Előfizetés

Kopint-Tárki: Kissé gyorsuló infláció

Javított korábbi növekedési előrejelzésén a Kopint-Tárki: a kutatóintézet 2013-ra 1,2 százalékos, 2014-re pedig 2 százalékos növekedéssel számol a tegnap kiadott, legfrissebb konjunktúrajelentésében. Az előző prognózis erre az évre 0,5, jövőre 1,5 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre. 

A prognózis szerint a folytatódó rezsicsökkentés következtében decemberben éves összevetésben akár 0,5 százalékra mérséklődhet a fogyasztói árak növekedési üteme, 2014-et azonban kissé gyorsuló infláció jellemezheti. Az éves átlagos infláció az idén 1,8 százalék lesz, jövőre pedig 2,1 százalék várható. A kutatóintézet szerint figyelmeztető jel, hogy az éves maginfláció tartósan 3,5 százalék körül alakul. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója elmondta, hogy kutatóintézetük a jövő évi 2 százalékos növekedési várakozásával azt feltételezi, hogy az idei harmadik negyedévi, kiugróan magas GDP adat egy trendszerű növekedési folyamat kezdetét jelzi. Hozzátette, hogy a negyedik negyedévben még magasabb, 2 százalék fölötti bővüléssel számolnak a harmadik negyedév 1,8 százalékos adata után.

Megjegyezte, hogy az idei jó adatokhoz az előző évi alacsony bázis is hozzájárul, azonban 2014-ben már nem csak a bázishatások miatt fog bővülni a gazdaság. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő évi növekedési előrejelzésnek lefelé és fölfelé mutató kockázatai egyaránt vannak. Lefelé mutató kockázatot jelent a belföldi felhasználás élénküléséből adódóan az import növekedése, fölfelé mutatóan pedig bizonytalanságot jelent a magánfogyasztás bővülése.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint az európai uniós források lehívása révén megvalósuló állami nagyberuházások mellett a versenyszférában a növekedési hitelprogram enyhíti a finanszírozási korlátokat, így jövőre tovább emelkedik a beruházási ráta, növelve a gazdasági potenciált. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 2,5 százalékot.

Kié lesz a TakarékBank?

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2013.12.19. 06:19
Demján Sándor fenntartja panaszát FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Megkezdődtek a találgatások: kik lesznek azok a befektetők, akik 2014. március 30-ig Magyarország legnagyobb fiókhálózata feletti ernyőbank, a TakarékBanknak a tulajdonosai lehetnek. Szakértők szerint a második Orbán-kormány ideje alatt nemigen akadt példa arra, hogy ne saját holdudvara számára játsszon át a vagyonból (trafik, szerencsejáték, föld, patika). A lapunknak nyilatkozó Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára azonban ennek ellenére bizakodó, mert úgy véli: a TakarékBankban lévő állami részesedés értékesítése lehetőséget ad a takarékszövetkezeteknek a többségi részesedés visszaszerzésére.

Meglepetést okozott a kormánynak hirtelen jött döntése, miszerint 2014. március 30-ig eladják a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (TakarékBank) állami tulajdonban lévő 51 százalékát. A dátum aligha lehet véletlen, ugyanis nagy valószínűség szerint április 6-án tartják a következő országgyűlési választásokat, és a Fidesz "tiszta tulajdoni helyzettel", akarja lezárni a jelenlegi kormányzati ciklust.

Amikor a takarékszövetkezetek vagyonát idén nyáron végeredményben államosították - szavazati jogukat korlátozták - a kormány nem is rejtette véka alá, hogy a korábban már teljes egészében állam tulajdonba került TakarékBankot ismét magánosítani fogják. (Ez az a pénzintézet, amelynek nincs önálló fiókja, ernyőbankként működik, és hosszú idő óta a takarékszövetkezetek számára az egységes pénzügyi termékpaletta fejlesztésén munkálkodott.) A több mint 70 takarékszövetkezetet - a szektor javát - tömörítő VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc lapunknak nyilatkozva kis mértékben ugyan, de optimista, és úgy véli, hogy a TakarékBankban lévő állami részesedés értékesítése lehetőséget ad a takarékszövetkezeteknek a többségi részesedésük visszaszerzésére, de ehhez a vidék bankjainak gyors döntést kell hozni. Az erőszakkal újra integrált takarékszövetkezetek kommunikációs feladatait is felvállaló munkaadói érdekvédelmi szervezet vezetője a kormányhatározatra úgy reagált, hogy ebben fehéren-feketén leírták, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek, valamint a Magyar Posta Zrt.-nek a TakarékBankban meglévő, összességében többségi (állami) tulajdonrészét dobra kell verni. A TakarékBank a 2013. augusztus 27-én tartott közgyűlésén hagyta jóvá a Magyar Posta mintegy 655 millió forintos tőkeemelését, amelynek révén a magyar állam a Magyar Fejlesztési Bankon és a Magyar Postán keresztül ideiglenesen többségi tulajdont szerzett a bankban. Az MFB jelenlegi tulajdona 35,54 százalék, a Magyar Postáé 19,31 százalék.

A kormányhatározat bár a legmagasabb vételárat kínálónak ígéri a takarékbanki tulajdonrészt, hagy egy kiskaput a takarékszövetkezeti szektor szereplőinek. Ugyanis a nemzeti fejlesztési miniszternek olyan pályázati kiírásról kell gondoskodnia, amely nemcsak a hazai és az uniós jognak felel meg, - és érvényesíti a verseny élénkítésének a szempontjait, hanem - a hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között – lehetőség szerint a takarékszövetkezeti szektor szereplőit részesíti előnyben - vélekedett a VOSZ főtitkára, aki megjegyezte a takarékoknak megvásárlásra megvan a forrásuk, így akár tőkéstárssal, más bankkal vagy hitelből készen állnának a vételre. A pályázatokat március közepéig be kell adni, ami egy bankbevásárlásra meglehetősen szűkös időnek látszik, különösen annak a figyelembevételével, hogy a nemzetközi pályázatokat január 15-ig kell kiírnia a nemzeti fejlesztési miniszternek. A lázas sietségből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a lapokat már leosztották. Az erre vonatkozó kérdésünkre a VOSZ főtitkára azt válaszolta, hogy maga sem tudja, hogy miért ilyen szorosak a határidők. Az esélyek csak a pályázati feltételek megismerése után konkretizálhatók - mondta Dávid Ferenc.

Folytatódik a lenyúlások sora

"Már a nyár folyamán szóltunk, hogy a takarékszövetkezetek államosításáról szóló törvény célja nem más, mint a takarékszövetkezetek bedarálása, ezáltal egy állami maffiabank létrehozása. Ez a törvény jól illeszkedett a lenyúlások sorába: magán-nyugdíjpénztári megtakarítások, magánlakások kisajátítása, trafikok, patikák, földek. Senkinek a vagyona nincs már biztonságban, aki nem a fideszes hatalomhoz kötődik. A takarékszövetkezetek államosításáról szóló botrányos törvénybe bekerült egy személyre szabott mentesség: az erőszakos kollektivizálás alól csupán az a Duna Takarékszövetkezet felel meg, amelynek tulajdonosa megegyezik a Videoton futballcsapatéval, aki Orbán Viktor személyes jó barátja. Ezt a sort folytatja most a kormány. A Takarékbank-részesedés eladása szintén azt a célt szolgálja, hogy a rezsimhű gazdasági körökhöz játszanak át közpénzeket. A nemzetközi pályázat sikerességében nincs okunk reménykedni, hiszen dilettáns gazdaságpolitikájával, a kormány olyan környezetet teremthet, melyben kockázatos befektetni. Így viszont legitimálható lesz a nyomott áron való értékesítés: biztosítható, hogy a fideszes hűbérurak olcsón juthatnak majd a zsíros falathoz. Ezt támasztja alá a pikáns pályázati határidő is - írja az Együtt 2014 közleményében.

Marad az alkotmánybírósági panasz

A nyáron jelentette be Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak a takarékszövetkezetek - állam által levezényelt - integrációja miatt. A szövetkezeti hitelintézeti szektor átalakítása a kormány által meghatározottak szerint halad és annak nyomán a pozitív változások visszafordíthatatlanok - írja a kormányhatározat. Dávid Ferenc szerint ugyanakkor ez nem jogi visszafordíthatatlanságot jelent, ezért fenntartják alkotmánybírósági panaszukat.

Mint ismeretes az Országgyűlés 2013. június 27-én fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, de azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja akkor, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja. A törvény értelmében létrejött takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat ellátó TakarékBank, illetve az újonnan létrejött integrációs szervezet. Az integrációs szervezet tulajdonrészét a most bejelentett privatizációs szándék nem érinti.

Összebútoroznak

A jövő év első felében várhatóan 2014 első felében "összebútorozik" a takarékszövetkezetekkel a Magyar Posta a Népszabadság szerint. A napilap feltételezése szerint így a feladat nélkül maradó dolgozókra felmondólevél, a legkisebb településeken élőkre pedig intézménybezárások várhatnak. Értesülések szerint az állami posta már foglalkozik a költségcsökkentést szolgáló összevonások előkészítésével. A Magyar Posta régóta szeretne komplex pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani ügyfeleinek. Az egykori Postabanknak is ilyen szerepet szántak. Évtizedekig az OTP-vel volt szerződése a Magyar Postának, az Erste Bankkal pedig nemrégiben szűnt meg. A szolgáltatók hálózatát összevonhatják, egyes takarékszövetkezeti fiókok a postahivatalokba "költözhetnek, de fordított helyzet sem kizárt. A kisebb településeken postaszolgáltatásokat nyújthatnak a takarékok. A takarékszövetkezetektől sem lenne idegen az effajta együttműködés, ez piaci körülmények között szinte magától végbement volna, a mostani erőltetett módszer viszont erősen kifogásolható.

Összevissza rángatott költségvetések

Tevan Imre
Publikálás dátuma
2013.12.19. 06:17
Varga Mihály szavaz FOTÓ: Bielik István
A 2014-es 2 százalékos GDP-növekedés vajon egy magyar gazdasági konjunktúra kezdete lesz, ahogy a kormányerők állítják, vagy az adatot egyszeri intézkedésekkel pumpálják föl? Ezen vitatkoznak a költségvetéssel hivatalból foglalkozó szervezetek, az Országgyűléshez tartozó, hivatalos Költségvetési Tanács és a független Költségvetési Felelősségi Intézet.

Az Orbán-kormány az elmúlt három évben semmit sem tett a költségvetés valódi rendbetételéért, reálisan senki sem bízhatott abban, hogy ez pont a választás évében történik meg - mondta a Népszavának Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője. Ha megnézzük a 2014-es büdzsé számait, azt látjuk, hogy a kiadáscsökkentés az egyes nagy ellátórendszereknél rendre elmaradt. A kormány látszólag rengeteg intézkedést hoz, de ezek nem érik el a kívánt hatást. Ha a nem túl hatékony falusi iskola fenntartója egy új intézmény lesz, attól még nem javul semmi - tette hozzá Romhányi.
A kormányok már az ezredforduló óta ígérik, hogy az összes kiadás arányát a GDP-hez képest lecsökkentik 40 százalék közelébe, de ez a mutató valójában marad 50 százalék táján. Az Orbán-kormány például a 2011-es konverciaprogramban azt tűzte ki célul, hogy 49-ről 41 százalékra mérsékli a hányadost, e helyett minden területen központosítás folyik. Az egykulcsos adót már ezen ígéret előtt bevezették, azóta viszont szinte csak adóemelések, új adók jönnek, számos ágazati és különadó növeli a központi bevételeket - mondta Romhányi Balázs.

A KFIB vezetője egy ábrán is bemutatta az Orbán-kormány költségvetési politikáját. Megnézte, hogy a 2010-eshez képest a 2012-es költségvetésben, illetve a 2012-es büdzséhez képest a 2014-esben hogyan változott az egyes ágazatokra jutó kiadások tervezett összege, és a két értéket egy koordinátarendszerben ábrázolta. Ha egy tétel ugyanolyan irányban és megközelítőleg ugyanolyan mértékben változna, vagyis valamiféle több évre érvényes, konzekvens gazdaságpolitikát lehetne tetten érni, akkor az adatok a jelzett átló (45 fokos egyenes) mentén helyezkednének el. Ha viszont megnézzük az ábrát, szinte egyetlen tétel se felel meg ennek, vagyis nehéz lenne következetesnek nevezni a Fidesz gazdaságpolitikáját, valójában össze-vissza rángatják az ágazatokat.
És akkor eddig csak a tervezett tételekről esett szó, a valóságban az egyes ágazatokra jutó kiadások rendszeresen a tervezett növekedés helyett csökkentek vagy éppen csökkenés helyett növekedtek 2010 és 2012 között. (Ezt az ábrán színárnyalat mutatja.)


A legalább kétharmad részben a Fideszhez köthető tagokból álló Költségvetési Tanács (KT) hivatalos döntéseiben a költségvetés támogatójaként lépett föl, a 3 százalékos hiányt is tarthatónak véli. Figyelemre méltóbb azonban, hogy még ők is látnak kockázatokat. Elsősorban a betervezett áfabevételek beszedhetőségében nem bíznak. Ugyancsak a bevételeket csökkenti, hogy a pénztárgépek online adóhatósági bekötése lényeges elmaradásban van a kormány terveihez képest - mondja a KT. Kisebb mértékben, de ugyancsak kockázatot lát a testület a tranzakciós és a távközlési adó terveinek teljesülésében is.A 2014-es költségvetésről sem jobb a KFIB véleménye. Elemzésében kész tényként kezeli, hogy a költségvetési hiány nem tud a szentnek mondott 3 százalékos GDP-arányos határ alatt maradni, hanem eléri a 3,4 százalékot. Hasonló az ellenzéki pártok véleménye is, azt várják, hogy a második félévben újabb megszorításokra lesz szükség.

A KFIB a KT-nál lényegesen több kockázatot mutatott ki a 2014-es büdzsében. Szerinte a külpiaci feltételek romlása csökkentheti az exportot és így a GDP-t is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja (nhp) a kormányzati és jegybanki szándékok szerint növeli a beruházásokat, ezzel a GDP-t és az adóbevételeket. (Miközben természetesen költsége is van elsősorban a kedvezményes - nulla - és a piaci közötti kamatszint formájában.) Romhányiék úgy számolnak, hogy a GDP-t 0,2 százalékkal emelheti meg ez az akció, ha a teljes keretet ki tudják helyezni. Erre azonban nincs garancia, ha viszont nem fogy el a keret, a GDP-növekedésre gyakorolt hatás is kisebb lesz. Tanúságos egyébként, hogy - szakmai vélemények alapján - a KFIB úgy kalkulál, hogy az nhp hatásfoka 10-15 százalék, vagyis 1000 milliárd forint jegybanki hitelből 100-150 milliárdnyi többletberuházás keletkezhet.

Egy 2013 márciusában életbe lépő uniós irányelv szerint a nemzeti jogrendekbe olyan szabályozást kell átültetni, hogy az állami intézmények legfeljebb 30 (az egészségügyben 60) napos határidővel egyenlítsék számláikat. A magyar költségvetési szerveknek közel 90 milliárdos lejárt tartozásuk van (ez nemrég még több volt, de a kórházakat azóta megsegítették), ha ténylegesen is életbe lép az EU-s szabályozás - bár még nem tudni, ez mikor lesz - , le kell építeni ezt a tartozás. Ez pedig rontja majd a költségvetési egyenleget.

További kockázatok vannak az adósságfinanszírozásban is. A forintárfolyam romlása megnöveli a devizahitelek kiadásait, a nemzeti fizetőeszköz ötszázalékos leértékelődése 15-20 milliárd forinttal emeli meg a kamatkiadásokat. Másrészt a magyar adósság hozamgörbéje igen meredek, hívta föl a figyelmet Romhányi Balázs egy minapi sajtótájékoztatón. Ez magyarul azt jelenti, hogy a hosszabb futamidejű állampapírokat csak lényegesen nagyobb kamattal (hozammal) lehet értékesíteni. Ezt egyrészt úgy fordíthatjuk le, hogy a piacok bizalmatlanok, a jövőt sötétebbnek látják a jelennél. Másrészt ez a hozamok emelkedését, vagyis az adósság finanszírozásának drágulását is előre vetíti.
A KFIB végül a kockázatok közé sorolja az EU-val fönnálló statisztikai elszámolási vitákat, kötelezettségszegési eljárásokat, ezeknél még nem tudni, mennyi büntetést fog majd kapni az ország. Ugyancsak kérdéses a takarékbanki rendszer átalakítására adott 135 milliárdos MFB-feltőkésítés statisztikai elszámolása.

A 2014-es GDP-növekedés mértékében kevésbé szórnak a vélemények. A KT, a KFIB és a közgazdasági elemzőintézetek is egyetértenek abban, hogy 2 százalék körüli emelkedés jöhet. Az általános makrogazdasági vélekedések szerint ez - különösen egy felzárkózni kívánó országban - nem kiemelkedő, a stagnálástól a mindennapok szintjén alig megkülönböztethető teljesítmény, de az igaz, hogy a második Orbán-kormány korábbi éveihez hasonlítva kifejezetten erős.
Amíg azonban a KT az adatot úgy tálalja, mint a régóta várva várt konjunktúra megindulását, a KFIB egyszeri, felpumpált konjunktúráról, több elemző és politikus pedig választási, osztogató költségvetésről beszél.

A KFIB elemzése ugyancsak reálisnak tartja a 2 százalékos GDP-bővülést és a fogyasztás 1,1 százalékos emelkedését. A bruttó hazai össztermék emelkedésé két forrásból táplálkozik majd, és ezek egyike sem a reálgazdaság egészséges fejlődéséből adódik. Egyrészt közvetlenül a költségvetésből áramlanak ki pénzek - mondta Romhányi -, főképp a különböző társadalmi csoportoknak (pedagógusok, egészségügyiek) adott bérrendezésre. A reálbér 0,9 százalékkal nő. Az elemzők egyértelműen a választásokra időzített jóléti intézkedésként azonosítják ezeket, jóllehet a kormányoldal konzekvensen tagadja, hogy választási költségvetést fogadott el. A növekedés másik forrása a KFIB szerint az MNB már említett növekedési hitelprogramja, amely olcsó finanszírozással próbál életet lehelni a gazdaságba. Az intézet számításai szerint a következő években azonban ismét esik a magyar gazdaság növekedési üteme. Technikai kivetítés című tanulmányukban 2015-re már csak 0,9, 2016-ra pedig 0,6 százalékos GDP-bővülést kalkuláltak, igaz, a november végén készült anyag még 2014-re is csak 1,4 százalékkal számolt.

Az Együtt-PM a GDP alakulását az Orbán-kormánynak a konvergenciaprogramokban leírt korábbi terveivel vetette össze. A szövetséget vezető Bajnai Gordon Tumblr-mikroblogján is megjelent ábra azt mutatja, hogy kerül egy lejjebb a GDP-terv, a valóság pedig még alacsonyabb számokat mutat. "Három évvel ezelőtt a hivatalba lépő új kormány ambiciózus terveket fogalmazott meg a konvergenciaprogramban, Matolcsy György unortodoxiaügyi miniszter egyenesen 3,5-4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált a 2013-as évre. Nem valósult meg. A tervekhez/ígéretekhez képest összességében mintegy 4000 milliárdnyi (!) növekedés hiányzik. Ez az elveszett, vagy inkább soha meg nem született - vagy, ami még rosszabb: más gazdaságokba terelődött - 4000 milliárd a rossz kormányzás ára. Ennyivel él rosszabbul Magyarország, mint élhetne. Ennyivel teljesít rosszabbul az ország a rossz kormányzás miatt - írja Bajnai.