Gyűlnek a bizonyítékok

Az adóhivatal és a gazdasági miniszter megnyilvánulásaiból is az tűnik ki, hogy igazat beszélt a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András. A hatóság valóban nem a kereskedelmi láncokat, csak a beszállítóikat vetette adóvizsgálat alá egy konkrét ügyben.

Úgy tűnik, az államigazgatás taktikát változtatott a Horváth András adó-ellenőrzési szakember által november elején kirobbantott botrányban. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter két LMP-s képviselő írásbeli kérdésre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig az Átlátszó.hu portál adatigénylésére adott olyan részletes, számokat is tartalmazó választ, amely végre érdemben foglalkozik az egykori NAV-os által felvetett ezermilliárdosra becsült áfacsalások kérdésével.

Horváth András és a fellépését segítő civil szervezetek képviselői arról beszéltek tegnapi sajtótájékoztatójukon, hogy ezekben a hivatalos válaszokban is vannak olyan mondatok, amelyek éppen a volt NAV-dolgozó állításait igazolják.
"A NAV előtt sem ismeretlen, hogy azok az áruk, termékek, amelyek vélhetően adóelkerülő magatartással érintetten hazánkba bekerülnek, hosszabb vagy rövidebb láncolaton keresztül eljutnak valamilyen kiskereskedelmi egységig, ahol a végső fogyasztók megvásárolják azokat." - írta Szél Bernadett és Vágó Gábor LMP-s képviselők kérdésére Varga miniszter. Az idézet Horváth szerint alátámasztja, amivel ő előállt. Még inkább igaz ez azokra a részekre, amelyek szerint 2011 augusztusában hét nagy forgalmú kereskedelmi áruházláncnál adatgyűjtést végzett. Az akció nyomán 49 beszállítót ellenőriztek 2011 novembertől.
Ezek szerint a kereskedelmi láncoknál nem tartottak adóellenőrzést, csak a beszállítóknál - mondta Horváth András, aki éppen azzal robbantotta ki a botrányt, hogy azt állította, a kiemelt adózók előnyös megkülönböztetésben részesülnek. Az adót a cégek láncolatában többször gazdát cserélő termékekkel a lánc másik végén csalják, de az igazi haszonélvező a kiskereskedelmi vállalkozás, mondja Horváth.
A NAV azzal védekezik az Átlátszónak írt válaszában, hogy éppen ezért a "kereskedelmi láncok részvétele az adóelkerülésben rendkívül nehezen bizonyítható". Lehet - mondja erre Horváth -, de azért legalább megpróbálhatnák.

A szóban forgó kereskedelmi láncokat a miniszteri és a NAV-os dokumentum is multinacionális jelzővel említi. A Népszava azt kérdezte, hogy mit jelent pontosan ez a fogalom, az adócsalások tekintetében kizárhatjuk-e a magyar tulajdonú láncokat. Horváth András azt válaszolta, hogy reméli, a kormányzati szervek ezeket is beleértik, mert az általa leírt folyamatokban ezek is érintettek lehetnek.

Az adóhivatal válaszából az is kiderül, hogy a kiemelt adózók ellen is folytattak vizsgálatokat. Az elmúlt három évben például 1877-et - írják. Ezek közül 90 irányult célzottan áfacsalás felderítésére. Az Átlátszó egyik kérdése azt firtatta, hányszor állapítottak meg 100 millió forint feletti adóhiányt. Az adóhivatal azt felelte, hogy 2013. januárja és szeptembere között 45, 2009 és 2012 között évente átlagosan 28 esetben.

Egy másik kérdés a kiemelt ügyek adóigazgatóságának 2013 januári megszüntetésére vonatkozott. A NAV azzal indokolta a lépést, hogy ez a szervezet hiába tárt föl jelentős adóhiányokat, azokat egyre kevésbé és egyre lassabban lehetett behajtani. Az adóhivatal szerint itt is fennállt az a probléma is, hogy csak a cégláncolatok alján lehetett elkapni a vállalkozásokat, az igazi haszonhúzókhoz nem sikerült eljutni. Hangsúlyozzák, ugyanezeket a vizsgálatokat azóta is lefolytatják csak más szervezeti keretekben.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy egy dokumentum szerint csak egyetlen negyedévben, 2010 utolsó három hónapjában 8-szor tagadták meg, hogy kapcsolódó vizsgálat induljon a NAV-ban. Ez a szakkifejezés azokat az ügyeket jelenti, amikor több adóigazgatóságot érint a vizsgálat, erre a NAV-elnök engedélye szükséges. A nyolc esetben 3-szor a hivatal elnöke, ötször pedig helyi vezetők tagadták meg a kiterjesztett vizsgálatot. A NAV-válaszban ugyanerről az szerepel, hogy 2007-2012 között 1290 ilyen ügyből csak 46-ban (5 százalék) tagadták meg az engedélyt.

Az állami szervek érdemi válasza azért meglepő, mert eddig a NAV, az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a kormánypárti politikusok és a kormány képviselői hárítani próbáltak vagy személyében támadták Horváthot. Orbán Viktor miniszterelnök a "nem kaptunk semmilyen konkrétumot" formulával intézte el a botrányt, ami elég furcsa Horváth kétszáz oldalas feljelentése után. Sőt, a hét elején a nemzeti nyomozóiroda (NNI) meg is kezdte a nyomozás, bár a Fővárosi Főügyészség feljelentéskiegészítéssel majd annak meghosszabbításával késleltette ezt. A parlamentben eleddig azonban egyetlen bizottság sem kezdhette vizsgálni a botrányt, mert a kormánypártok megakadályozták azt. Pedig egy ilyen testület mással foglalkozna, mint az NNI nyomozása. Egyébként ezért sem valós a vizsgálóbizottság felállításának Fidesz által hangoztatott tilalma - állítják Horváthék. A nyomozás a konkrét hivatali visszaéléses cselekményekről szól, a képviselők pedig arról beszélnének, hogy a NAV struktúrája, működése nem szolgálja az eredményes felderítést.