Előfizetés

Világhírű operaénekesek Mága Zoltán újévi koncertjén

Publikálás dátuma
2013.12.16. 19:09
Mága Zoltán
Külföldi sztárvendégek és népszerű hazai művészek lépnek színpadra Mága Zoltán hegedűművész hagyományossá vált Budapesti Újévi Koncertjén. Julia Novikova világhírű orosz szopránénekes a Plácido Domingo nevével fémjelzett 2009-es Operalia nemzetközi énekverseny győztese, a bécsi Staatsoper, a Berlini Állami Opera, a Washingtoni Operaház, a Milanói Scala, a New Yorki Carnegie Hall és a világ számos rangos színpada után, január 1-én Mága Zoltán sztárvendégeként lép a nagyérdemű elé a Budapest Sportarénában. Meglepetéssel készül a magyaroknak Andreas Schager osztrák tenor is, akit a legnagyobb operaházak közönsége ünnepelt már – jelentette be Mága Zoltán, Prima Primissima-díjas hegedűművész.  "A legkiemelkedőbb és legrangosabb hazai művészek mellett, világhírű operaénekesek is színpadra lépnek, hiszen az eddigi nívó kötelez. A színes repertoár pedig garancia arra, hogy mindenki találkozik számára ismert és kedves dallamokkal. A hagyomány folytatódik!” – mondta Mága Zoltán.

Öt teltházas Aréna után már hagyománnyá vált rendezvényét a világ magyarságának ajánlja a művész, s éppen ezért gondolta úgy, hogy ez alkalommal a Kárpát-medence neves kórusainak is a fellépők között van a helyük. „Számomra megtiszteltetés, hogy hatodik alkalommal is exkluzív koncerttel készülhetek, mert olyan hagyományt keltettünk életre, amely évről évre újabb nemzetközi művészeti és turisztikai elismerést szerez Magyarországnak. Úgy érzem, a hagyománnyá vált Budapesti Újévi Koncerttel teljesítettem kulturális missziómat, és ez a felelősség kötelez. Szeretném, ha az év első napján legalább lélekben együtt ünnepelne a világ magyarsága, ezért is lett az ünnepi gálaest mottója az „Egybeforrt magyarság”– mondta Mága Zoltán.

A monumentális zenei projektben közel félezer művészt köszönthetünk az Aréna színpadán, a háromórás koncert során lenyűgöző látvány- és show-elemek, a legmodernebb hang- és fénytechnika, rendkívüli színpadi megoldások mellett fedezheti fel a közönség nemzetünk kulturális kincseit és az egész világot rabul ejtő klasszikus és könnyűzenei darabokat.

A világhírű operaénekesek mellett Szakcsi Lakatos Béla, Kossuth-díjas zongoraművész és Szenthelyi Miklós, Kossuth-díjas hegedűművész is megtiszteli a gálaműsort játékával. Fellépnek az EMeRTon-díjas popdívák, Szekeres Adrien és Zsédenyi Adrienn, valamint Kiss B. Atilla, Liszt-díjas tenor is. A Budapesti Operettszínház művészei – Frankó Tünde Liszt Ferenc-díjas operaénekes; Oszvald Marika Jászai Mari-díjas színművész; Dancs Annamari, Erdély legnépszerűbb énekesnője; Kerényi Miklós Máté Soós Imre-díjas színművész, – ugyancsak csodálatos élménnyel ajándékozzák meg a közönséget. Egyedi és újdonság lesz még a művészek számára is, hogy a neves fellépők, az Állami Operaház, a Budapesti Operettszínház rangos énekesei és Kossuth-díjas művészeink tőlük talán szokatlannak nevezhető produkcióval is színpadra állnak, így bizonyítva a zene, a muzsika szépségét, sokszínűségét.

Mága Zoltán művészi repertoárja a népzenétől a klasszikus darabokon át a jazzig, sőt a könnyűzenéig terjed. Jellegzetes, felismerhető crossover zenei stílusát a klasszikus zene, a népzene, a popzene és egyéb irányzatok ötvözésével alakította ki. Zenei missziója, hogy a magyar nemzetet és a magyar kultúrát megszerettesse a világgal. A különleges zenei csemege, a meglepetés és az újdonság varázsa a VI. Budapesti Újévi Koncerten is garantált.

2009-ben, amikor Mága Zoltán az első Budapesti Újévi Koncertet rendezte, a Bécsi Újévi Koncert hetvenedik születésnapját ünnepelte. Az első koncerten a művész azt ígérte közönségének, hogyha a következő esztendőben is telt ház előtt tarthatja meg gálaestjét, akkor hét évtizeden át minden év első estéjén megrendezi az előadást. A hagyomány folytatódik!

Lázár "édes gyermeke"

Vállalható kompromisszumnak nevezte a végkielégítések különadójának 75 százalékra történő csökkentését Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kérdésre válaszolva sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.

A vidékfejlesztési miniszter által benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslat értelmében január elsejétől 75 százalékra csökkenhet a végkielégítések különadójának mértéke a mostani 98 százalékról a közszférában. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az egyes törvények agrár- és környezetügyi módosításának keretében nyújtotta be az adócsökkentésről szóló javaslatot. Egy 2010-ben hozott törvény értelmében az állami és önkormányzati vezetők, képviselők, a köztulajdonban álló cégek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai a végkielégítésük kétmillió forint fölötti része után 98 százalékos különadót kell, hogy fizessenek.  Az állami cégeknél foglalkoztatottak esetében a 3,5 millió forint fölötti részre vonatkozik a szabály. 

Lázár János arra a kérdésre, hogy miért van szükség a különadó csökkentésére, az felelte: az ügyben jelenleg az Európai Bíróság előtt perek vannak folyamatban. "Vagy marad a 98 százalék és ezeket a pereket folyamatosan elveszítjük, vagy módosítunk ezen" - fogalmazott. 

Megjegyezte azt is, hogy a 98 százalékos adót "édes gyermekének" is nevezhetné, mivel még frakcióvezetőként a "pofátlan végkielégítések" megadóztatását ő kezdeményezte az Országgyűlésben.

Közölte, hogy minden kormányülésen foglalkoznak a magyar kormányzati szerveket vagy szereplőket érintő, az Európai Unióban zajló eljárásokkal. Legutóbb áttekintették azt a helyzetet, hogy az EU-n belül Franciaországban legitimnek számít a 75 százalékos különadó, ezt az Európai Bíróság más eljárásban már elfogadta. Kijelentette: ha a magyar joggyakorlat nem tér át a maximum 75 százalékra, akkor annak mértéke nulla lenne, mert jelenlegi mértéke nem tartható meg. Ezt a módosítást az adóév kezdete miatt még az idén meg kell valósítani - mondta.

Az állami vezetők év végi jutalmával kapcsolatban szólt arról is, hogy a pénzek visszafizetéséről még nincsen információja, de "érdeklődéssel követi", hogy az év végéig az megtörténik-e. A kormánnyal együttműködésben gondolkodó állami vezetők nem tehetik meg, hogy nem fizetik vissza - mondta. 

"Nekünk az a véleményünk, hogy ez a pénz nem jár, (....) így vagy visszafizetik, vagy a 75 százalékos különadót megfizetik. Hangsúlyozta, hogy állami vezetők körében, vagy minisztériumban dolgozó felsővezetők körében ilyen kifizetés nem volt, a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által végzett vizsgálat alapján. Állam tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál, vagy háttérintézményeknél történhetett ilyen kifizetés - vélekedett Lázár János.

Egy másik újságírói felvetésre, miszerint az Európai Bíróság ítéletének indokolásában az is szerepel, hogy a különadó magántulajdonhoz fűződő jogot sért, azt mondta: az elmúlt húsz évben a magyar kormányoknak nem volt erejük az állami vagyongazdálkodásban rendbe tegyék a prémium és bérrendszert. Meggyőződésük szerint 2014 után - bárki is nyeri el a választók bizalmát - át kell tekintenie az állami cégvezetők javadalmazását, és meg kell teremtenie a bérviszonyokban is a versenyképességet a versenyszektorral.

Lázár "édes gyermeke"

Vállalható kompromisszumnak nevezte a végkielégítések különadójának 75 százalékra történő csökkentését Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kérdésre válaszolva sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.

A vidékfejlesztési miniszter által benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslat értelmében január elsejétől 75 százalékra csökkenhet a végkielégítések különadójának mértéke a mostani 98 százalékról a közszférában. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az egyes törvények agrár- és környezetügyi módosításának keretében nyújtotta be az adócsökkentésről szóló javaslatot. Egy 2010-ben hozott törvény értelmében az állami és önkormányzati vezetők, képviselők, a köztulajdonban álló cégek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai a végkielégítésük kétmillió forint fölötti része után 98 százalékos különadót kell, hogy fizessenek.  Az állami cégeknél foglalkoztatottak esetében a 3,5 millió forint fölötti részre vonatkozik a szabály. 

Lázár János arra a kérdésre, hogy miért van szükség a különadó csökkentésére, az felelte: az ügyben jelenleg az Európai Bíróság előtt perek vannak folyamatban. "Vagy marad a 98 százalék és ezeket a pereket folyamatosan elveszítjük, vagy módosítunk ezen" - fogalmazott. 

Megjegyezte azt is, hogy a 98 százalékos adót "édes gyermekének" is nevezhetné, mivel még frakcióvezetőként a "pofátlan végkielégítések" megadóztatását ő kezdeményezte az Országgyűlésben.

Közölte, hogy minden kormányülésen foglalkoznak a magyar kormányzati szerveket vagy szereplőket érintő, az Európai Unióban zajló eljárásokkal. Legutóbb áttekintették azt a helyzetet, hogy az EU-n belül Franciaországban legitimnek számít a 75 százalékos különadó, ezt az Európai Bíróság más eljárásban már elfogadta. Kijelentette: ha a magyar joggyakorlat nem tér át a maximum 75 százalékra, akkor annak mértéke nulla lenne, mert jelenlegi mértéke nem tartható meg. Ezt a módosítást az adóév kezdete miatt még az idén meg kell valósítani - mondta.

Az állami vezetők év végi jutalmával kapcsolatban szólt arról is, hogy a pénzek visszafizetéséről még nincsen információja, de "érdeklődéssel követi", hogy az év végéig az megtörténik-e. A kormánnyal együttműködésben gondolkodó állami vezetők nem tehetik meg, hogy nem fizetik vissza - mondta. 

"Nekünk az a véleményünk, hogy ez a pénz nem jár, (....) így vagy visszafizetik, vagy a 75 százalékos különadót megfizetik. Hangsúlyozta, hogy állami vezetők körében, vagy minisztériumban dolgozó felsővezetők körében ilyen kifizetés nem volt, a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által végzett vizsgálat alapján. Állam tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál, vagy háttérintézményeknél történhetett ilyen kifizetés - vélekedett Lázár János.

Egy másik újságírói felvetésre, miszerint az Európai Bíróság ítéletének indokolásában az is szerepel, hogy a különadó magántulajdonhoz fűződő jogot sért, azt mondta: az elmúlt húsz évben a magyar kormányoknak nem volt erejük az állami vagyongazdálkodásban rendbe tegyék a prémium és bérrendszert. Meggyőződésük szerint 2014 után - bárki is nyeri el a választók bizalmát - át kell tekintenie az állami cégvezetők javadalmazását, és meg kell teremtenie a bérviszonyokban is a versenyképességet a versenyszektorral.