A főbíró kiemelte: a jogegységi döntés nem tette okafogyottá a sok ezernyi konkrét pert, melyek jelentős része az érvénytelenség kérdését veti fel, hiszen több tucatnyi pénzintézet által kidolgozott több mint száz különféle szerződéstípusról van szó, melyekben eltérő feltételek, kikötések szerepelnek különféle jogi színvonalon megfogalmazva, kidolgozva, ezért azok megítélése is eltérő lehet akár az érvénytelenség kérdéskörében is.
Számos kereset alapszik például a hitelintézeti törvény azon rendelkezésein, melyek szerint semmis az a szerződés, mely nem tartalmazza a hozzá kapcsolódó költségeket, az éves százalékban kifejezett teljeshiteldíj-mutatót, illetve azon feltételek, körülmények részletes meghatározását, melyek fennállása esetén a hiteldíj megváltoztatható, illetve egyáltalán, hogy mi a tárgya szerződésnek.
Az MTI érdeklődésére, hogy ezekben a perekben milyen iránymutatást ad a jogegységi határozat, Darák Péter hangsúlyozta, hogy ezek a jogviták csak a konkrét ügyben vitatott szerződés vizsgálatával dönthetők el, csakúgy mint a pénzintézetek tájékoztatási kötelezettségének elmulasztására hivatkozó keresetek, hiszen e téren is nagyon eltérő gyakorlatot folytattak az egyes pénzintézetek. Továbbá a jogegységi határozat után is nyitott kérdés marad az az unió luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon a Kúria megkeresése alapján eldöntésre váró kérdés, mely kihatással lehet az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének megítélésére.
A Kúriának a későbbiekben is lehet még feladata a deviza alapú hitelekkel kapcsolatos perekben az egységes bírósági gyakorlat alakítása terén, részben az érvénytelenségi jogkövetkezményekkel összefüggésben, részben pedig a luxembourgi bíróság majdani határozata nyomán.
A hétfői jogegységi határozat a jogkövetkezményeket tekintve arra az álláspontra helyezkedik, hogy amennyiben valamilyen okból mégis érvénytelen egy devizahiteles szerződés, az érvénytelenség elsődleges jogkövetkezménye - ha ez lehetséges - a szerződés érvénytelen elemeinek kiküszöbölése útján a szerződés érvényessé nyilvánítása. Csak ha ez nem lehetséges, akkor merülhetnek fel az érvénytelenség más jogkövetkezményei.
Darák Péter kitért arra is, hogy a szaksajtóban olvasható becslések szerint az árfolyamkockázattal összefüggésben a hétfői jogegységi döntés a devizahiteles tőkeösszeghez mérten is jelentős nagyságrendű összeget illetően lehet döntő. Az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelenségének kérdése - mellyel összefüggésben az Európai Bíróság dönt majd - jogi értelemben ugyan nagy jelentős elvi kérdés, pénzügyi hatásait tekintve azonban kisebb súlyú mint az árfolyamkockázat.
Arra a felvetésre, hogy sokak szerint ellentmondó ítéletek születtek a devizahiteles perekben, Darák Péter kiemelte: ez javarészt alaptalan felvetés. A hétfői az első olyan jogegységi határozat, amely alapvetően a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából született, és nem azért, mert ellentmondó lett volna a bírói gyakorlat. Igaz, ugyan, hogy a bírák hol az adósok, hol a hitelezők javára ítéltek, de többnyire egységes jogelvek, értelmezés alapján jártak el. Az eltérő döntések oka javarészt az volt, hogy eltérőek voltak az adott ügy körülményei, így például a vitatott szerződés tartalma.
Darák Péter az MTI kérdésére nem kívánta kommentálni a pártreagálásokat, így többek között azokat sem, amelyek szerint a Kúria a bankok oldalára állt, illetve amelyek egyenesen visszautasították a Kúria jogegységi határozatát.