Ukrajna - Blokád alá vették az elnöki hivatalt

 Nem engedték be csütörtök reggel az ukrán elnöki hivatalba az ott dolgozókat az épület előtt tüntetők.

A hatalomváltást követelő demonstrálók közölték a hivatalban dolgozókkal, hogy Viktor Janukovics elnök "szabadnapot" adott nekik, mivel ő sincs a hivatalában. Az ukrán államfő jelenleg Kínában folytat tárgyalásokat.

Eközben Szerhij Arbuzov első miniszterelnök-helytettes egy tévéinterjúban kijelentette: a kormány nem zárkózik el az elől, hogy megvitassa az ellenzék és a tüntetők képviselőivel az elnök- és a parlamenti választások előre hozásának lehetőségét.

Szerző

Uniós jogba ütközik a Déli Áramlat

Az Európai Bizottság szerint sértik az uniós jogot a Déli Áramlat gázvezeték építéséről szóló kétoldalú megállapodások, amelyeket Oroszország kötött hét európai országgal, köztük Magyarországgal; a brüsszeli testület szerint az egyezményeket alapjaiban újra kell tárgyalni.

Az uniós ügyekkel foglalkozó portál, az Euroactiv idézte szerdán ezzel kapcsolatosan Klaus-Dieter Borchardt, az Európai bizottság energiapiaci hivatalának igazgatóját, aki az Európai Parlamentben beszélt erről.
"A bizottság megvizsgálta ezeket a kormányközi megállapodásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy egyike sincs összhangban az uniós joggal" - mondta Borchardt.

A brüsszeli illetékes szerint Brüsszel emiatt hozta a szóban forgó országok - Bulgária, Szerbia, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria - tudomására, hogy az uniós egyezményekből vagy pedig az Energia Közösség (Energy Community) megállapodásaiból kifolyólag kötelességük kérni Oroszországtól a kétoldalú kormányközi megállapodások újratárgyalását, hogy összhangba hozhassák őket az uniós joggal.

Borchardt szerint amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor az érintett országoknak fel kell mondaniuk a kétoldalú egyezményeket. A brüsszeli illetékes szerint Günther Öttinger, az Európai Unió energiaügyi biztosa épphogy elküldte levelét Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszternek, amelyben elmagyarázta a helyzetet, és arra kérte, hogy fogadja kedvezően a megállapodások újratárgyalásának lehetőségét.

A szóban forgó országok mind tagjai az EU-nak, kivéve Szerbiát, amely azonban tagja az Energia Közösségnek. A 2006-ban létrejött, bécsi központú szervezetet azzal a céllal hozták létre, hogy hozzájáruljon a stabil szabályozási környezet megteremtéséhez a tagállamokban és szerződött országokban a befektetések vonzása, az energia integrált belső piacának megteremtése, valamint az ellátásbiztonság fokozása érdekében.

Klaus-Dieter Borchardt leszögezte, hogy a kétoldalú megállapodások alapján nem épülhet meg és nem is helyezhető üzembe a Déli Áramlat. Amennyiben az érintett országok nem tárgyalják újra az egyezményeket, az Európai Bizottságnak vannak eszközei ahhoz, hogy kötelezzék őket erre - tette hozzá.

Borchardt három kifogásolni való dolgot említett a megállapodásokkal kapcsolatosan. Először is felül kell vizsgálni az úgynevezett tulajdonosi kör "kötetlen" szabályait. Az orosz Gazprom, amely a gáz termelője és ellátója is egyben, nem birtokolhatja egy időben a termelőkapacitásokat és a tranzithálózatot. Másrészt biztosítani kell a harmadik fél számára a vezetékhez való hozzáférést hátrányok nélkül, a Gazprom pedig nem élvezhet kizárólagos jogot a gázszállításokra. Borchardt harmadrészt az mondta, hogy meg kell vizsgálni a Déli Áramlat tarifarendszerét is.

A brüsszeli illetékes nem tudta megmondani, hogy ezeket a megállapodásokat összhangba lehet-e hozni az uniós joggal vagy sem, de felhívta a figyelmet arra, hogy még abban az esetben is, ha sikeresen zárulnak le a tárgyalások, időbe telik, amíg a Déli Áramlat építése összhangba kerül az uniós joggal. Ez szerinte akár két évet is igénybe vehet.
Borchardt hozzátette, hogy az érintett országok teljes mértékben tisztában vannak a Déli Áramlattal kapcsolatos bizottsági aggályokkal. Leszögezte, hogy a gázvezeték nem fog működni az EU területén, amennyiben ez nincs összhangban az uniós energiapolitikát szabályozó joggal.

Az Euractiv szerint a brüsszeli bizottság állásfoglalása legkevesebb két tranzitországot, Bulgáriát és Szerbiát hozza kellemetlen helyzetbe: az előbbi országban tavaly áprilisban, az utóbbiban tíz nappal ezelőtt kezdődött meg ünnepélyes keretek között a gázvezeték építése, miközben tudomásuk volt róla, hogy Brüsszel törvénytelennek tartja a beruházás alapjául szolgáló kétoldalú megállapodásokat.

A Déli Áramlat nemzetközi gázvezeték a Fekete-tenger alatt, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül szállítja majd az orosz gázt Nyugat-Európa fogyasztóinak. A befektetés összértéke több mint 16 milliárd euró. Az Ukrajna megkerülésével orosz gázt az európai piacra szállító Déli Áramlat gázvezetéket előreláthatólag 2016-ban helyezik üzembe. A gázvezeték 2018-ra éri el teljes kapacitását, akkor évi 63 milliárd köbméter földgázt lesz képes eljuttatni az európai fogyasztókhoz Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia és Ausztria területén az olaszországi elosztó terminálhoz vezető nyomvonalon. A Gazprom a múlt kedden közölte, hogy a Déli Áramlat magyarországi szakaszának építése 2015 áprilisában kezdődik.

Szerző

Napi 5 milliárd adatot gyűjt mobiltelefonokról az NSA

A külföldi elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) naponta csaknem 5 milliárd adatot gyűjt be a világon a mobiltelefonok tartózkodási helyéről - közölte internetes kiadásában kiszivárogtatott titkos dokumentumokra és amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva helyi idő szerint szerdán a The Washington Post.

Az NSA ennek segítségével nyomon tudja követni az egyes személyek mozgását és fel tudja térképezni a közöttük kialakult kapcsolatrendszert. A Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok és a lapnak nyilatkozó amerikai hivatalos személyek szerint az adatbázisban telefonkészülékek százmillióinak hollétére vonatkozó adatokat tárolnak.

A méreteit és a magánélet védelmére gyakorolt potenciális hatását tekintve ez a mobiltelefonokat lokalizáló program lehet a legjelentősebb az NSA június óta leleplezett titkos adatgyűjtési módszerei közül. A világ mobilhálózatait összekötő kábelek megcsapolására épülő eljárás a CO-TRAVELLER gyűjtőnevű, új elemzőprogramoknak köszönhetően elvben tömegek megfigyelésére alkalmas. Az elemzők a világon bárhol fel tudják lelni a mobiltelefonokat és visszamenőleg nyomon tudják követni azok mozgását, ami lehetővé teszi a felhasználóik közötti esetleges titkos kapcsolatrendszer leleplezését.
A mobiltelefonok ugyanis még használaton kívüli állapotban is jelzik a hollétüket a hívások és a szöveges üzenetek fogadása érdekében.

Az NSA szándékosan nem vesz ugyan célba amerikai állampolgárokat, ám az adatgyűjtés léptéke miatt a kémszervezet "véletlenül" jelentős információhoz jut honfitársaik hollétrével kapcsolatban is. Emellett a szórásba beleesnek a külföldre utazó amerikaiak adatai is.

Szerző