Előfizetés

Vádat emeltek a sztárügyvéd ellen

Jelentős értékre elkövetett sikkasztás, ügyvédi visszaélés, hamis tanúzásra való felhívás és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Budapesti Nyomozó Ügyészség a Pesti Központi Kerületi Bíróságon R. György fővárosi ügyvéddel szemben. A vád szerint az ügyvéd összesen 60 millió forintot vett át ügyvédi letétként két sértettől, ám a pénzt sajátjaként kezelte és elsikkasztotta. 

R. György évekkel ezelőtt kedvező ingatlanvásárlási lehetőséget ajánlott a két sértettnek, egyúttal egy nagyobb összeg letétbe helyezésére kérte őket fizetőképességük alátámasztására. Ezt követően át is vett tőlük, több részletben, ügyvédi letétként 30-30 millió forintot.

Az adásvételi szerződések megkötése végül nem történt meg, ám a sértetteknek visszajáró letéti összeget a vádlott nem fizette vissza, hanem a pénzzel sajátjaként rendelkezett. Sőt, miután a sértettek az ügyben feljelentést tettek, egyiküket telefonon több alkalommal arra kérte, hogy vonja vissza a sikkasztás bűntette miatt tett feljelentését, illetve a megindult büntetőügyben tegyen valótlan tartalmú nyilatkozatot.

A jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

Szulejman és a történelem

Bernáth László
Publikálás dátuma
2013.12.04. 20:46
Fotó: Getty Images.
Különböző felmérések szerint manapság - a Barátok közt után - a második legnézettebb televíziós sorozat a Szulejmán. A közelmúltban olyan epizódjai is voltak, amelyikben Magyarország is érintve volt, hiszen Szulejman csapatai győztek a mohácsi csatában. Sokak szerint, a korábbi évszázadok után, az ország nagyhatalmi erejének végső megroppanásához ez a csatavesztés vezetett.

Meg is jelentek írások a hazai - elsősorban internetes - sajtóban, amelyekben kifogásolták, hogy a mohácsi csata nem is úgy zajlott, ahogy ezt a török sorozat ábrázolta. Most függetlenül attól, hogy az ütközet némely részlete, főleg pedig Zápolya távolmaradásának oka körül, máig tartanak a viták (legutóbb a Rubikon című kitűnő történelmi folyóiratban, a sorozat sikere nyomán választották ezt a témát), az ilyen filmbírálók elfeledkeznek arról, hogy a film, vagy televíziós játék nem arra való, hogy hitelesen idézze fel a történelmet.

Legjobb esetben abban segíthet, hogy jobban megértsük az adott kor viszonyait. Nem a mozivászonról, vagy a képernyőről kell megtanulni a történelmet. A Szulejman sem a történelmi hitelessége miatt érdemes a közfigyelemre, sőt: a népszerűségre. Gondolom először a környezet, a palota belső terei, bútorai, a rendkívül gazdag ruhatár vonzza a nézőt, még ha a ruhákról sem lehet biztosan elmondani, hogy pontosan olyanok, mint hajdanán lehettek.

Ami igazán érdekes: egy hárem és az uralkodó környezetének belső viszonyai, nem utolsó sorban a háremhölgyek viszálykodása, amely a valóságban is - erről az idegenvezetők szoktak beszámolni a palota látogatóinak a megfelelő szobákban -, oda vezetett, hogy egymás gyermekeit gyilkolászták az utódlásuk érdekében.

Végül, de nem utolsó sorban: jók a színészek, akik karaktert adnak az egyes figuráknak, főleg a Szulejmant alakító Halit Ergenc, aki egyébként egy korábbi török sorozatban egy mai figurát is hitelesen elevenített meg a kamerák előtt. Jogos tehát a népszerűség.

Szulejman, RTL Klub

Nagyon megbüntetik a prostik kuncsaftjait

Publikálás dátuma
2013.12.04. 20:16
A francia prostituáltak az utcára vonultak, amikor Nicolas Sarkozy szigorított a szabályokon. Fotó: Pascal Le Segretain/ Getty I
Elfogadta a francia parlament alsóháza, a Nemzetgyűlés a prostituáltak ügyfeleinek büntethetőségéről szóló törvényjavaslatot.

A közvéleményt és a képviselőket is jelentősen megosztó jogszabályt egy hétig tartó vita után 268 igen szavazattal 138 ellenében, 79 tartózkodás mellett fogadta el a parlament alsóháza. 

A két kormánypárti szocialista és egy ellenzéki jobbközép képviselő által beterjesztett tervezet szerint első alkalommal 1500 euró (452 ezer forint), később kétszer ekkora pénzbírsággal sújthatók a prostituáltak kuncsaftjai. A törvényjavaslattal Svédország példáját követi Franciaország. A skandináv országban 1999 óta büntetik a prostituáltak ügyfeleit, aminek következtében tíz év alatt felére szorult vissza az utcai prostitúció.

A francia jogszabály szociális programokat is bevezet azok számára, akik fel akarnak hagyni a prostitúcióval, a kormány ehhez 20 millió eurót (6 milliárd forintot) kíván letenni az asztalra. Becslések szerint a franciaországi prostituáltak 70-80 százaléka nő. Ugyanekkora arányban vannak közöttük a balkáni országokból, Afrikából, Dél-Amerikából vagy Kínából szervezetten érkezett külföldiek. Nekik tartózkodási engedélyt biztosít a javaslat, amennyiben felhagynak a prostitúcióval.

Franciaországban a prostitúciót nem tiltja törvény, továbbra is legális marad a mintegy 18-20 ezer prostituált számára. Tíz évvel ezelőtt azonban Nicolas Sarkozy akkori belügyminiszter kezdeményezésére a jobboldali nemzetgyűlés elfogadott egy törvényt, amely kéthavi szabadságvesztést és 3750 euró bírság kiszabását teszi lehetővé a bájaikat az utcán árulók megbüntetésére. Ezt az intézkedést a prostituáltak kezdeményezésére eltörli a szöveg.

A képviselők véleménye a törvényjavaslatról egyébként párthovatartozástól függetlenül nagyon megoszlott. A szocialisták közül egyesek nem támogatták az ügyfelek büntethetőségét, mások pedig a prostituáltak és az őket támogató egyesületek álláspontjával értettek egyet, miszerint a kuncsaftok ellenőrzése illegalitásba fogja kényszeríteni a prostitúciót, s nagyobb lesz az erőszak veszélye. A kormánypárti képviselők többsége mindezek ellenére igennel szavazott.

A legnagyobb nézeteltérések a jobboldali képviselők között voltak, többségük tartózkodott a szavazástól, míg a radikális baloldal és a centristák vezetői a képviselőkre bízták, hogyan szavaznak. A Zöldek viszont azért nem támogatták a tervezetet, mert az nem tesz különbséget az olyan prostituáltak között, akik a kerítőhálózatok áldozatai és az olyanok között, akik "függetlenül" dolgoznak.

A szövegről még a felsőháznak, a szenátusnak is szavaznia kell. Erre 2014 júniusáig kerülhet sor.