Voksolás 2014: kockázatos felkészületlenség

Tucatnyi, technológiailag kizárhatatlan kockázatot rejt az új választási rendszer, s persze a korábbiban is voltak aggályos elemek - reagált Tóth Zoltán lapunk felvetésére, miszerint sérülhet-e a szavazás titkosságának elve azzal, hogy színes, azaz megkülönböztethető borítékban szavaznak majd azok az állampolgárok, akik "átjelentkeznek", azaz a lakóhelyüktől távol voksolnak.

A választási szakértő szerint nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljesen kizárhatóak lennének a visszaélések akár az átjelentkezők, vagy épp a kisközségek, a kisebbségi szavazók, illetve a kis létszámú külföldi szavazókörök esetében, hiszen a "kis számok törvénye" alapján ilyen esetekben kiderülhet, ki, miként szavazott, szavazott-e egyáltalán. "A probléma nem ezzel a kockázattal van, hanem azzal, hogy van-e olyan politikai hatalom, amely igenis tudni akarja, hogy mely állampolgár, miként szavazott" - fogalmazott Tóth, aki szerint ma, Magyarországon ilyen a hatalom.

Újabb aggályok merülhetnek ugyanis fel a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője nyilatkozata nyomán. Leragasztott színes borítékban adhatják le szavazataikat tavasszal azok, akik nem a saját lakhelyük szerinti választókerületben, szavazókörben adják le voksaikat - mondta Pálffy Ilona a Magyar Nemzetnek. Elmondta, bár igazolással a jövőben nem lehet szavazni, ám a választó ezentúl akkor is a lakóhelye szerinti jelöltre adhatja le voksát, ha máshol szavaz. Aki például Békéscsabán lakik, de Hévízen üdül, a békéscsabai szavazólapot kapja kézhez a hévízi szavazókörben - persze csak akkor, ha tartózkodási helyét a voksolás előtt bejelentette. Mindez Pálffy szerint több garanciát nyújt, de rendkívül sok adminisztratív, logisztikai feladattal is jár, hiszen így akár 106 különböző szavazólapra lehet szükség egy szavazókörben. A voksoláskor az átjelentkezett választónak le kell majd ragasztania a szavazatát tartalmazó borítékot, és úgy bedobni az urnába, mert különben voksa érvénytelennek minősül. "Ez a titkosságot garantálja" - fogalmazott hozzá Pálffy. A választási eljárási törvény szerint ugyanis az átjelentkezők borítékait - a külföldön dolgozók szavazataival együtt - felbontatlanul el kell juttatni a lakhely szerinti választási bizottsághoz, ahol a számlálásuk történik majd. Ám a szavazatok zárt borítékban való, ide-oda történő szállítgatása is rengeteg kérdést és aggályt vet fel.

"Aligha indokolható, hogy a 21. században miért utaztatják, nyilván páncélozott, biztonsági autókban a szavazatokat, amelyeket elektronikusan is fel lehetne adni" - mondta Tóth Zoltán, aki szerint egyelőre sem a kormány, sem pedig az NVI vezetése nem mérte fel, milyen következményekkel jár majd az új, egyfordulós szisztémára való átállás. Úgy vélte, az új választási rendszer minősége, a szabályok folyamatos változtatgatása és a felelős szervek, valamint az államapparátus felkészületlensége miatt nem pusztán politikai értelemben kódoltak a kockázatok. A lebonyolítás is szervezetlen, a felkészülés csaknem egyéves csúszásban van - tette hozzá Tóth, kiemelve: ma az 1800 települési jegyzőből 1600 "új", azaz még soha nem vezényelt le - helyi választási iroda vezetőként - választást. Ehhez képest máig nincs kész a választási eljárást meghatározó több rendelet, miközben a törvényi szabályozás hemzseg az érthetetlen adminisztratív kockázatoktól. Ilyen az eredményhirdetés idejének elnyújtása is, hiszen nem indokolható, miért kell 6, illetve 19 napot várni a hivatalos, ám még ekkor sem jogerős választási eredmény közlésével.

Határidők

- A választást 70-90 nappal a voksolás előtt tűzi ki az államfő, legkorábban január 6-án értesülhetünk az időpontról

- A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon kezdődik és a szavazás befejezéséig tart

- A választási iroda legkorábban a szavazást megelőző 48. napon adja át az indulók részére a jelöltté váláshoz szükséges ajánlóíveket

- Az egyéni választókerületi jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 31. napon kell bejelenteni

- Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni

- A külképviseleti névjegyzékbe való felvételt legkésőbb a szavazást megelőző 8. napon lehet kérni

- A választási értesítőt a szavazást megelőző 48. napig kell megküldeni a választópolgárok címére

- A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélszavazatának "a szavazást megelőző napon 24 óráig" kell megérkezni az NVI-be, de a külhoniak a szavazás idején személyesen is leadhatják a külképviseleteken és egyes magyarországi szavazókörökben

- A szavazási iratok ellenőrzését az NVI legkorábban a szavazást megelőző 6. napon kezdheti meg

- Az érvényes levélszavazatok számlálását nem lehet megkezdeni a szavazás napján 19 óra előtt

- A külképviseleten leadott szavazatokat tartalmazó lezárt urnát, s az ott levélben leadott szavazatokat a magyarországi szavazást követő 4. napig kell eljuttatni az NVI-nek

- Az NVI legkésőbb a magyarországi szavazást követő 5. napon bontja fel a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat

- Legkésőbb a szavazást követő 6. napon a helyi választási irodák megállapítják a választás egyéni választókerületi eredményét

- Legkésőbb a szavazást követő 19. napon a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja a választás országos listás eredményét