Publicisztika;Szabad a gazdi;

FOTÓ: Bódis Krisztián

- Szabad a gazdi: „kérlek, vigyél haza”

„Ráuntam” - ez az egyik leggyakoribb indoklás, amit a kutyájukat elhagyó gazdáktól hallani. Mások nem tudják finanszírozni a kutyatartás költségeit, ezért inkább menhelyre adják állatukat - hangzott el vasárnap az Illatos úti telepen, a „Szabad a Gazdi” program nyitóeseményén, melynek „nagykövete” Schell Judit színmuvészno.

Az örökbefogadás népszerusítése a célja a „Szabad a Gazdi” néven vasárnap indított programnak, amely arra ösztönzi a leendo kutyatulajdonosokat, hogy vásárlás helyett inkább fogadjanak örökbe, valamint kedvencük ivartalanításával járuljanak hozzá a gazdátlan ebek számának csökkentéséhez. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közös kampányát az ország legnagyobb ebrendészeti telepén, a fovárosi fenntartású, Illatos úti intézményben mutatták be – örökbefogadó nappal egybekötve. 

Magyarországon tavaly több mint 28 ezer kutya került önkormányzatok által üzemeltetett ebrendészeti telepekre, és további évi 10-12 ezerre teheto a menhelyen tartott ebek száma. A telepekrol a kutyák fele, míg a menhelyekrol mintegy négyötödük talál új gazdára – mondta Kardeván Endre országos foállatorvos. A vidékfejlesztési tárca államtitkári posztját is betölto szakember beszélt arról is, hogy Magyarországon körülbelül 26-30 ezer kóbor eb lehet. 

Számuk az örökbefogadással duplán csökkentheto, hiszen „így egyszerre két állatot mentünk meg: amelyiket hazavisszük, és azt, amelyik ezzel a menhelyen vagy az ebrendészeti telepen férohelyhez jut”. A jelenleg a teljes állományra vetítve még alacsony, 5-10 százalékos ivartalanítási arány növelését pedig a foállatorvos azzal szemléltette, hogy két, nem ivartalanított kutya és azok utódai 6 év alatt már összesen 67 ezer (!) kölyköt hoznak a világra. 

Jelentos eredmény, hogy a fováros Állategészségügyi Szolgálatának Illatos úti létesítményében 2012 augusztusa óta nem kellett kutyát helyhiány miatt altatni – ezt már György István fopolgármester-helyettes mondta. Hozzátette: az is fontos, hogy az állatok milyen körülmények között várnak új gazdáikra. Az önkormányzat 2011-ben 23 millió forinttal támogatta az Illatos úton egy mutoblokk építését és eszközök beszerzését. Azóta pedig – mások mellett György István részvételével – egy alapítvány is igyekszik adományokból jobb körülményeket teremteni az állatoknak. 

Sajnos 2001-ben még az Illatos útra bekerült mintegy 5 ezer állat közül négy nem hagyta el élve a telepet, többségüket el kellett altatni, tavaly viszont már a 3100 bekerült állat közül 3000-nek sikerült új gazdát találni – számolt be egy látványos fordulatról Kozma Tamás, a telep vezeto állatorvosa. Az évente bekerülo átlagosan 3000 kutya ötödét a gazdáik hozzák be, leggyakrabban azért, mert megunják, vagy nem képesek tovább finanszírozni a tartását. A bekerült állatok közül 15-20 ebrol feltételezheto, hogy bántalmazták, és évente 150 állat szorul sürgosségi ellátásra. 

Schell Judit, a „Szabad a Gazdi” kampány nagykövete pedig arról beszélt, hogy az örökbefogadás a felelos állattartás elso lépése, amelyet további fontos döntések sora követ. A mikrochip-használatra vonatkozó eloírás betartása, valamint az ivartalanítás elvégzése mind szükségesek ahhoz, hogy „boldog kutyák gondos és legfoképpen felelos gazdijai legyünk” – magyarázta, hozzátéve: a például a közelgo karácsonyra ajándékba adott állat lehet, hogy ideig-óráig boldoggá teszi a gyereket, de a gazdinak gondolni kell arra is, hogy egy kutya örökbefogadása a következo 10-15 évben is felelosséggel jár.

 Elhangzott: az Illatos útra bekerülo ebeket a szolgálat korszeru orvosi ellátásban részesíti. Az örökbeadást megelozoen az állatorvosok a kutyákat ellátják egyedi azonosítóval és a koruknak megfelelo védooltással. A gazda által bevitt állatok azonnal örökbe fogadhatók, a hatóság által begyujtött kutyák 14 napos megfigyelés után kerülhetnek új gazdához. Egy eb örökbefogadásának ára az orvosi költségekkel együtt 5 ezer forint, az örökbefogadás feltétele a személyi okmányok bemutatása és az örökbefogadói megállapodás elfogadása.

FOTÓ: Bódis Krisztián

FOTÓ: Bódis Krisztián

 

A rendszerváltoztatás utáni első miniszterelnök, Antall József emlékét őrző táblát avattak a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ udvarán vasárnap. Az átriumos belső udvar a húsz éve elhunyt egykori kormányfő nevét viseli a jövőben.