalóvá tette, hogy azt várják a bankoktól, hogy az árfolyamváltozásból eredő terhek nagy részét viseljék az adósok helyett. A felvételkori és a jelenlegi árfolyam közötti különbség a teljes magyarországi devizahitel állomány esetében mintegy 1000 milliárd forint lehet. A kormány nyomatékosan kérte a Kúriát, hogy foglaljon állást a devizahiteles szerződések érvényességéről - erről december 16-án tárgyal a Kúria jogegységi tanácsa.

A kabinet az Ab-hoz pedig azt a kérdést intézte, hogy van-e mód a törvényhozás eszközével módosítani a devizahitel szerződéseket, illetve levezethető-e az alaptörvényből közvetlenül a kölcsönszerződések érvénytelensége. A kabinet bármi áron csökkenteni akarja a devizahitelesek törlesztőrészleteit - és ebben politikailag annál nagyobb haszon van, minél közelebb történik a jövő évi választásokhoz.

Bár a kormány elsősorban jogi megoldást keres most a devizahitelesek problémájára, a lakosság egy reprezentatív felmérés szerint inkább a bankok és a kabinet közös fellépésétől várja a megoldást. A magyarok többsége reálisan látja, mennyivel nőttek a devizahitelesek törlesztőrészletei - derül ki a Bankmonitor.hu felméréséből. Abban azonban nem vagyunk túl tájékozottak, milyen arányban tehet a terhek növekedéséről a kamatváltozás és mennyiben az árfolyam megugrása.

A kutatásban résztvevők 57 százalékra becsülik az árfolyam, és 43 százalékra a kamatváltozás hatását, az MNB számításai szerint azonban a törlesztőrészletek emelkedését 70 százalékban a forint gyengülése okozta, és csak 30 százalékban járult hozzá a hitelkamatok emelkedése.

A pénzügyi rezsicsökkentés jól láthatóan a Fidesz választási kampányának egyik fő szlogene lesz. Az árfolyamgáttal megspórolt összeget azonban cinizmus rezsicsökkentésnek titulálni - hiszen csak az adós hitelét növeli. Ennek első lépése az illetékmentes készpénzfelvétel volt a kormányzati kommunikáció szerint.

Már ez is pikáns volt: ugyanis amíg a kormány nem vezette be majd duplázta meg az ATM-ből való készpénzfelvételre a pénzügyi tranzakciós illetéket, addig léteztek olyan bankszámlák, melyekhez ingyenes készpénzfelvétel tartozott. Vagyis a kormány előbb elvett a fizetésekből, majd nagy kegyesen visszaad: ezt nevezi pénzügyi rezsicsökkentésnek. Míg az árfolyamgát esetében egy később - épp a következő parlamenti választások előtt - kifizetendő hitelt illet ezzel a kifejezéssel.

A forinthitelesek már érezhették a pénzügyi rezsicsökkentést: a jegybanki alapkamat csökkentésével a hitelek kamatai is csökkentek - fogalmazott az ingyenes készpénzfelvételről szóló törvény elfogadása előtt a parlamentben Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője a korábbi alapkamatot "indokolatlanul magasnak" nevezte.

A Fidesz és a kormány tagjai egyre gyakrabban tesznek megjegyzéseket a jegybank monetáris politikájára: melytől normális esetben tartózkodnia kellene a kabinetnek - a jegybank ugyanis független intézmény. Legutóbb Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy hallgatói fórumon jelentette ki, hogy jól jönne még némi kamatcsökkentés, hogy csökkenjenek a hitelek kamatai is.

Az új, elfogadás előtt álló hitelintézeti törvény lehetőséget teremt a devizahiteleseknek, hogy átváltsák adósságukat fixált kamatbázisú forinthitelre. Az átváltással azonban korántsem biztos, hogy jól járnának az adósok. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az árfolyamkülönbség elvesztését elfogadja az adós - persze semmi sem garantálja, hogy a forint jelentősen erősödne a jövőben.

Emellett jelenleg az alacsony jegybanki alapkamatnak köszönhetően alacsonyak a hitelkamatok, ám egy magasabb infláció kamatemelést is hozhat, ezzel pedig nőne a referenciakamatú hitelek kamata is.

A jegybanktörvény szerint a monetáris tanács elsősorban az inflációra van tekintettel a jegybanki alapkamat csökkentésekor.Jelenleg a rezsicsökkentés hatására történelmi mélyponton lévő infláció és a globális likviditásbőség kedvezett a kamatcsökkentéseknek.

Egy nagyobb gazdasági növekedés hatására azonban a jövő év kamatemelést hozhat a jövő év - mutatnak rá korábbi elemzésükben a Royal Bank of Scotland közgazdászai. A pénzügyi rezsicsökkentés ezen része is csak retorikai fogás, az alapkamat csökkentése nincs kőbe vésve, és még kevésbé a kormány érdeme.