Félmillió rászorulón segített az Ökumenikus Segélyszervezet

Az elmúlt évben mintegy félmillió rászorulóhoz juttatott el adományt az Ökumenikus Segélyszervezet, amely pénteken 1500 családnak osztott ki segélycsomagot.

Az országos EU-élelmiszersegély program budapest-soroksári helyszínén vehettek át egyenként hét kilogrammos, lisztet, többfajta tésztát, kekszet és xilitet vagy diókrémet tartalmazó adománycsomagot a rászoruló családok.
Idén összesen 1800 tonna adományt juttattak el 400 település mintegy 500 ezer rászorulójához. A szervezet nyolcadik éve vesz részt az EU-élelmiszersegélyek kiosztásában, tevékenysége kiterjed az ország összes megyéjére és Budapest egyes kerületeire - tájékoztatta a segélyszervezet pénteken közleményben az MTI-t.

Lehel László elnök-igazgató pénteken elmondta, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal együttműködő szervezetnek a majd kétezer tonnányi élelmiszer kiosztásához jól szervezett, hónapokon át tartó előkészítésre és koordinációra volt szüksége.

Az idei teljesítménnyel együtt az elmúlt nyolc évben összesen mintegy 13,5 tonna tartós élelmiszert juttattak el 4 milliárd forint értékben 610 település több mint kétmillió rászorulójához. Ez összesen 23 ezer 500 darab raklapnyi, 435 kamionnyi adományt jelent. A nyolc év alatt a megyék közül a legtöbb adományt Borsod-Abaúj-Zemplén kapta, összesen 2676 tonnát.
Az Európai Unió által finanszírozott élelmiszersegély programot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szervezi. Az országos program keretében az uniós forrásból előállított élelmiszereket az MVH a vele - nyertes pályázat alapján - szerződött segélyszervezetek, így például az Ökumenikus Segélyszervezet közreműködésével juttatja el a magyarországi rászorulók részére.

Szerző

Navracsics: elakadt az EU-ban az adatvédelemről folytatott vita

 Elakadt az Európai Unióban a tervezett adatvédelmi szabályozásról folyó vita, és Navracsics Tibor nem is lát esélyt arra, hogy még ebben a ciklusban - vagyis a jövő májusi európai parlamenti választások előtt - újra előre lehessen ebben lépni.

A magyar miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter erről újságíróknak nyilatkozott pénteken Brüsszelben, miután részt vett az uniós országok igazságügyi minisztereinek tanácskozásán.
Emlékeztetett arra, hogy az európai adatvédelem kérdésében Magyarország kezdettől fogva vitában áll az Európai Bizottsággal, amely az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye.
"Szerintünk a rendelet, mint szabályozási mód nem megfelelően rugalmas. Az európai szinten is magas színvonalú magyar adatvédelmi szabályozás minőségét leronthatja, ha az európai átlaghoz akarjuk igazítani rendelet formájában az európai adatvédelem szintjét" - mondta, és ezzel indokolta, hogy Magyarország szerint a szabályozásnak nem uniós rendelet, hanem irányelv formáját kellene öltenie.

Navracsics idézte Viviane Redinget, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökét, aki szerint az adatvédelmi szabályozási vita "lefagyott". Magyarországgal együtt - tette hozzá - több ország nem kíván engedni abból a követelményből, hogy a minőség megőrzése mellett a polgárokhoz közeli, elérhető legyen az európai adatvédelemmel foglalkozó hatóságok székhelye, valamint hogy a kritériumok ne jelentsenek többletterhet a kis- és középvállalkozásoknak.
"Ma egyetlen szempont érvényesülésére sem tudott a Bizottság megnyugtató választ adni, így a tagállamok többsége úgy döntött, hogy nem haladhatunk tovább az adatvédelem ügyében" - tájékoztatott Navracsics Tibor.
A miniszterek vitát folytattak az európai ügyész javasolt jogintézményéről, valamint az úgynevezett igazságügyi eredménytábláról is.

Ami az előbbit illeti, Navracsics közölte: 11 uniós tagország 14 törvényhozási kamarája emelt kifogást a koncepcióval kapcsolatban. Köztük a magyar parlamenti is megállapította, hogy az európai ügyészre vonatkozó bizottsági javaslat sérti a szubszidiaritás elvét, vagyis azt a szempontot, hogy minden kérdést lehetőleg a legalacsonyabb szinten kell kezelni, minél közelebb ahhoz a közeghez, ahol az felmerül. Reding a bírálatok hatására megígérte, hogy a Bizottság beépíti az észrevételeket, és a közeli jövőben módosított javaslattal áll elő.

Az igazságügyi eredménytáblával kapcsolatban Navracsics Tibor tájékoztatása szerint a legtöbb ország egyetértett abban, hogy a jogalkotásban a mennyiség helyett a minőségre kell helyezni a hangsúlyt.

"Maga az igazságügyi eredménytábla a legtöbb ország számára alapvetően problémás, hiszen majdnem mindenki osztotta azt a magyar álláspontot, hogy csak akkor fogadható el egy ilyen eredménytábla, ha az a tagállamok egyenlőségének elvén alapul, (...) objektív adatokat használ, és az összehasonlítás teljes körű" - mondta magyar politikus. Mint hozzátette, a következő, görög EU-elnökség alatt is folytatódni fog az a vita, összehasonlítható-e egymással egy angolszász, egy francia-újlatin, illetve egy német-osztrák jellegű, hagyományú jogrendszer.

Szerző

Navracsics: elakadt az EU-ban az adatvédelemről folytatott vita

 Elakadt az Európai Unióban a tervezett adatvédelmi szabályozásról folyó vita, és Navracsics Tibor nem is lát esélyt arra, hogy még ebben a ciklusban - vagyis a jövő májusi európai parlamenti választások előtt - újra előre lehessen ebben lépni.

A magyar miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter erről újságíróknak nyilatkozott pénteken Brüsszelben, miután részt vett az uniós országok igazságügyi minisztereinek tanácskozásán.
Emlékeztetett arra, hogy az európai adatvédelem kérdésében Magyarország kezdettől fogva vitában áll az Európai Bizottsággal, amely az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye.
"Szerintünk a rendelet, mint szabályozási mód nem megfelelően rugalmas. Az európai szinten is magas színvonalú magyar adatvédelmi szabályozás minőségét leronthatja, ha az európai átlaghoz akarjuk igazítani rendelet formájában az európai adatvédelem szintjét" - mondta, és ezzel indokolta, hogy Magyarország szerint a szabályozásnak nem uniós rendelet, hanem irányelv formáját kellene öltenie.

Navracsics idézte Viviane Redinget, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökét, aki szerint az adatvédelmi szabályozási vita "lefagyott". Magyarországgal együtt - tette hozzá - több ország nem kíván engedni abból a követelményből, hogy a minőség megőrzése mellett a polgárokhoz közeli, elérhető legyen az európai adatvédelemmel foglalkozó hatóságok székhelye, valamint hogy a kritériumok ne jelentsenek többletterhet a kis- és középvállalkozásoknak.
"Ma egyetlen szempont érvényesülésére sem tudott a Bizottság megnyugtató választ adni, így a tagállamok többsége úgy döntött, hogy nem haladhatunk tovább az adatvédelem ügyében" - tájékoztatott Navracsics Tibor.
A miniszterek vitát folytattak az európai ügyész javasolt jogintézményéről, valamint az úgynevezett igazságügyi eredménytábláról is.

Ami az előbbit illeti, Navracsics közölte: 11 uniós tagország 14 törvényhozási kamarája emelt kifogást a koncepcióval kapcsolatban. Köztük a magyar parlamenti is megállapította, hogy az európai ügyészre vonatkozó bizottsági javaslat sérti a szubszidiaritás elvét, vagyis azt a szempontot, hogy minden kérdést lehetőleg a legalacsonyabb szinten kell kezelni, minél közelebb ahhoz a közeghez, ahol az felmerül. Reding a bírálatok hatására megígérte, hogy a Bizottság beépíti az észrevételeket, és a közeli jövőben módosított javaslattal áll elő.

Az igazságügyi eredménytáblával kapcsolatban Navracsics Tibor tájékoztatása szerint a legtöbb ország egyetértett abban, hogy a jogalkotásban a mennyiség helyett a minőségre kell helyezni a hangsúlyt.

"Maga az igazságügyi eredménytábla a legtöbb ország számára alapvetően problémás, hiszen majdnem mindenki osztotta azt a magyar álláspontot, hogy csak akkor fogadható el egy ilyen eredménytábla, ha az a tagállamok egyenlőségének elvén alapul, (...) objektív adatokat használ, és az összehasonlítás teljes körű" - mondta magyar politikus. Mint hozzátette, a következő, görög EU-elnökség alatt is folytatódni fog az a vita, összehasonlítható-e egymással egy angolszász, egy francia-újlatin, illetve egy német-osztrák jellegű, hagyományú jogrendszer.

Szerző