Jobboldaliak - szemben Orbánnal

Míg Orbán Viktor a politikai elemzők szerint szembefordult a jogállamisággal és a piacgazdasággal, vele tucatnyi olyan elismert szakember fordult szembe - de legalábbis élesen bírálta kormánya intézkedéseit - , akiket a közvélemény inkább jobboldaliként tart számon. A volt államfőn kívül Orbán több egykori minisztere is kritikusan szemléli a "nemzeti együttműködés" politikáját, és ennek gyakran hangot is adnak. Többüknek emiatt kijárt már kisebb-nagyobb "büntetés".

Ángyán József lemondott agrárállamtitkár és a földoligarchák, Sólyom László volt államfő, egykori Ab-elnök és a lebontott jogállam, az alaptörvény bírálata miatt eltávolított Baka András főbíró, a jogot csak a hatalom eszközeként látó Orbánt bíráló Tölgyessy Péter - csak néhány "ügy" és a hozzájuk kapcsolódó személy abból az arcképcsarnokból, amely viselhetné a "kitagadottak ligája" nevet is. Ebbe a körbe tartozik még az "ideológiaorientált" gazdaságpolitikát ostorozó Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, vagy az orbáni túlterjeszkedő államtól óvó volt KSH-elnök Mellár Tamás. Bírálatai miatt "kegyvesztett" lett mára Bod Péter Ákos volt MNB-elnök is, noha 2006-ban még a Fidesz-MDF közös kormányfő-jelöltjének ajánlotta Orbán. Nincs már bizalma a kormánynak Paczolay Péterben, az Alkotmánybíróság elnökében, és úgy tűnik, a kereszténydemokrata oktatáspolitikát folyamatosan bíráló Pokorni Zoltán Fidesz-alelnökben sem.

Ángyán József
Az Fidesszel összeforrt oligarcha jelzőt "meghonosító" MTA-doktor agrármérnök a legjobb példája annak, amikor a kormányzat magas rangú tagjának lesz elege a körülötte tapasztalható korriupcióból, és feladva politikai karrierjét feláll. Ángyán József két éven át volt az Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára, posztjáról 2012 januárjában mondott le, másfél évvel később pedig a Fidesz-frakcióból is kilépett, azóta független parlamenti képviselő. A "lázadónak", sőt "a nagybirtokosok érdekeit védő politikai érdekcsoporttal közösséget vállalónak" bélyegzett Ángyán fedte fel az utóbbi évek talán legnagyobb visszaélését a földbérlet-pályázatokkal és az azokhoz kapcsolódó támogatások lehívásával összefüggésben. Nyíltan kimondta - személyesen Orbán Viktor miniszterelnöknek is -, hogy oligarchák mozgathatják a kormányt. "Egy gazdasági, hatalmi dinasztiaépítő, mohó zsákmányszerző csoport eredeti vagyongyarapításának vagyunk tanúi, amihez a politikába való direkt beépülés… és a hatalmi pozícióból fakadó bennfentes információk gátlástalan felhasználása teremt kiváló lehetőségeket." Mielőtt kilépett a frakcióból, júniusban nem szavazta meg az új földtörvényt.

Sólyom László
Nemcsak Magyarországon van válság, ám más országokban mégsem kezdték el visszabontani a jogállamot - "szúrt oda" a minap a volt köztársasági elnök egy könyvbemutatón a kormánynak. Sólyom László - az Alkotmánybíróság (Ab) első elnöke - a Mérlegen az Alaptörvény című interjúkötetben így fogalmazta meg a kormány alkotmányossághoz fűződő sajátos viszonyát: "Az Alkotmánybíróságnak lehetősége sem volt konfliktusokra az új többséggel. Az új kormányzat megelőző csapásként, már első törvényeivel elkezdte az Alkotmánybíróság korlátozását, magát az alkotmánybíráskodás eszméjét tekintette ellenségnek". A többször módosítgatott régi, majd a gránitszilárdságúnak szánt új alaptörvénnyel való maszatolást az elmúlt években többször élesen bíráló jogtudós ellenezte azt a tilalmat is, miszerint az Ab az elmúlt húsz év döntéseire nem hivatkozhat. Úgy vélte ugyanis, hogy "a történeti alkotmányból többnyire az elmúlt húsz év határozatai használhatók, Szent István törvényei kevésbé". Válaszul erős kritikát kapott Kövér László házelnöktől, aki szerint Sólyom "nehezen viseli köztársasági elnöki tisztségének elvesztését", holott neki is felelőssége van abban, hogy 2010-re alkotmányos szempontból is a csőd szélére jutott az ország.

Baka András
A Fidesz többször is megtette, hogy az összeférhetetlenségi szabályok enyhítésével valakit hivatalba segített, másokat viszont megbüntetett. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke ez utóbbiak közé tartozott. Részben azért, mert az új alaptörvényt folyamatosan bírálta, ahogy a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatos semmisségi törvényt is, és ellenezte a büntetőeljárási törvény módosításait. Bírálatait egy ízben úgy összegezte: "ami Magyarországon történik, az Európában hosszabb távon nem maradhat következmények nélkül". Szót emelt az igazságügyi reformcsomag, illetve a bírák kötelező nyugdíjazása ellen, sőt az Európai Uniónak küldött nyílt levelet kezdeményezett, amelyben "a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétesnek" nevezte a Fidesz tervezetét. A korábbi főbírónak azért kellett posztjáról jóval mandátuma kitöltése előtt mennie, mert az LB-t Kúriává nevezték át, és megbízatását 2011 végével lejártnak mondta ki a törvény. Baka most korábbi munkahelyén, a strasbourgi emberi jogi bíróságon keresi az igazát. "Eltávolításommal a jogállam sérült" - mondta Baka, és a szerinte jogellenes lépés oka egyértelműen az volt, hogy szót emelt a jogállamiság védelmében.

Tölgyessy Péter
Élesen szembefordult a Fidesz politikájával az SZDSZ egykori elnöke, aki a Fidesz parlamenti képviselője volt 1998-2006 között. Az alkotmányjogász szerint a 2010-es hatalomváltást az alapozta meg, hogy az emberek elsősorban társadalmi igazságtételt vártak, akár a jogbiztonság ellenében is, vagy pedig egy erős vezetőt, amely vágy viszont nem a kiszámítható jogállam építésének kedvez. "Orbán Viktor (...) a jog és intézményesség helyett az 'ügyet', a szimbolikát helyezte középpontba, és emiatt a kormányfő a jogra már csak mint a hatalom eszközeként tekint" - fejtette ki Tölgyessy Péter, aki kitért arra is, hogy Orbánék a rendszer "apró átalakításaival" elérték, hogy ne, vagy csak nehezen legyen leváltható a hatalom, és egy esetleges kormányváltás se érje őket hátrányosan, "és ebben nem ismernek tréfát". "A szavazók többsége még akár 40 évig sem szabhat irányt a politikának" - tette hozzá minapi nyilatkozatában. Korábban többször beszélt arról, hogy a Fidesz módszeresen szűkíti a hatalomváltás lehetőségeit, és általában neki elkötelezett személyeket helyez a mindenkori kormánytöbbség uralmát ellensúlyozó intézmények döntéshozói pozícióiba - itt sokat emlegette azt a zárt "szerzetesi férfiközösség", amely a Bibó kollégiumban alakult ki.

Chikán Attila
Kemény bírálójává vált a kormány gazdaságpolitikájának Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. Egyik legjellemzőbb kijelentése, hogy "a gazdaság eredményessége a kormány politikájában nem szerepel prioritásként". Úgy fogalmazott, "kerül, amibe kerül" alapon próbálják megvalósítani a célokat, és részigazságot hangsúlyoznak, amikor a gazdaság egészének problémáit akarják kezelni. A szavazatmaximálás és a gazdasági realitások közötti eltérések különösen súlyosak egy olyan kormány esetén, amely elsődlegesnek tartja a politikai szempontokat - állapította meg. A közgazdász, egyetemi tanár szerint az elmúlt években komoly versenyképességi hátrányba került Magyarország a világranglistákon, de a szomszédos államokkal összehasonlítva is. Úgy vélte, a második Orbán-kormány rossz irányba indult el, pedig a Bajnai-kabinet sokat segített nekik, hogy ne legyen annyira rossz a kiinduló helyzetük. "Ideológiaorientált" gazdaságpolitikát kezdtek el szerinte, amely technikailag sem volt kivitelezhető. E szavak különösen annak ismeretében súlyosak, hogy korábban Chikán volt a lelke annak a csoportnak, amely a Fidesz akkoriban még liberális-konzervatív gazdasági programján dolgozott.

Mellár Tamás
A választások után keserű ébredés jöhet - állapította meg nemrég Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár az orbáni túlterjeszkedő állam elmúlt három és fél évét értékelve. A KSH volt vezetője szerint úgy tűnik, "visszatérünk a szocialista ellátási modellhez", miközben a magyar gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy a kiszorított külföldi vállalkozásokat a hazaival helyettesíteni lehessen. Az látszik, - fogalmazott az akadémiai doktor Mellár - hogy a kormány két legyet akar leütni egy csapásra. Az egyik "légy", hogy népszerűséget növel a rezsicsökkentéssel, a másik pedig, hogy a külföldi többségi tulajdonú szolgáltatókat megpróbálja visszaszorítani azért, hogy a hazaiakat a helyükre tegye. Mellár - aki 1989-ben az MDF tagja lett, majd kilépett és 2006-os önkormányzati választásokon a Fidesz jelöltjeként bejutott a pécsi közgyűlésbe - úgy látja, a kabinet gazdaságpolitikája elhibázott, mert a hozzáértésnek fontosabbnak kellene lennie a politikai elkötelezettségnél. Véget vetne a gazdasági szabadságharcnak és az igazságtalan egykulcsos adónak. Tőle származik - 2012 nyarából - a kijelentés: "aki ma Magyarországon közgazdászként hisz abban, hogy a Matolcsy-féle gazdaságpolitika előrevihet, az vagy nagyon naiv, vagy nagyon elköteleződött".

Bod Péter Ákos
Szintén élesen bírálta az egykulcsos adót az Antall-kormány egykori ipari minisztere, a Magyar Nemzeti Bank 1991-1994 közötti elnöke. Bod Péter Ákos - akit a 2006-os országgyűlési választások két fordulója között Orbán Viktor Fidesz-elnök az MDF-fel közös miniszterelnök-jelöltnek ajánlott - gyakran nyilatkozik szkeptikusan a második Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról. Különösen az egykulcsos adóról: "a személyi jövedelemadó átrendeződés a felső jövedelmi rétegeknek sokat hozott, az alacsony jövedelmű csoportoktól visszavett". Rosszalta, amikor a kormány szakított a Valutaalappal, majd azt is, amikor már látszott, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások egy részét a kabinet folyó kiadásokra költi. Azt pedig, amikor idén júliusban Orbán az euró bevezetését az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének 90 százalékának eléréséhez kötötte, úgy értékelte: "soha nem fogunk csatlakozni az euróövezethez". Azt a bírálatát pedig bizonyára nem csak a gazdaságpolitikára értette, hogy "Rossz az a logika, amelyik azt mondja, hogy tekintettel az új helyzetre, nem akarok féket, nem akarok kontrollt (...) pontosan akkor szükséges egy államférfinek a kontroll, amikor olyat akar csinálni, ami szokatlan".

Paczolay Péter
"Alkotmánybírói működésemben is a Sólyom László nevével fémjelzett szemléletet szeretném folytatni" - mondta alkotmánybíróvá választásakor, 2006-ban Paczolay Péter, aki 2008 óta a taláros testület elnöke. A tandíjas és vizitdíjas kérdések előadó bírájaként, a Fidesz-KDNP kezdeményezte referendum támogatójaként konzervatív Ab-tagként könyvelték el, aki hozzájárult az MSZP-SZDSZ koalíció bukásához. A fideszesek ugyanakkor kellemetlen emlékeket őriznek róla a 2000-2002 közötti időszakból, amikor több alkotmányossági vétó megtételére ösztökélte Mádl Ferenc államfőt. Ezért is volt meglepetés, hogy 2011 nyarán őt választották újra Ab-elnöknek. "Az Ab feladata az alaptörvény védelme, a jogalkotó hibájáért nem lehet bűnbakká tenni" - fogalmazott idén januárban, de az utóbbi két évben sem kevésbé volt kritikus. Többször rajta múlt "az ellenállás": a bírák nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentését elmeszelő döntést például 7:7 arányban fogadta el az Ab, s végül az elnök, Paczolay voksa döntött. Amikor idén nyáron lejárt a mandátuma a Velencei Bizottságban, a kormány nem jelölte újra, "bizalomvesztés" miatt. Ám a bizottság visszavágott, és létrehozta számára a tiszteletbeli elnöki posztot.

Pokorni Zoltán
Úgy tartják, nem teljesen önszántából "vonul vissza" jövőre a parlamenti munkától, és koncentrál az általa vezetett XII. kerületre Pokorni Zoltán. A Fidesz alelnöke - aki politikusi karrierje előtt, tanárként a PDSZ aktív tagja volt - aligha szerzett "jó pontot" a kormánykoalíciónál azzal, hogy folyamatosan bírálja a kereszténydemokrata oktatáspolitikát és Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárt. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) "nagysága és tohonyasága" miatt "több problémát keletkeztet, mint amennyit megold" - állapította meg egy ízben. Másszor kritikus nyilatkozatot tett az egész napos iskola bevezetéséről, ami szerinte egyelőre "önmaga paródiája". A politikus megszólalt a tanárok érdekében a pedagóguséletpálya-modell botrányakor is, mondván: "vitákra ad okot, hogy a csökkentett béremelés ellenére hatályba lép a munkaidő új szabályozása". Kritizálta továbbá a kormány felsőoktatási intézkedéseit, a felvételi keretszámok körüli maszatolást. Az első Orbán-kormány oktatási minisztere egyébként sem a felsőoktatási, sem a köznevelési törvényt nem szavazta meg a parlamentben.