Baloldali nem a Városliget plazásítására

Aláírásgyűjtésbe kezd az MSZP azért, hogy ne a Városligetben, hanem a Budapest egy másik "használaton kívüli területén" létesüljön a Múzeumnegyed. A párt azután tette közzé felhívást, hogy a kedden a parlament elfogadta azt a fideszes javaslatot, mely "csaknem száz évre államosítja a Városligetet, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ott monumentális épületeket emeljenek. "

A közlemény szerint nem hallgattak a környezetvédőkre, a civil szervezetekre, és a budapestiek megkérdezése nélkül vették el a főváros egyik legértékesebb természeti kincsét. A Horváth Csaba, a párt főpolgármester-jelöltje szerint az MSZP támogat minden kulturális beruházást, így a tervezett Múzeumnegyedet is, "de a Városliget plázásítását nem". 

A fideszes Papcsák Ferenc zuglói polgármester törvényjavaslata szerint a Városligetben lévő ingatlanok - a Műcsarnok, a Széchenyi fürdő, a műjégpálya és a műszaki építmények kivételével - 99 évre ingyenesen a száz százalékban állami tulajdonú Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. 

A Múzemnegyed építése során létrehozott épületek az állam százszázalékos tulajdonába kerülnek.  A jogszabályban kimondták, hogy a városligeti építési beruházások befejezése után a zöldfelületek aránya nem lehet kevesebb az idén december 31-ei állapotnál. Mi sem természetesebb, hogy az állam a Liget Budapest projekt megvalósítására, illetve későbbi működtetésére létrehoz egy céget - mondta  korábban  Baán László, a projekt miniszteri biztosa.

A főként állami cégekből álló Liget Köztársaság Szövetség a Városligetért civil egyesülés üdvözli, hogy a Városliget megújításáról és fejlesztéséről az Országgyűlés kedden törvényt fogadott el. "A Liget nem egyszerűen egyike a nagy zöldterületeknek, hanem kulturális, turisztikai és népjóléti attrakciók együttese" - olvasható  a többek között Zugló Önkormányzat, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., a Főkert Nonprofit Zrt., a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Gundel Kft., a Magyar Cirkusz és Varieté Kft., a Városligeti Műjégpálya és az itt található múzeumokat tömörítő szervezet közleményében.

Szerző
Frissítve: 2013.12.18. 21:12

Félresikerült milánói ünnepi Traviata

Publikálás dátuma
2013.12.19. 06:48
Várkonyi Tibor Fotó: Népszava
A hagyományt követve Szent Ambrus napján nyitotta meg az idén ünnepi Verdi évadját a milánói Scala. A Traviata volt a program, fél sikerrel.

A VIP közönség - a soraiban ott volt Napolitano olasz államfő és Barroso, az Európai Unió Bizottságának elnöke is - forró tapssal köszöntötte a német Diana Damrau szoprán sztárt, Violetta alakítóját, aki Callas hajdani feledhetetlen alakítására emlékeztetett.

Gyönyörű hang, bravúros játék, bár kicsit kiábrándító volt a művésznő erősen molett alkata, sőt életkora is, jóval túl a kokett fiatalságán. Csalódást okozott az is, hogy a New York-i Metropolitan tenor sztárja, a lengyel származású Piotr Beczala, Alfred alakítója mintha kissé indiszponált lett volna, és az idős Germont-t alakító szerb bariton, Zseljko Lucsics sem lett volna csúcsformában.

Kiábrándító volt a második fölvonás díszlete is. Violetta és Alfred vidéki kuckóba menekült a viszontagságok elől, a hősszerelmes konyhában nagy buzgalommal tésztát sodort, úgy énekelte bravúr áriáit. A hősnő és az atya gyönyörű kettősei sem sikerültek túlságosan ünnepivé. Holott a Scala vezetősége igyekezett mindent megtenni, hogy méltón ünnepeljék a komponista kétszázadik születésnapját.

Daniele Gatti vezető karmester megemlékezett Nelson Mandela haláláról is, de a közönség nem méltányolta Dmitrij Csernyakov Aranyecsettel díjazott orosz rendező ötleteit, aki pedig odahaza híres Verdi, Wagner és Mozart színpadra állításaiért. A kissé konzervatív milánói publikumnak nem tetszettek a frivol ötletek, az sem, hogy különösen Antonioni legendás történelmi rendezései után Csernyakov mellőzte a tragédia társadalmi hátterét. Meg a szövegkönyv meghamisítása sem.

Végül is a szerelmes hősnőt nem tüdővész kergette halálba, hanem túlfűtött idegrendszere. De vegyesen tartózkodó fogadtatásra lelt az is, hogy az általában ünnepelt Maestro Gatti, egyesek szerint ezen az estén nem volt megszokott csúcsformájában.

Traviata, Arte

Szerző

A Mazsihisz szembefordul Schmidt Máriával

Publikálás dátuma
2013.12.19. 06:45
A Józsefvárosi pályaudvaron már elkezdődött a Sorsok Háza építése FOTÓ: K 2 PRESS
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nyilvános, társadalmi kontroll alá helyezné a Schmidt Mária által gründolt, a Józsefvárosi pályaudvaron megvalósuló Sorsok Háza kiállításának előkészítését. Schmidt nem válaszolt a levélre, a Holokauszt Emlékközpont és az azt fenntartó közalapítvány sem árulja el mire költi a működési támogatást. 

Úgy tűnik beigazolódik, amit az első pillanattól sejteni lehetett, Schmidt Mária történész nem képes, és nem is nagyon igyekszik  konszenzust találni a Józsefvárosi pályaudvaron öt milliárd forintból, jövő tavaszra megvalósuló, a holokauszt gyermekáldozatai előtt tisztelgő Sorsok Háza kiállításának koncepciójával kapcsolatban.

A Mazsihisz elnöke, Heisler András -   aki a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testületének is tagja, tehát elvben rálátása van a projektre -  megelégelte a titkolózást. Levélben fejezte ki a szervezet aggályait a készülő kiállítással kapcsolatban. Szerintük fontos volna, hogy a kiállítás ne csupán a német megszállás utáni helyzetet, azaz a deportálásokat helyezze fókuszba, hanem az ahhoz vezető utat is. Heisler lapunknak hangsúlyozta, egyelőre nincs forgatókönyve a kiállításnak, ezért nem kritikát, hanem aggályokat fogalmaztak meg.

A Mazsihisz véleménye szerint egy széles, nyilvános, társadalmi kontroll alá kellene helyezni a kiállítás előkészítését. A Mazsihisz elnöke még nem kapott válasz a levelére.  Schmidt Mária az elmúlt napokban igyekezett a magyar szellemi élet bevonásával legitimálni a projektet, ezért levelet írt számos írónak, művésznek, filozófusnak, hogy lássák el tanácsaikkal.

A levélben szerepet, hogy Schmidt prezentációját követően "lehetőséget biztosítanánk minden résztvevőnek, hogy 4-5 perces időkeretben összegezze a leendő emlékhellyel kapcsolatos gondolatait, tanácsait és javaslatait, illetve rámutasson azokra a létező problematikákra, melyek az érintett témahorizont társadalmi percepciójakor merülnek fel." 

Schmidt érezhette, hogy a szép magyar nyelven fogalmazott levél, a néhány perces hozzászólás nem mozgósít mindenkit, hogy személyével legitimálja őt, ezért a levélbe nem mulasztotta el beleírni, hogy szendvicsekre is számíthatnak a jelenlévők. Ennek ellenére mégis kevesen vettek részt a december 17-én végül megesett beszélgetésen. Bár, hogy pontosan kik fogyasztottak a Terror Háza szendvicseiből nem sikerült megtudnunk. Hiába kértük meg Schmidt Máriát, hogy küldjék el a meghívottak listáját, illetve a meghívást végül elfogadók nevét, ezt a kérést megtagadták.

Meg kellett elégednünk a Terror Háza  közleményével, amely négy résztvevő nevét említi: Vajda Mihály filozófusét, Gerő András és Tőkéczki László történészekét, valamint Salamon András filmrendezőét, akik a szöveg szerint  "jelezték, hogy a bemutatott koncepció ígéretes és hatásos".

Az pedig a Népszabadság cikkéből derült ki, hogy Konrád György író elutasította a részvételt. Így indokolta döntését: "Nehéz volna megszabadulnom attól az érzéstől, hogy ez a sietős kiállításrendezés nem a százezernyi hetven évvel ezelőtt meggyilkolt zsidó gyerekről, hanem a mai magyar kormányról szól. Ha ez a kormány a gyerekek emlékének ápolásának ilyen nagy összeget szentel, akár a gyerekek szellemi örökségét elgondolva, azt javasolnám, hogy ezt az összeget fordítsa inkább a ma élő, rosszul táplált magyar gyerekek étkeztetésére."

Azt is megkérdeztük írásban Schmidt Máriától, hogy a projektet segítő magyar tanácsadó testület össze állt-e már, illetve, hogy a nemzetközi tanácsadó testület az alakuló ülés után fejtett-e ki bármilyen aktivitást - erre sem kaptunk választ. Heisler András, a testület tagja elmondta, nem hívták össze őket az első alkalom óta.

A beruházásra ötmilliárd forintot szán a kormány, ebből az idén 440 milliót lehet felhasználni. A kivitelezés Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztoshoz tartozik. A régóta használaton kívüli állomás területén lakókkal sikerült megegyezni, így a múlt héten megkezdődtek a munkálatok.

A kormány a holokauszt jövőre esedékes 70. évfordulójára 1,5 milliárd forintos civil alapot is létrehozott. A pályázatokat a parlament kulturális bizottsága bírálta el, a napokban megjelent a kormány.hu-n a nyertesek listája. Zömében néhány milliós támogatásokat látunk, nagyobb összegeket a zsidó hitközségek és az önkormányzatok kaptak. Kulturális programok, konferenciák, kiadványok, dokumentumfilmek szerepelnek a projektek között, számos temetőt hoznak rendbe, emlékhelyeket alakítanak ki. A  Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (HDKE) is nyert 11 millió forintot.

Kérdés azonban ki, és hogyan fogja ellenőrizni a pénz elköltését. A Szita Szabolcs és Botos János által vezetett HDKE például immár másodjára utasította el közérdekű adatkérelmünket, mely az általuk felhasznált közpénz sorsát firtatta. Arra voltunk kíváncsiak, milyen szerződéseket kötött a közalapítványi formában működő intézmény. A múzeumot fenntartó "Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány" nem is válaszolt közérdekű adatigénylésünkre.

A Haraszti György történész professzor vezette közalapítványtól azt szerettük volna megtudni, hogy 2012-ben a kapott 371 millió forintos költségvetési támogatást mire költötték. Ugyanis a HDKE csak 260 millió forintot kapott ebből az összegből. Haraszti György egyébként szintén tagja a Sorosok Háza nemzetközi  tanácsadó testületének. Schmidt Mária nemrég úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető, hogy  a Sorsok Háza működtetése a HDKE-hez fog kerülni.

Szerző