Drágíthatja a húst az áfacsökkentés

Drágulhat a sertéshús néhány régióban az áfacsökkentés miatt. Különösen a leghátrányosabb helyzetű országrészekben járhatnak - legalábbis átmenetileg - rosszabbul a vásárlók, mert az élő és a félsertés áfájának 5 százalékra csökkentése miatt sok kis fekete vágóhíd bezárhat. Ezek a 27 százalékos áfa elcsalása miatt adhatták olcsóbban a termékeiket.

Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője szerint az áfacsökkentés hatására a sertéshús, illetve az abból készült termékek fogyasztói ára nem feltétlenül csökken, sőt akár emelkedés is bekövetkezhet az "adómentes" - tehát olcsó - alapanyag eltűnése miatt. A sertéságazat forgalmában 30-50 százalékra becsülik a feketegazdaság arányát. Az 5 százalékos áfa elsősorban a hazai sertéstenyésztő vállalatokat és a legális importőröket hozza kedvezőbb helyzetbe, a felvásárló és húsfeldolgozó cégek likviditási helyzete javul, a kistermelők a változásnak inkább a hátrányait szenvedik majd el - vélte a kutatásvezető.

A területenként eltérő áremelkedés sem javít azonban a hazai állattartók és húsfeldolgozó üzemek helyzetén, a termékpályán végrehajtott hézagos áfacsökkentés legföljebb egyes részterületeken mérsékelheti az illegális piac mértékét. A feketekereskedelem áttolódhat a tőkehús értékesítésre, illetve a baromfi ágazatra.

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke a Népszavának elmondta, a feketegazdaság mellett az egyre növekvő import is sújtja a magyarországi feldolgozókat. A kormányzat meghirdette sertésprogram ellenére a legális, nyilvántartott állomány már a 3 milliót sem éri el. Igaz, Németh szerint ez már a gödör alja, mert a kis és mikrovállalkozások bedobták a törülközőt, a nagy állattartó telepek pedig a technikai, technológiai fejlesztéseknek köszönhetően még képesek nyereségesen működni. A jövő nagy kérdése, mi lesz az állattartó társaságokkal, ha a kormányzati agrárpolitika jegyében sok cég elveszíti a bérelt állami földjét.

A sertés felvásárlási ára ugyan emelkedett idén, de a feldolgozók képtelenek voltak ezt érvényesíteni a kereskedelemmel folytatott áralkuban, mert a vásárlóerő érdemben továbbra sem növekedett. A hazai átlagos húsfogyasztás az elmúlt két évtizedben 30 százalékkal csökkent, jelenleg 26-27 kiló sertéshúst fogyaszt egy magyar évente.

A kormányzat optimizmusa töretlen, amit jól példáz a vidékfejlesztési miniszter tegnapi bejelentése, miszerint egy év alatt fejenként három kilogrammal kellene nőnie a sertéshús fogyasztásának Magyarországon. Ezt az - óriásplakátokon már látható - fogyasztást ösztönző kampánytól remélik, de részben ilyen hatása lehet a az élő és a hasított félsertés általános forgalmi adójának 5 százalékra mérséklésének is.

Fazekas Sándor reális célnak tartotta, hogy a sertésstratégia intézkedéseinek együttes hatására Magyarországon a mostani 3 millió körüli sertésszám 2020-ig megduplázódik.