A kommunikációs igazgató a Századvég november 23-26. között készített reprezentatív felmérésére hivatkozott, amely szerint a megkérdezettek 28,3 százaléka gondolja azt, hogy a szubjektív biztonságérzetét a bűnmegelőzés fejlesztése javítaná.
Ugyanerre a kérdésre a megkérdezetteknek csak a 24,5 százaléka válaszolta azt, hogy a szigorúbb büntetőjogi szabályozás javítaná a szubjektív biztonságérzetét, míg a válaszadók 18,7 százaléka abban látná a megoldást, ha több rendőr lenne az utcán.
Garamvölgyi László szerint a bűnmegelőzés felértékelődése annak is köszönhető, hogy a kormány szeptemberben elfogadta a nemzeti bűnmegelőzési stratégiát, illetve intenzív munkába kezdett a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács is.
A felmérésről szólva azt mondta: 2013 novemberében a felnőtt lakosság nemek szerinti válaszából az is kiderül, leginkább a nők érzik úgy, hogy a bűnmegelőzéssel javulna sokat a biztonságuk, a megkérdezett nők 29,1 százaléka mondta ezt, és csak második helyre tette ugyanebben a kérdésben a szigorúbb büntetőszabályozást. A férfiaknál ugyancsak a bűnmegelőzés vezet, a válaszadók 27,5 százaléka jelölte meg ezt az első helyen.
Az életkor szerinti válaszokban még szignifikánsabb az eltérés, a 18-29 évesek 35,3 százaléka gondolja úgy, hogy a bűnmegelőzés fejlesztése lehet a biztonságuk záloga, náluk is második helyen szerepel, mindössze 21,6 százalékkal, a szigorúbb büntetőszabályozás.
Garamvölgyi László ismertette: az összes megkérdezett 96,1 százaléka válaszolta azt, hogy az emberek életminősége szempontjából inkább fontos, illetve nagyon fontos a biztonság, a közrend, a közbiztonság.
A bűnmegelőzési tanács kommunikációs igazgatója úgy látja, mind többen igyekeznek a lakókörnyezetük biztonságáért tevékenykedni. A helyi közösségek egyre gyakoribb kezdeményezése is ezt igazolja, ezeket a testület minden esetben messzemenően támogatja. Társadalmi szinten kezd kibontakozni a bűnmegelőzés - jegyezte meg.