Az első meglepő állítás a tankönyvpiac helyzetét vázoló részben olvasható. "A tankönyvpiac sajátossága, hogy a fogyasztó - a szülő és a tanuló - nem döntheti el szabadon, kíván-e vevő lenni, mert a tankönyv olyan áru, amely nélkül az iskolai tanulmányok megkezdése és sikeres folytatása nem valósulhat meg". Vagyis az ötletgazdák szerint azért volt szükség 2014. január 1-jétől a piaci elvekre épülő tankönyvellátás megszüntetésére, és a központilag meghatározott, évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzéken szereplő mindössze két tankönyvre szűkíteni a választékot, mert jelenleg - amikor ennél nagyobb a választék - a szülő és a tanuló "nem dönthet szabadon."
Az előterjesztés azt a célt szolgálja, hogy "az államnak a korábbinál lényegesen nagyobb szerepet kell vállalnia mind a tankönyvek előállításában és terjesztésében, mind a költségek alacsony szinten tartásában", mert "a jó tankönyvek biztosítása közérdek", és mert "az új köznevelési rendszerben az állam kiemelt közpolitikai feladatává vált a tanulók és iskolák magas színvonalú tankönyvekkel történő egyenlő ellátása". Továbbá a tervezet megerősíti: "a szaktárca biztosítani kívánja, hogy a nemzeti örökség, a magyar nemzeti társadalmi tudat részét és a közműveltség alapját képező tantárgyak esetében az állami tankönyvkiadó készítse el a legfontosabb tankönyveket."
Érdekesség, hogy az oktatási rendszer átalakítást, a kereszténydemokrata "reformot" folyamatosan bíráló fideszes Pokorni Zoltán vezette parlamenti szakbizottság módosító javaslattal próbált finomítani a törvényen, kezdeményezve, hogy tantárgyanként ne kettő, hanem három tankönyv közül választhassanak az iskolák, de a parlament leszavazta ezt. Az összes ellenzéki frakció mellett a kormánypártiak közül Pokorni Zoltán és Bencsik János sem támogatta a tankönyvpiac államosítását, és nemmel szavazott. Az Együtt-PM pedig a szavazás után arra kérte Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a törvényt.