Európai Parlament;szocialista frakció;Marine Le Pen;Arany Hajnal Párt;Hannes Swoboda;

2013-12-20 06:32:00

Hannes Swoboda: Magyarország érdekében politizálok

Hannes Swoboda, a szocialisták európai parlamenti frakcióvezetője szerint a magyar kormánynak tiszteletben kellene tartania az EP-képviselők munkáját, el kell fogadnia azt, hogy a honatyák szabadon, lelkiismeretük szerint szavazhatnak. Mint mondta, különbséget kell tenni nacionalizmus és hazaszeretet között. A szocialista politikus, aki már nem indul a jövő évi EP-választáson, úgy vélte, van megoldás a populisták európai térnyerése ellen.

- Manapság az Európai Unió számára az egyik legnagyobb gondot a fiatalok igen magas munkanélkülisége jelenti. Ez különösen Görögországban és Spanyolországban probléma, ahol a fiatalabbak mintegy hatvan százalékának nincs munkája. Elveszett generációról beszélnek Olaszországban is. Mit tehet ez ellen az Európai Unió?

- A gazdasági válság valóban egyik legsúlyosabb következménye a fiatalokat különösképpen sújtó munkanélküliség. A szocialista frakció nemcsak hónapok, hanem évek óta egyik legfontosabb feladatának tartja az ez elleni küzdelmet, illetve a szociálisan érzékenyebb Európa létrehozását. Úgy vélem, sikerült olyan programot és támogatási rendszert elfogadni, amellyel hatékony intézkedéseket lehet hozni a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítására. Szociális befektetésekre van szükség az oktatás terén is, vagyis változtatni kell a szakképzés módján. A gondokat enyhítené, ha a nemzeti jövedelem egy részét a munkanélküliek átképzésére fordítanák. Mindezen eszközökkel lassacskán orvosolni lehetne ezt a valóban súlyos problémát.

- E programok megvalósulásához forrásokra van szükség. Az Európai Parlament hónapokig tartó vita után novemberben állapodott meg a jövő évi költségvetésről az Európai Tanáccsal. A vita hevességét mutatja, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök nem zárta ki, ha nincs megállapodás, fizetésképtelenné válhat az EU. A megszületett kompromisszum jó az Európai Parlamentnek?

- Európa egyik legnagyobb problémája éppen az, hogyan finanszírozzák az Uniót. A kérdés megoldása elengedhetetlen az EU sorsa szempontjából. Sajnos az európai kormányok nem mindig készek arra, hogy szembenézzenek ezzel a kérdéssel. A kompromisszum ugyanakkor egész Európa számára pozitív következményekkel jár, feltéve, ha az egyes programok megkaphatják a szükséges forrásokat.
     
- Nagy-Britanniában népszavazást terveznek arról, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon-e. A referendumot már akár 2015-ben megrendezhetik. Ön szerint milyen hatással lenne az Unióra a britek esetleges kiválása?

- Természetesen azt kívánom, hogy az Európai Unió egységes maradjon, ez lenne mindenki érdeke. Ugyanakkor Nagy-Britanniának sem lenne szabad rendszeresen szembemennie az Európai Unióval. Az EU működése tehát nem akkor válna gördülékenyebbé, ha a britek a kilépés mellett döntenének, hanem abban az esetben, ha az eddigieknél jobban odafigyelnének Európára.
     
- Görögország gondjai továbbra sem oldódtak meg. A trojka szerint 2,5 milliárd eurós hiány keletkezik a 2014-es költségvetésben, s ennyit kellene megtakarítania az athéni kormánynak. Antonisz Szamarasz miniszterelnök azonban úgy véli, hazája teljesítőképességének határához ért, s legfeljebb 500-700 millió eurót tudna lefaragni. Az Európai Parlament szocialista frakciója melyik oldalon áll?

- Nem egyszerű kérdésről van szó. Úgy vélem, hogy Görögországnak hosszabb időt kell adni saját gondjainak megoldására. Nem tartom jó megoldásnak az Athénnal szembeni túl szigorú politikát, s azt, ha mielőbbi eredményeket várunk el az ország kormányától. A legfontosabbnak azt látom, hogy növekedési pályára állítsák a görög gazdaságot. Ehhez strukturális átalakításokra van szükség. Ez azonban nemcsak Görögország számára jelent gondot, hanem kihívás egész Európának is.
     
- Görögországban ugyan visszaesett a neonáci Arany Hajnal támogatottsága, de még így is számottevő politikai erő. Mit lehet tenni ez ellen?

- Mindannyiunk számára aggasztó a neonáci szélsőségek térnyerése. A görög kormány ugyanakkor megfelelő választ adott, amikor egy neonáci aktivista meggyilkolta Pavlosz Fisszaz antifasiszta énekest. Hozzá kell tennem, a neonácizmus ellen akkor lehet kellő eréllyel fellépni, ha ebből minden demokratikus párt kiveszi a részét.

- A populizmus is komoly veszélyeket rejt magában. A jobboldali radikális pártok egységes frakciót akarnak létrehozni az Európai Parlamentben a jövő májusban esedékes EP-választások után. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke és Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetőjének szövetségéhez újabb európai erők csatlakozhatnak. Mi lehet a megoldás?

- A populistákkal szembeni egyik megoldás az lehet, ha nyíltan beszélünk azokról a témákról, amelyeket előszeretettel tűznek zászlajukra. Az egyes pártoknak világosabban kellene kifejezésre juttatniuk, mit is akarnak, milyen politikai elképzeléseik vannak. Jelenleg talán túl nagy teret hagynak a populistáknak. Ma sokan elégedetlenek az európaiság ideájával. Ezért olyan pártokra szavaznak, amelyek megnehezítik az integrációt. A megoldás az lehet, ha a nem populista, az európai alapértékek iránt elkötelezett pártok világos alternatívát kínálnak. Nemcsak ránk, szociáldemokratákra gondolok, hanem a konzervatív Európai Néppártra is. El kell magyaráznunk az embereknek, miért van szükségünk Európára. El kell mondanunk, milyen Európát szeretnénk. Mi, szociáldemokraták például szociális Európát akarunk.
     
- Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz egyes politikusai rendszeresen kikelnek az EP szocialista frakciójának magyar képviselői ellen, mondván, "Magyarország ellen áskálódnak"…

- Nézze, különbséget kell tenni hazaszeretet és nacionalizmus között. Mi, a szocialista frakcióban patrióták vagyunk. Szeretjük a hazánkat, s szeretjük Európát. De nem vagyunk nacionalisták. Pontosan tudom azt, hogy a magyar képviselőink is a hazaszeretet jegyében politizálnak.  
     
- A magyar kormányfő bírálataiból azonban az Európai Parlamentnek is bőven kijutott, nem egyszer fogalmazott úgy, amikor egyes EP-képviselők a budapesti kormányt illették kritikákkal, hogy "Magyarországot támadták". A kormány és a nemzet valóban egy és ugyanaz?

- Természetesen az Európai Parlamentnek tiszteletben kell tartania a nemzeti kormányokat. Ugyanakkor a kormánynak is tiszteletben kell tartania az EP munkáját. El kell fogadnia azt, ha nem minden képviselő ért egyet a politikájával. S el kell fogadnia a bírálatokat is.
     
- A magyar kormányfő bírálataiból azonban az Európai Parlamentnek is bőven kijutott, nemegyszer fogalmazott úgy, amikor egyes EP-képviselők a budapesti kormányt illették kritikákkal, hogy „Magyarországot támadták”. A kormány és a nemzet valóban egy és ugyanaz?

- Természetesen az Európai Parlamentnek tiszteletben kell tartania a nemzeti kormányokat. Ugyanakkor a kormánynak is tiszteletben kell tartania az EP munkáját. El kell fogadnia azt, ha nem minden képviselő ért egyet a politikájával. S el kell fogadnia a bírálatokat
is.

- A magyar kormányfő beszédeinek állandó eleme az Európai Unió bírálata is, miközben az uniós támogatások létfontosságúak Magyarország számára. Mi rejlik e stratégia mögött?

- Orbán Viktornak szíve joga bírálni az Európai Uniót, de azt is el kellene magyaráznia, konkrétan mit akar megváltoztatni. A magyar kormányfő azonban rendszeresen az érzelmekre hat, beszédei irracionális elemeket tartalmaznak. Ezt pedig elfogadhatatlannak tartom.
    

Schulz lehet Barroso utóda?
Bár Hannes Svoboda már nem lesz a következő parlament tagja, az osztrák szocialista politikus is segíti az európai szocialisták kampányát. Nehéz megjósolni, milyen erőviszonyok alakulnak ki a következő, május végén megválasztandó Európai Parlamentben, az azonban már most biztos, hogy jelentős változások várhatók az egyes posztoknál, mivel első ízben fordul elő, hogy a fontosabb tisztségek kijelölésének folyamatába az EP is beleszólhat. Az Európai Bizottság elnökét sem nevezhetik ki a parlamenti képviselők jóváhagyása nélkül. Jelöltek már vannak a tisztségre. José Manuel Barroso alighanem szívesen folytatná a munkát. Bár a portugál politikust érték bírálatok bőven, nem tekinthető sikertelennek, hiszen a Bizottság előterjesztéseinek hatvan százalékát fogadta el a későbbekben az EP, vagy az Európai Tanács.
Németország azonban bombaerős jelöltet küld csatasorba Martin Schulz, az Európai Parlament jelenlegi elnöke személyében. A szociáldemokrata Schulz számíthat a német nagykoalíció egyöntetű támogatására. Ha a baloldal többségbe kerülne az EP-ben, akkor lényegében borítékolható Schulz megválasztása. A konzervatív Európai Néppártnak ezzel szemben nincs a jelöltje, sőt jelenleg még az sem biztos, hogy egyetlen személyt javasolnak az elnöki posztra.
A szocialisták és a néppártiak egyetértenek abban: a 2007-es Lisszaboni Szerződés paragrafusainak megfelelően annak a pártnak kell megkapnia a Bizottság elnöki tisztségét, amely a kormányzáshoz szükséges többséget szerez az EP-ben. Bár több konzervatív politikus mindenképpen ragaszkodna ahhoz, hogy ismét jobboldali legyen a bizottsági elnök, de mivel az EP-t már nem kerülhetik meg, ezért ők is kompromisszumra kényszerülnek a kérdésben. Schulz abban az esetben is bizottsági elnök lehetne, ha a konzervatívoké lenne a legnagyobb frakció. Feltéve persze, hogy a szociáldemokraták közös koalícióban tudnak megállapodni a Zöldekkel és a liberálisokkal.

- Ehhez kapcsolódik, hogy a magyar parlament júliusban az Uniót elítélő határozatot fogadott el. Akkoriban úgy fogalmazott, hogy a magyar miniszterelnök nem érti az Európai Unió értékeit, illetve intézményeinek szerepét. Nem furcsa a határozat nemcsak azért, mert mi is az EU tagjai vagyunk, hanem amiatt is, mert a Fidesz az Európai Néppárt képviselőcsoportjának tagja?

- Bizton állíthatom, hogy az Európai Néppártban is vannak olyan képviselők, akik teljesen tárgyilagosan viszonyulnak Magyarország kérdéséhez, s bírálták a magyar határozatot. Nagyra becsülöm ezeket a politikusokat. Ami a Tavares-jelentést illeti, az Európai Parlamentben bárki szabadon, meggyőződése szerint szavazhat, s ezt nem ártana a magyar kormánynak is tudomásul vennie.

- A Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella egy ízben úgy nyilatkozott, hogy ön rendszeresen Magyarország ellen politizált…

- Ez teljes képtelenség. Éppen az ellenkezője igaz. Számos alkalommal Magyarország, a magyar nép érdekeiért szálltam síkra. Fogalmazhatnék úgy is, hogy második hazámnak tekintem Magyarországot. Amikor például a Budapesttel szembeni esetleges szankciókról volt szó, óva intettem attól, hogy azonnal pénzmegvonással fenyegessen az Európai Bizottság. Az azonban teljesen más kérdés, hogy aggodalommal töltenek el a Magyarországon zajló események.
     
- Szintén a Fidesz szóvivőjétől hallhattuk egy ízben, hogy - idézem - ön a rezsicsökkentés elleni harc európai éllovasa.

- Nos… Selmeczi Gabriella vagy téved, vagy nem mond igazat. Többször is megemlítettem például, hogy valamit tenni kell a növekvő árak ellen. Ugyanakkor ennek meg kell találni a megfelelő módjait.
     
- Tervezi-e az Európai Parlament választási megfigyelők Magyarországra küldését?

- Még nem volt példa, hogy uniós tagországba megfigyelőket küldtünk volna, s meggyőződésem, hogy Magyarországon sem lesz erre szükség.
     
- Lehetségesnek tartja, hogy az új német kormány kritikusabban viszonyul majd a magyar kormányhoz?

- Elképzelhető, amint az is, hogy az új kabinet jobban támogatja majd az Európai Parlament politikai határozatait.
     
- Ami Ausztriát illeti, sok vita jellemezte a nagykoalíció pártjainak munkáját, s a koalíciós tárgyalások sem haladtak gördülékenyen…

-Természetesen viták mindig voltak és lesznek a szociáldemokraták és a néppártiak között, de biztos vagyok benne, hogy a két párt ezúttal is megtalálja a közös hangot