A Posta 2,5 milliárdot költ reklámra

Két év alatt - 2012 őszétől 2014 őszéig - több mint nettó 2,5 milliárd forintot költ reklámra - pontosabban médiatervezésre- és vásárlásra - a Magyar Posta Zrt. Ez derült ki az állami cég lapunk kérdésére küldött válaszából. A kétszer 12 hónapra szóló szerződésekre a cég két külön tendert írt ki. Mindkét esetben két ajánlattevő volt, és közülük mindkétszer ugyanaz nyert. 

A pályázatok tárgya a kiírás szerint: médiatervezés, vásárlás és grafikai tervezés, plakátnyomtatás, továbbá médiaelemzés, valamint hirdetések megjelentetése a nyomtatott, elektronikus és online médiában, kültéri felületeken. A nyertes médiaügynökséget "az összességében legelőnyösebb" ajánlatot értékelve választották ki.

Először 2012. októberében hozták ki győztesnek az Initiative Media Hungary Kft.-t. A megbízás értéke nettó 1,138 milliárd forint keretösszeg volt. A versenyben alulmaradt pályázó az Inter Media Group (I.M.G.) Kft. volt, amely az elmúlt években sorra nyerte el az állami szféra nagyösszegű, hasonló megbízásait. Az idén kiírt, majd októberben elbírált, a következő egy évre szóló tendert szintén az Initiative Media nyerte, és itt is az I.M.G. maradt alul. E megbízás - amely már média- és márkakommunikációs médiastratégia kidolgozást is tartalmazott - már nettó 1,412 milliárd forintra szólt. A Posta megbízása amúgy jelentősen fellendíti az Initiative Media forgalmát, ugyanis a cég 2012-es árbevétele 3,247 milliárd forint volt, adózott eredménye pedig 78 millió - ez az időszak néhány hónappal már "belelógott" az első megbízás teljesítésébe.

A Magyar Postától arra is kértünk adatokat, hogy a reklámtevékenységre, hirdetésekre fordított összegből mennyi jutott tévé-, illetve rádióhirdetésekre, mennyi közterületi hirdetésekre, mennyi a nyomtatott sajtóra, illetve online felületekre, de a cég részletes adatokat nem közölt, mondván: "a megjelenési formák kiválasztása - a kampányok üzeneteinek és célcsoportjainak függvényében - az ügynökség szakmai kompetenciája".

Szerző

Köztér- Szakértelem

Ha megkérdezné Önöket az MTVA arról, hogy arculatfrissítési terveik részeként támogatnák-e, hogy a köztévé és a közrádiók új szignáljait ne más, mint Kovács Ákos, alias Ákos szerezze, ugye Önök mindannyian lelkesen igennel felelnének? És ha az is kiderülne, hogy három éven át ezért a tevékenységért a közmédia még 26,5 millióval is megdobná a tavaly óta Kossuth-díjas énekes, azt is bősz helyeseléssel fogadnák, nem?

Az Átlátszó blog közérdekű adatkikönyörgésének hála, kiderült, az elmúlt három évben ennyit ért Ákos munkája, és az is, hogy széles e hazában e feladatra nem volt más alkalmas zenész. A blog által kikért szerződések szerint az MTVA csak 2012-re a tévécsatornák arculati, képi elemeihez illő 119 zenei anyag megírására, zenei hangszerelésére és felvételére szerződött Ákos cégével, a Fehér Sólyom Kiadói és Kereskedelmi Bt.-vel. Igaz ugyan, hogy a Sólyom név mostanában nem cseng jól az MTI-nél, de az MTVA-nál még a jelek szerint igen. Az pedig, hogy más jelölt szóba sem jöhetett, az egyik szerződésből látható. Benne van ugyanis a kérdés, hogy "a tevékenység ellátása speciális személy szakértelmét igényli-e?", mellette pedig aláhúzva az áll: "igen". Noha ez az összeg nem feltétlenül jelent óriási kiadást a közvagyonból, nem tudni, más vállalta volna-e olcsóbban?
Ugye, azért ezt Önök is megkérdeznék?

Szerző

Segélyre ítélnek Orbánék

Publikálás dátuma
2013.12.19. 06:08
Egyelőre várnak az emberek, hogy dolgozhassanak, de ha év végéig nem lesz döntés, vissza kell fi zetni az uniós pénzt FOTÓ: BIEL
Továbbra sincs válasz arra, mikor és mennyi pénzt kapnak a hátrányos helyzetű térségben élő embereknek munkát adó szociális szövetkezetek. Pályázniuk kellett az uniós forrásra, az eredményt pedig már szeptemberben ki kellett volna hirdetni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség viszont valamiért azóta is húzza a döntést, pedig ha december 31-éig nem kötik meg a szerződést, vissza kell utalni az uniónak a pénzt. Legutóbb lapunknak azt írták, december 16-án lesz eredmény, de érdeklődésünkre ezt tegnap sem erősítették meg. A szövetkezet elnöke tüntetést tervez.

Ingerültek lettek a szociális szövetkezetek tiltakozására a kormánypárti politikusok, legalábbis ezt mondták Németh Lászlónak. Nem tetszett nekik, hogy a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke petíció és nyílt levél formájában tiltakozott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) időhúzása miatt. Németh László egyébként Németh Lászlóné fejlesztési minisztert és Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárt - aki a NFÜ vezetéséért felelős kormánybiztos - is felszólította, lépjenek az ügyben. Ám válaszra sem méltatták őt. Az 1500 szervezetet tömörítő szövetség elnöke most azt tervezi, ha Lázár János nem intézkedik, akkor Orbán Viktor miniszterelnököt keresi majd meg. Emellett a tüntetésről is tárgyalnak már a szövetségben.

Lapunk megkereste az NFÜ-t és egyebek mellett a késlekedés okáról érdeklődött. Múlt heti válaszuk szerint született már döntés december 5-én, és lesz még egy határozat december 16-án. A csúszás oka az, hogy "rendkívül nagyszámú pályázat érkezett és ezek értékelése hosszú időt vesz igénybe". Hétfőn újabb érdeklődő levelet küldtünk, szerettük volna megtudni, megszületett-e 16-án a döntés, és ha igen, arról mikor értesítik az érintetteket. Ezt azért is fontos lenne megtenni, mert ha az NFÜ december 31-éig nem köt szerződést a szövetkezetekkel, az uniós pályázati pénzt, mintegy 8 milliárd forintot vissza kell utalni Brüsszelnek. Telefonos sürgetésünkre tegnap is csak azt a információt kaptuk a sajtóosztálytól, hogy "sajnálatos módon az illetékesektől" eddig nem kaptak választ a kérdésekre, így továbbra is türelmet kell kérniük.

Németh László sem tud egyébként egyik döntésről sem. Amit egyelőre tudni: az egyik projektben 180-340, a másikban 140-180 pályázót hirdetnek ki nyertesnek. Ha egy szövetkezet 15 munkanélkülit foglalkoztat, akkor a legjobb esetben 7800 ember a jövőben nem segélyen, vagy a megalázóan alacsony közmunkabéren fog élni, hanem 90-100 ezer forintot kereshet. Ha a pályázatokat időben elbírálták volna, akkor szeptember óta dolgozhatnának a szegénységben élő, nélkülöző emberek.
Most tehát marad számukra a segély vagy a közmunka. Pedig tavaly január 1-től az aktív korú, állás nélküli embereknek nyújtott foglalkoztatást helyettesítő támogatás, közismertebb nevén a szociális segély összegét éppen azért csökkentette 20 százalékkal a kormány, hogy "munkavállalásra ösztönözze" a tartósan munkanélkülieket. A 28.500-ról 22.800 forintra levitt segély folyósításának a feltételei ráadásul szigorodtak. A jogosultsághoz legalább 30 napot kell dolgozni egy évben. Ám a kistelepülések tartósan állás nélküli lakosainak évente 30 nap munkaviszonyt csak a közfoglalkoztatás nyújthat. A korábbi időszakkal ellentétben azonban 2012-től már sem az önkormányzat, sem a munkaügyi szervezet nem köteles közmunkáról gondoskodni. Nem csupán a segély folyósítása kötődött össze a közmunkával, hanem fordítva is ez történt. A munkanélkülinek a 22.800 forintnyi segélye is megszűnik, amennyiben a felajánlott munkát, beleértve a közmunkát, nem fogadja el.

Szerző