Visszahelyezték a fővárosba a Sukoró-pert is

Publikálás dátuma
2013.12.18. 19:15
Handó Tünde FOTÓ: Bielik István
Visszaadta a Sukoró-per tárgyalását a Fővárosi Törvényszéknek az Alkotmánybíróság (Ab) határozatára hivatkozva a Szolnoki Törvényszék (a bírósági végzést itt olvashatja) - tudta meg lapunk. A döntéssel az Orbán-kormány fő elszámoltatási témájaként ismert Sukoró-ügyben folyó büntetőper is újra kezdődik. Ez már a második politikai jelentőségű ügy, amelyet az eljáró bíróságok "illetékesség hiányában" nem tárgyalnak tovább, összességében pedig eddig már öt áthelyezett ügyet adtak vissza az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által korábban, a perek lefolytatására kiválasztott törvényszékek a fővárosnak, hivatkozva az Ab december 2-i döntésére.

Ezzel szemben az OBH-elnök Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) továbbra is azt állítja: ha korábban egy-egy ügyben - egyébként törvényi felhatalmazás alapján - el is tértek az általános illetékességi szabályoktól, attól még nem válik kétségessé, hogy a bírók az egyedi döntéssel eléjük utalt esetekben is kizárólag a jogszabályok és a legjobb személyes meggyőződésük alapján döntenek, s a pártatlan és tisztességes eljárás elve sem sérül. A Népszabadságnak nyilatkozó bírósági igazgatási vezető az ügyáthelyezést érintő, pontosabban azt alaptörvény-ellenesnek, s a tisztességes eljárás elvét, valamint a törvényes bíróhoz való jogot sértőnek kimondó alkotmánybírósági határozatot igyekezett így értelmezni, nem sok sikerrel.

Az OBH már december 2-án is közleményt adott ki, mely szerint "nem érinti a folyamatban lévő eljárásokat" az Alkotmánybíróság (Ab) aznapi határozata, amely kimondta, hogy alaptörvény-ellenes volt és nemzetközi szerződésbe is ütköztek a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi rendelkezések, amelyek szerint törvényes - tehát jogszabályban előre meghatározott - bírájától egyes esetekben elvontak pereket. Az OBH állásfoglalása már az ominózus Ab-határozat alapján is megkérdőjelezhető volt, hiszen a testület visszamenőlegesen állapított meg alkotmánysértést, s az időközben hatályon kívül helyezett törvényi és alaptörvényi rendelkezéseket gyakorlatilag semmisnek tekintette, nem létező felhatalmazás alapján pedig az OBH-elnök semmiféle igazgatási határozatot nem hozhatott volna, így az áthelyező döntések meg sem születhettek volna.

Ám Handó még tegnap is azt állította: az Ab a parlament által még nyáron hatályon kívül helyezett rendelkezésekről döntött, az ügyáthelyezésről hozott egyedi határozatokat azonban nem semmisítette meg. Így az OBH-elnök szerint az alkotmánybírák is megerősítették, hogy a bírák az ország bármely pontján ugyanúgy képesek pártatlan ítéletet hozni. Arról persze Handó nem beszélt, hogy sem az Ab-döntés, sem pedig a korábbi hazai és nemzetközi kritikák sem az eljáró bírók pártatlanságát, illetve hozzáértését vonták kétségbe, hanem az ügyáthelyezést magát, azaz hogy bizonyos ügyeket elvontak törvényes bírájuktól, érdemi kontroll és magyarázat nélkül.

Ráadásul az Ab-döntésre hivatkozva sorra utalják vissza az illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszék elé az áthelyezett ügyeket különböző vidéki törvényszékek. Eddig az úgynevezett "kalózpert" Balassagyarmatról, egy 67 vádlottas hivatali vesztegetési ügyet Szolnokról, a vesztegetéssel gyanúsított fővárosi rendőrök ügyét Zalaegerszegről, a BKV-pert Kecskemétről, valamint a Sukoró-pert szintén Szolnokról (a két áthelyezett ügyben ugyanaz a bíró járt el). Sőt, várhatóan a "maradék" 3, jelenleg is folyamatban lévő perben is hasonló döntések születnek majd.

Politikai ügyek

- Hagyó-per

- A sukorói telekcsere-ügy

- Az MVM-vezér hűtlen kezelési pere

- Varga Tamás, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadójának ügye

Az OBH-elnök azonban továbbra is ellenáll: "a folyamatban levő ügyeket szerinte ott kell befejezni, ahol azok a korábbi bíróságot kijelölő határozatok szerint kezdődtek. Ezért sajnálatosnak tartja, hogy most az egyes perekben közreműködő ügyvédek független szakértőként igyekeznek az alkotmánybírósági verdiktnek az általuk képviselt vádlottak számára kedvező értelmezést adni". Kérdéses, hogy amennyiben Handó az érintett ügyek vádlottjai számára "kedvezőnek" tartja azt, hogy a pereket visszahelyezik az ügyekben eredetileg illetékes bíróságra, ahol azt a törvényes bírájuk tárgyalja majd, akkor ezen az alapon az ügyáthelyezést az érintett vádlottakra nézve kedvezőtlennek ítéli-e meg.

Érthetetlen az is, hogy miközben az OBH december 2-i közleménye úgy szólt: az Ab-döntés "az OBH elnökének bíróságot kijelölő határozatának hatályát nem érinti", sőt, állította, hogy a "még folyamatban lévő eljárásokra ezért közvetlen kihatása nincs", most Handó mégis azt mondja nekik csak kötelességük volt "tájékoztatást adni az OBH álláspontjáról", de ez "nem érinti a bírák azon jogát, hogy szabadon döntsenek. Ha tehát valaki úgy véli, az Ab mostani határozatából az következik, hogy a korábban áthelyezett ügyet vissza kell utalnia az eredetileg illetékességgel rendelkező bíróság elé, ezt megteheti, és ezzel az OBH-nak nincs dolga".

Ráadásul az OBH-elnök azt is mondta, "ha pedig az illetékességi szabályokat a törvényszékek eltérően értékelnék, a végső szót a Kúriának kell majd kimondania". Csakhogy ez nem igaz, hiszen a visszahelyező végzések ellen "fellebbezésnek nincs helye" - még ha az OBH úgy is tervezné. Már csak azért sincs, mert az Ab döntése teljesen világos volt abban: az alaptörvényt sértő módon megkezdett, nem tisztességes eljárásokban törvényes ítéletet nem lehet hozni. Ezt ismerték fel az eljáró bírók, amikor sorra visszaadták az ügyeket a fővárosnak.

Teljesen újra kell kezdeni

2011-től összesen 55 esetben - ezek közül tíz büntetőperben - született egyedi döntés bíróság kijelöléséről, ezek 70 százaléka pedig már jogerősen befejeződött, magyarán az áthelyezések érintettjeinek nagy része már nem kaphat jogorvoslatot. Ellenben 8 büntetőeljárás még folyamatban van, ezek mindegyike kiemelt vagy - mint Handó Tünde fogalmazott - nagy közérdeklődésre számot tartó ügy (4 erősen politikai kötődésű - a szerk.). Az OBH-elnök persze arra ezúttal sem adott magyarázatot, hogy a Fővárosi Törvényszékre 2012-ben érkezett sok ezer ügyből miért pont ezeket az eljárásokat helyezte át, csupán annyit emelt ki a Hagyó-ügyre célozva, hogy az Ab-döntés értelmezése ezeknél a büntetőügyeknél jelenthet gondot.

Nem jelentett azonban gondot a Kecskeméti Törvényszék eljáró bírói tanácsának, hogy még kedden visszahelyezze a Fővárosi Törvényszékhez. Utóbbi szóvivője szerint egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni. Póta Péter a Hír Tv-nek azt nyilatkozta: majd az eljáró bíró dönti el, hogy a korábban elhangzott vallomásokból mit vesz figyelembe, hogy újra megidézi-e a tanúkat, újra kihallgatja-e a gyanúsítottakat, a vádlottakat. "Van lehetőség arra, hogy a korábbi tanúk vagy a vádlottak meghallgatása nélkül, a korábban felvett vallomásokat felolvassa. Ebben az ügyben a bíró csak akkor tud dönteni, ha az ügy kiszignálása megtörtént és a bíró alaposan felkészült és megállapítja, melyikre van szükség" - tette hozzá.

A visszahelyezések más, kiemelt politikai jelentőségű ügyeknél is azt eredményezhetik, hogy például a már 2010-ben kampánytémát szolgáltató Hagyó-ügyben, vagy a meg nem valósult sukorói telekcsere-ügylet újratárgyalandó pere jövőre, a választások környékén ismét napi aktualitássá válik, hiszen a tárgyalási napok egybeeshetnek majd a kampánnyal.

Szerző

Ónos szitálás és késések a repülőtéren

Publikálás dátuma
2013.12.18. 19:11
Képünk illusztráció. Fotó: Tim Boyle/Getty Images
Ónos szitálás és zúzmarás köd van a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében. A légikikötő honlapja szerint egész délután kisebb-nagyobb késésekkel indultak el a repülőgépek.

A fagyos, zúzmarás időjárásban hosszabb ideig tart a repülőgépek előkészítése. Felszállás előtt a légi járművek teljes felületét jégteleníteni kell egy különleges fagyálló folyadékkal. A főváros térségében egész nap fagypont alatt volt a hőmérséklet és többször volt szitálás, hódara is. A repéter területére kiadott előrejelzés hasonló folytatást ígér. Nulla fok alatti hőmérséklet esetén a csapadék azonnal ráfagy a földön várakozó gépekre, ezt kell eltávolítani indulás előtt a biztonságos felszálláshoz. 

Kora délután óta a menetrendhez képest átlagosan tíz-tizenöt perc késéssel szállnak fel Budapestről a gépek, de a Norwegian osloi járata másfél órát, az Air France párizsi és a Wizzair madridi járata 40 percet késett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér online járatinformációi szerint.

Szerző

Ónos szitálás és késések a repülőtéren

Publikálás dátuma
2013.12.18. 19:11
Képünk illusztráció. Fotó: Tim Boyle/Getty Images
Ónos szitálás és zúzmarás köd van a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében. A légikikötő honlapja szerint egész délután kisebb-nagyobb késésekkel indultak el a repülőgépek.

A fagyos, zúzmarás időjárásban hosszabb ideig tart a repülőgépek előkészítése. Felszállás előtt a légi járművek teljes felületét jégteleníteni kell egy különleges fagyálló folyadékkal. A főváros térségében egész nap fagypont alatt volt a hőmérséklet és többször volt szitálás, hódara is. A repéter területére kiadott előrejelzés hasonló folytatást ígér. Nulla fok alatti hőmérséklet esetén a csapadék azonnal ráfagy a földön várakozó gépekre, ezt kell eltávolítani indulás előtt a biztonságos felszálláshoz. 

Kora délután óta a menetrendhez képest átlagosan tíz-tizenöt perc késéssel szállnak fel Budapestről a gépek, de a Norwegian osloi járata másfél órát, az Air France párizsi és a Wizzair madridi járata 40 percet késett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér online járatinformációi szerint.

Szerző