Van annak egy diszkrét bája, ahogy Orbán Viktor kiosztja a liberálisokat és a szocialistákat, hogy egykoron bírálták Antall Józsefet, ma meg már elismerik érdemeit. „A halott jobboldali a jó jobboldali” (mármint a szociknak)– tréfált a kedves vezető pénteken az Antallról szólva. Ugyanis, emlékeim szerint legalábbis, a kezdeti időkben sem Orbán, sem azok az elvtársai, akik ma oly buzgó keresztény politikusok, nem bántak kesztyűs kézzel a néhai miniszterelnökkel. Bizony az első parlamenti kivonulások a demokrácia történetében az antalli politika ellen a Fidesz részvételével történtek.
„A kormány hazudott” – vágta oda egy ifjú politikus Antallnak, lett is belőle hadelhad 1990 őszén. Ma már az ilyesmire fel sem kapjuk a fejünket. De akkoriban, még hű de nagy merészségnek hatott ilyesmit csak úgy odavetni egy miniszterelnöknek a parlamentben. És nem fogják kitalálni, ki volt az, aki eképpen szónokolt? Bizony, egy Orbán Viktor nevű ifjú, liberális politikus. És a példákat még sorolhatnánk tovább. De akadnak még akik emlékeznek rá, hogy az Antall kormány múltba révedő, poros és sokszor áporodott szagú világával a maga kedélyes ifjonti humorával éppen a Fidesz és Orbán szállt szembe majdnem sikeresen.
Semmi baj, változik a világ, változunk benne mi is és a kedves vezető is. És különben is, minden úgy volt, ahogy ő mondja. Kizavarta az oroszokat, rendszert váltott és be (ki) vezette a népet Európába (Európából).
Aki másként emlékszik, az azonnal felejtse el.
Ceterum censeo: Orbánnak mennie kell!
