Pert indított Kishantos a Nemzeti Földalap ellen

Publikálás dátuma
2013.12.19 13:29
FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Fotó: /
 A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ pert indított az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése ellen, amellyel elvették tőle a 21 éve biomódon kezelt, 452 hektár földterület bérleti jogát és azt új, nem helyi és nem biogazdálkodóknak adták.  A Greenpeace kiáll Kishantos mellett és több eszközzel is segíti a biogazdaság fennmaradását, többek között a terület fizikai védelmével (24 órás járőrszolgálat) és jogi segítségnyújtással.

 A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace álláspontja szerint mindenképpen szükséges volt a per elindítása, mert mind a pályázati eljárás, mind pedig az ez alapján megkötött haszonbérleti szerződések jogellenesek. 

Magyarország Alaptörvénye (XXVIII. cikkének (7) bekezdése) elismeri mindenki jogát ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ennek ellenére sem az NFA által kiírt pályázatok, sem az NFA döntését megalapozó egyéb jogszabályok nem tartalmaznak jogorvoslati lehetőséget.

Az Alkotmánnyal összhangban úgy hisszük, hogy Magyarország demokratikus jogállam, és a hatóságoknak részrehajlás nélkül, tisztességes módon kell az ügyeket intézniük, és kötelesek a döntéseiket indokolni (az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése). Ez Kishantos esetében sajnos nem így történt.

Emellett a Magyar Állam tulajdonában álló dolgok a nemzeti vagyon körébe tartoznak, vagyis mindannyiunké. Így az NFA eljárásának, a pályázatok elbírálási szempontjainak, valamint a benyújtott pályázatoknak átláthatónak, és nyilvánosnak kellett volna lenniük. Ezen alapjogi feltételeknek a pályázatok nem feleltek meg, így nyilvánvaló, hogy azok alapján érvényes szerződés megkötésére nem volt lehetőség. Ezért ezek véleményünk szerint semmisnek tekinthetők.

Az Alaptörvényünk alapján a természeti erőforrások, különösen a termőföld, a biológiai sokféleség a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ezt az elvet sem vették figyelembe a pályázat kiírásakor és elbírálásakor.

A vitatott pályázati eljárás tehát nem a termőföld védelmének Alaptörvényben rögzített követelményeit szolgálta, több szempontból is törvénytelen és ez alapján semmisnek tekinthető.

 A peres eljárás elindítása mellett tegnap az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Ellenőrző Bizottsága napirendre tűzte Kishantos ügyét. Az ülésre meghívták a Vidékfejlesztési Minisztert, az alapvető jogok és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztosokat, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőjét és a Greenpeace képviselőit is. Az ülés azonban határozatképtelen volt, mivel a Fidesz-KDNP képviselők „másirányú elfoglaltságuk” miatt nem jelentek meg. Ezért a formális ülés helyett egy nyilvános tanácskozás került megtartásra a nagy közérdeklődésre való tekintettel.

Szerző
2013.12.19 13:29

7,6 milliárdos egészségügyi beszerzésről döntött a kormány - Na ki kapja?

Publikálás dátuma
2018.12.13 20:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Magyar Honvédség több mint 7,6 milliárd forintos egészségügyi beszerzéséről döntött a kormány.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében megvalósuló, a Telepíthető sebészeti ellátó (Role-2) képesség fejlesztéséről szóló kormányhatározat. E szerint Magyarország védelmi képességének további erősítése, a Magyar Honvédség korszerű egészségügyi ellátó képességének fejlesztése, valamint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításának elősegítése érdekében a honvédség részére egy új "Role-2" elnevezésű egészségügyi ellátó létesítményt szereznek be. A beszerzésre, valamint az ahhoz kapcsolódó logisztikai támogatási és szolgáltatási feladatok biztosítása érdekében, több költségvetési év (2020-2021) előirányzatait érintően 7 milliárd 680 millió forintos kötelezettségvállalást rögzít a határozat.
Szerző
2018.12.13 20:53

Romló termelékenység mellett nőtt az ipar

Publikálás dátuma
2018.12.13 10:00
Az abroncsok hazai és külföldi eladásai is jelentősen bővültek
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Feltehetően októberben érte el idei teljesítményének csúcsát az ipar, évesítve 5,9 százalékkal bővült. A húzóágazat szerepét az autógyártás helyett a híradástechnikai berendezések termelése vette át.
Az elmúlt esztendőkben egyértelműen a hazai ipar húzóágazatának bizonyuló gépkocsigyártás lefékeződéséről már hónapok óta beszélnek. A Központi  Statisztikai Hivatal szerdán kiadott, októberi, részletes adatai igazolták ezeket sejtéseket. A feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 3,1 százalékkal meghaladta ugyan az egy évvel korábbit, de a közúti gépjármű gyártásáé csak 0,9 százalékkal növekedett. Ezt a változást jól tükrözi azt is, hogy amíg az ipari export volumene 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, addig a feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 0,7 százalékkal mérséklődött. Ennek oka, hogy a győri Audinál, akárcsak a Volkswagen-csoport többi tagjánál, olyan új környezetvédelmi engedélyeket kellett beszerezni, amelyek visszafogták a termelést, és az ennek csaknem 100 százalékát kitevő exportot is. Ugyanakkor - lehet, hogy csak átmenetileg - az évesített, összesen 5,9 százalékkal növekvő hazai ipar húzóágazatának szerepét a híradástechnikai berendezések vették át, ahol 57 százalékos termelésbővülést mértek. A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának sincs szégyenkezni valója, ugyanis kibocsátása 11,7 százalékkal bővült. Azonban hónapok óta a legjelentősebb, 18,8 százalékos növekedés a gumigyártásnak volt köszönhető, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővültek.  Az agráriumnak idén jó éve van, elsősorban azért, mert egyes növényi termékek termelése jelentős mértékben meghaladta a tavalyit. Addig, amíg a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszerek, ital- és dohánytermék gyártása 4,0 százalékkal növekedett, az előző év azonos hónapjához viszonyítva, addig az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 26 százalékot, képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmények gyártása 11,6 százalékkal bővült. Elgondolkodtató, hogy a folyamatosan növekvő jövedéki adóval sújtott, egyébként a legkisebb súlyú dohánygyártás termelése 16,9 százalékkal nőtt. Viszont három agráralágazatban nagy mértékben csökkent a termelés, mégpedig a gyümölcs-, és zöldségfeldolgozásnál, és tartósításnál átlagosan 13,1 százalékkal.    Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében októberben – 3,4 százalékos létszámnövekedés mellett – 2,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Vagyis a termelékenység tovább romlott. A főváros és agglomerációja mellett az ország legiparosodottabb országrésze a Nyugat-Dunántúl. Feltehetően az Audi-gyár - átmeneti - termeléscsökkenésének tudható be, hogy az ágazat termelése ebben a régióban 0,8 százalékkal mérséklődött, szemben a többi régióval, ahol 2,3 és 9,7 százalék közötti növekedést regisztráltak. Virovácz Péter, az ING Bank vezetője korábban úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben érte el a negyedéves csúcsát. Várakozásai szerint az ágazat egy jó hajrával még közel kerülhet a 4 százalékos átlagos növekedéshez 2018 egészét tekintve, ám meglátása szerint inkább 3,5 százalék körüli növekedés várható. Mindez jelentősen lassabb, mint a tavalyi évben mutatott 4,6 százalékos teljesítmény.  Az Európai Unió statisztikai hivatala által szerdán kiadott jelentés szerint, naptári kiigazítással számolva, éves összevetésben 1,2 százalékkal nőtt az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése, havi szinten pedig naptárhatással és szezonális kiigazítással számolva 0,2 százalékos emelkedést mértek októberben. Októberben havi összevetésben a legnagyobb mértékben Litvániában nőtt az ipari termelés, 7,4 százalékkal, Szlovéniában 2,5 százalékkal, Magyarországon és Svédországban pedig egyaránt 2,1 százalékkal. A legnagyobb csökkenést Finnországban mérték, 2,6 százalékosat, majd Görögország következik 1,5 százalékkal, Lettország 1,2 százalékkal és Csehország 1,1 százalékkal.  

Drágán teremtett munkahelyek

2018. december 11-ig a kormány 86,5 milliárd forintot osztott ki jellemzően multinacionális cégeknek a nagyberuházásaik támogatására, ami rekordösszegnek számít - összesítette az mfor.hu. 2010 óta a kormány összesen 346 milliárd forintot költött el nagyberuházások támogatására, ennek köszönhetően 45 ezer új munkahely jött létre. A kormány idén 9,8 millió forintot adott egyetlen új munkahelyért, ennél többet csak 2016-ban fizetett a kormány egy munkahelyért, akkor 11 millióra jött az átlag. Idén a legtöbb pénzt a debreceni BMW-gyár kapta támogatásként, 12,3 milliárd forintot, ebből mindössze 645 állást hoztak létre. Az Európai Bizottság számításai szerint minden új feldolgozóipari munkahely 0,5-2 munkahelyet hoz létre más szektorokban. 

2018.12.13 10:00
Frissítve: 2018.12.13 10:00