Nobel-díjas társaságban a roma kulturális központ vezetője

Tagjává választotta Kathy Horváth Lajos hegedűművészt, zeneszerzőt a salzburgi székhelyű Európai Tudományos és Művészeti Akadémia (European Academy of Science and Arts). A tagságról szóló oklevelet a művész jövő év márciusában veheti át Ausztriában.

 Kathy Horváth Lajost szeptemberben terjesztették fel a jelöltek közé. "Már a jelölés is nagy elismerés volt számomra, de nem gondoltam volna, hogy a Nobel-díjasokból álló bizottság valóban megtisztel azzal, hogy beválaszt engem tagjai közé. Éppen ezért váratlanul, de annál nagyobb megtiszteltetéssel ért a kitüntetés" - fejtette ki a művész az MTI-nek hétfőn.

Kathy Horváth Lajos ötéves korában kezdett hegedülni, de zongorán, gitáron, hárfán és cimbalmon játszott. Az OSZK Zenei Stúdiójában tanult, majd 1976-ban a Cziffra György Alapítvány ösztöndíjasaként a Párizs melletti San Lise-be került, ahol előbb Ivry Gitlis növendéke lett, majd Yehudi Menuhin választotta tanársegédjének - olvasható a Magyar Zenei Információs Központ honlapján.

Magyarországra 1990-ben tért vissza, azóta szólistaként koncertezik, emellett 1996-ban elnyerte a cigány kulturális központként, illetve az első cigány színházként működő Napház igazgatói tisztségét. Kathy Horváth Lajos a kortárs dzsessz előadójaként a hetvenes évek kezdetén többek között a zongorista Szakcsi Lakatos Béla és Szabados György, a gitáros Babos Gyula, a dobos Jávori Vilmos és Kőszegi Imre, valamint a szaxofonos Ráduly Mihály társaságában vált ismertté a Rákfogó, a Ráduly, a Szakcsi és a Szabados együttesekben. 

Szabados György Az esküvő című műve volt az első lemezfelvétel, amely rögzítette Kathy Horváth Lajos egyéni játékát és amely a kortárs zene és az avantgárd dzsessz összefonódásának kiemelkedő darabja azóta is. Zeneszerzői és előadóművészi munkásságát 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével jutalmazták, 2011-ben érdemes művészi címmel tüntették ki.

Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia 1990-ben alakult Felix Unger salzburgi szívsebész kezdeményezésére eleinte osztrák és bajor, majd a környező országok, később valamennyi európai ország elismert tudósainak és művészeinek bevonásával. Jelenleg több mint 1500 tagja van, köztük XVI. Benedek pápa és 29 Nobel-díjas is. Az akadémia bölcsészettudomány, orvostudomány, művészettudomány, természettudomány, társadalom-, jog- és közgazdaságtudomány, műszaki és környezettudomány és világvallások osztályokra tagozódik.

A szervezet több tucat magyar tagja között található mások mellett Martonyi János külügyminiszter, Erdő Péter esztergomi-budapesti érsek, Sótonyi Péter orvos, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Balázs Árpád zeneszerző, valamint Czifra János, a salzburgi dóm karmestere is.

Szerző

Emléktáblát állítanak pénteken Rátonyi Róbert tiszteletére

Egykori otthona előtt táblát avatnak pénteken Rátonyi Róbert, a budapesti Operettszínház örökös tagja emlékére. 

A kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, népszerű operett táncos-komikus tiszteletére a II. kerületi Alsó Törökvész út 9. számú háznál elhelyezett emléktáblát pénteken 12 óra 30 perckor avatják fel. Az eseményen - a család, a barátok és az egykori kollegák társaságában - Sugár Róbert, a Volt egyszer egy Rátonyi című életrajz szerzője idézi fel a művész alakját.

A rendezvény szervezői emlékeztetnek rá, hogy a művész nevét a közönség összekapcsolta magával az operettel. Rátonyi Róbert a műfaj olyan legendás képviselőivel játszhatott együtt, mint Honthy Hanna, Karády Katalin, Latabár Kálmán, Sárdy János és Feleki Kamill.

Humoros, könnyed stílusával szívesen látott figura volt a színpadon, kiemelkedő alakítást nyújtott számos darabban. Igazi sikereit a Csárdáskirálynő hozta meg, amelyben legtöbbször Bóni grófként, olykor Miska pincérként láthatta a nagyérdemű. Saját elmondása szerint 2172 alkalommal szerepelt a darabban és bejárta vele a világot.

1971-ben a Nagymező utca túloldalára, a Thália Színházba szerződött, hogy prózai darabokban is kipróbálja magát, amelyekben szintén nagy sikert aratott. Szívesen vállalt feladatokat gyermekdarabokban és konferansziéként is népszerű volt. Sokat szerepelt filmen, televízióban, s a rádiókabaréban is. Sokat tudott a színházról, operettről írt könyve a műfaj egyik fontos összefoglalása. Élete utolsó éveiben rendezett is, előadás-sorozatokat tartott a rádióban és a televízióban a zenés műfajról. Rendszeresen publikált újságokban és hetilapokban, könyvei jelentek meg.

Rátonyi Róbertet életének 69. évében, 1992. október 8-án érte a halál. Idén lenne 90 esztendős. Ezentúl a család és az önkormányzat közös akaratából állított emléktábla, Szabó Kornél Podmaniczky-díjas kőfaragóművész alkotása figyelmezteti majd az arra járót, hogy ebben a házban élt 1964-től 1992-ig, haláláig a budapesti Operettszínház örökös tagja.

Szerző

Bombariadó Kijevben

Kijevi idő szerint 11 órakor egy ismeretlen férfi riasztotta a rendőrséget, hogy három metrómegállónál, többek között a tüntetés központjának számító Függetlenség téren is bombát helyeztek el. A hírt a fővárosi rendőrség sajtószolgálata közölte az UNN hírügynökséggel (unn.com.ua).

A különleges egységek megérkeztek a jelzett helyszínekre, a kereső kutyák és tűzszerészek munkához láttak. Az utasokat evakuálták a jelzett állomásokon. 

Szerző
Témák
bombariadó Kijev