Devizás alibimegoldások

Időhúzásra rendezkedett be a kormány a devizahitelesek ügyében. Rogán újabb alibi-törvénymódosítást nyújtott be a parlamenthez. Az Európai Bíróság tárgyalta a Kásler-ügyet, de döntés csak jövőre születhet.

Érdemi szerepvállalás helyett a kormány bedobja a gyeplőt a bankok és az adósok közé azzal, hogy a Kúria és az Alkotmánybíróság döntésére vár - véli Simon Gábor. A parlament fogyasztóvédelmi bizottságának MSZP-s tagja tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: a kabinet csak az időt húzza: az adósmentést késve kezdte el a kormány, és intézkedéseivel főleg a tehetőseknek kedvezett.

A leginkább rászorulók támogatása viszont késik: a magáncsőd bevezetését három éve ígéri a kormányoldal, és csak olyan alibimegoldásokat kínált nekik, mint az ócsai lakópark. A nemzeti eszközkezelő is kevés családnak nyújtott segítséget - mutatott rá az MSZP szakpolitikusa. Az MSZP elnökhelyettese azt mondta: a kormánynak be kellene fejezni az időhúzást és a cselekvés helyetti kommunikációs offenzívát. Szerinte azonban a devizahitelesek megsegítése már a következő kormány feladata lesz. Az MSZP ezt a forintárfolyam erősítésével, a magáncsőd bevezetésével, szociális bérlakásprogrammal és az eszközkezelő működésének kibővítésével tenné meg - közölte Simon Gábor.

Ismeretes: a kormány múlt pénteken fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab): arra keresi a választ, hogy a devizahiteles szerződések felvethetik-e az alkotmányellenesség kérdését, továbbá, hogy a kialakult helyzetet lehet-e utólagos, jogalkotási eszközökkel rendezni. A kormány még augusztusban bejelentette: kivezeti a devizahiteleket a magyar gazdaságból. Ezt követően ultimátumot adott a bankoknak a szerződések módosítására: úgy, hogy az árfolyamváltozás nagy részét a pénzintézetek viseljék. Most a kormány tulajdonképpen azt kérdezi az Ab-től, hogy törvényalkotással lehet-e módosítani az adósok és a bankok között megkötött szerződéseket.

A kúria december 16-án tárgyal a készülő jogegységi határozatról, amely a devizahitelek körül felmerült jogi kérdéseket hivatott tisztázni. Az árfolyamrés tisztességével kapcsolatban az úgynevezett Kásler-ügyet csütörtökön tárgyalta az Európai Bíróság. Kásler Árpád az OTP Bankot perelte be, és a perben a Szegedi Ítélőtábla tisztességtelennek mondta ki a hitelszerződésnek azt pontját, hogy a pénzintézet a kölcsön folyósításakor vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét, míg törlesztéskor eladási árfolyamon számolt, emiatt pedig érvénytelenné nyilvánította a szerződést. A Kúria előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az ügyben az Európai Bíróságnál.

A tárgyaláson az Európai Bizottság (EB), az OTP, valamint Magyarország és Németország képviselői fejtették ki véleményüket az árfolyamrésről. Ez még csak az első tárgyalási nap volt, ítélet három-négy hónap múlva születhet. A Magyar Nemzetnek Lehóczky Balázs, az Európai Bíróság szóvivője úgy fogalmazott: az Eb úgy foglalt állást, hogy bizonyos esetben a Kúria meghatározhatja az árfolyamot. Fontos hozzátenni azonban, hogy itt arról van szó, hogy ha a Kúria úgy dönt, hogy helyreállítja a szerződés érvényességét, akkor megállapíthatja, hogy az adósnak eladási-, vételi vagy középárfolyamon kell törlesztenie. Ez a per azonban nem szól az árfolyamkülönbözet esetleges tisztességtelenségéről - ezt a Kúria jogegységi határozata vizsgálhatja.