Becslések szerint 2010 és 2013 között 20-25, sok fontos terméknél 30-40 százalékkal emelkedett az élelmiszerárak, ugyanakkor 2007 és 2012 között mintegy 10 százalékkal csökkent a fogyasztás. A jelenlegi, évtizedek óta legalacsonyabb fogyasztói árindex ellenére a kevesebb megvásárolt húsért, tejért, kenyérért, lisztért vagy cukorért minden egyes évben többet kellett fizetnünk, mint az azt megelőző esztendőben. A 27 százalékos, rekord mértékű áfa, illetve a forint gyengülése, a növekvő adó- és járulékterhek mellett a világpiaci árak emelkedésevan az okok között.
A kormányváltás idején - 2010 tavaszán - egy euróért 270-275 forintot kellett fizetni, azóta viszont ez az árfolyam megjárta a 324 forintos szintet is, és jelenleg is 300 forint környékén tanyázik. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az agrárágazat meglehetősen importigényes, de a számlát végül a fogyasztónak kell megfizetnie. Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója a Népszavának elmondta, hogy a kormány kommunikációja szerint ugyan jobban élünk, mint négy éve, de ez valójában nem jelent semmiféle életszínvonal-javulást.
Az élelmiszerárak átlagosan - 2013 első 10 hónapjában - 3,3 százalékkal emelkedtek, ezen belül a hús- és halkészítmények 5,5, a liszt 7,6, a cukor 6,6, a tojás 8,0, a burgonya pedig 65 százalékkal kerül többe, mint tavaly január-október között.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárát is megkérdeztük az élelmiszerek áremelkedésének okairól. A szakember szerint ezek között szerepel egyebek mellett a mezőgazdasági alapanyagok drágulása a világpiacon, ami érvényes a cukorra, étolajra, gabonára, burgonyára és egyéb termékekre is.
Az utóbbi időszakban a tej ára is feljebb kúszott, az olcsónak számító tartós tej literenként egy esztendeje 135-136 forintba került, napjainkban pedig már 160-170 forintot kérnek érte. A magyar háztartások a rezsi mellett élelmiszerekre költik a legtöbbet. Különösen az alacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában túlsúlyos ezeknek a termékeknek az aránya. Vámos György arra is felhívta a figyelmet, hogy az alacsony infláció elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönhető, ugyanakkor ettől függetlenül az élelmiszer árak folyamatosan emelkedtek.
A magyar vásárlók mindig is nagyon árérzékenyek voltak, így nem csoda, hogy a kereslet eltolódott az olcsóbb termékek, termékcsoportok irányába, illetve egyre többen vannak, akik az akciókra "vadásznak" - tette hozzá az OKSZ főtitkára. Sokan kezükben az akciós újságokkal vándorolnak az üzletláncok között. Vámos György szerint a hazai kiskereskedelmi fogyasztás korábban mély gödörbe került, s az élelmiszerek ebből a többi termékcsoporthoz képest is lassabban kapaszkodnak majd ki. A magas élelmiszerárak és a csökkenő fogyasztás elsősorban a kisebb üzleteket hozta, hozza nehéz helyzetbe.
Belyó Pál jövőre arra számit, hogy a fogyasztás nem növekszik érdemben, annak ellenére, hogy a reálbérek legfeljebb 2 százalékkal növekedhetnek. A lakosság egy része már a megtakarításait éli fel, az alacsonyabb jövedelmi csoportoknál ezek már el is fogytak.