Előfizetés

Brit katonagyilkosság - Bűnösnek nyilvánították a vádlottakat

Bűnösnek mondta ki az esküdtszék a májusi londoni katonagyilkosság két vádlottját csütörtökön.

A világszerte megdöbbenést keltő bűncselekményt két nigériai származású, brit állampolgárságú muszlim fanatikus, Michael Adebolajo és Michael Adebowale követte el. A gyilkosság után a helyszínen megvárták a nagy erőkkel kiérkező fegyveres rendőri egységeket. A kivonuló rendőrökre is rátámadtak, akik több lövéssel megsebesítették mindkettőjüket.

A bírósági tárgyaláson a vádlottak elmondták, hogy mártíromságra törekedtek, azt remélték, hogy a rendőrök megölik őket.
A 25 éves Lee Rigbyt - aki 17 éves kora óta szolgált a brit hadseregben, és megjárta az afganisztáni frontot is - a támadók a délkelet-londoni Woolwich kerület laktanyájának közvetlen közelében, a járdára felhajtva elütötték, majd késekkel, húsvágó bárdokkal összekaszabolták és megpróbálták lefejezni, több száz rémült járókelő szeme láttára.
A merénylők még a rendőrség kiérkezése előtt arra biztatták a megdöbbent járókelőket, hogy készítsenek róluk videofelvételeket.

Egy ilyen felvételen, amely eljutott a brit televíziókhoz és a lapokhoz is, az egyik támadó véres kézzel, a bűncselekményhez használt késsel és bárddal hadonászva azt kiabálta, hogy "harcolnunk kell ellenük, ahogy ők is harcolnak ellenünk, (...) szemet szemért, fogat fogért". A brit kormány azonnal terrorcselekménynek minősítette a támadást.
Adebolajo a londoni központi büntetőbíróságon magát "Allah katonájának", Rigby megölését pedig "háborús cselekedetnek" nevezte.

Az esküdtszék csütörtökön alig 90 perces mérlegelés után mindkettőjüket bűnösnek nyilvánította gyilkosságban.
Az eljárást vezető bíró az esküdtszéki végzés után bejelentette, hogy januárban hozza meg az ítéletet. Addigra várható ugyanis egy irányadó fellebbviteli bírósági határozat arról, hogy Nagy-Britanniában lehet-e alkalmazni a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.

A per során a vád részéről elhangzott, hogy a két tettes lesben állt a laktanya mellett, mivel kifejezetten egy brit katonát akartak megölni. Lee Rigby, aki éppen visszatérőben volt körletébe, civil ruhát viselt ugyan, de katonai hátizsák volt nála, és a két gyilkos így tudta azonosítani katonaként.

David Cameron brit miniszterelnök, aki a támadás időpontjában Párizsban tartózkodott, látogatását megszakítva visszatért Londonba, Theresa May belügyminiszter pedig elrendelte a különleges helyzetek idején ülésező válságtestület, a COBRA összehívását.

A brutális gyilkosság után parlamenti vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy a brit elhárítás (MI5) miért hagyta szabadon tevékenykedni a két férfit, akikről tudták, hogy szélsőséges iszlám csoportokkal tartanak kapcsolatot.
A brit lapok már közvetlenül a londoni katonagyilkosság után olyan egybehangzó értesüléseket közöltek, hogy az MI5 mindkét merénylőt évek óta ismerte és figyelte. Az is kiderült - ezt a brit külügyminisztérium annak idején hivatalosan megerősítette -, hogy Adebolajót Kenyában már több mint két éve őrizetbe vették és bíróság elé állították, azzal a gyanúval, hogy az al-Kaida terrorhálózathoz kötődő, Szomáliában tevékenykedő as-Sabab terrorista csoporthoz szegődött, és másokat is a szervezet tagjai közé toborzott. A kenyai hatóságok végül visszatoloncolták őt Nagy-Britanniába.

Fogyasztói csoportok miatt bírságolt a GVH

Újabb négy fogyasztói csoportot szervező vállalkozást bírságolt meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

Az InterCash Consulting Kft., a Multi Credit Finance Solutions Kft., a Dotal Plus Hungary Kft. és a Life Organization Szolgáltató Kft. kereskedelmi kommunikációjával megtévesztette a fogyasztókat - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A hivatal a vállalkozásokat - az árbevételük alapján kiszabható legmagasabb - összesen 20 millió 200 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte.

A vállalkozások a nyomtatott sajtóban megjelent tájékoztatásaikban az általuk szervezett fogyasztói csoportokat népszerűsítették annak érdekében, hogy újabb tagokat toborozzanak. Az eljárások során a versenyhivatal többek között azt vizsgálta, hogy a reklámokkal megcélzott fogyasztók a tájékoztatások alapján tisztában lehettek-e a fogyasztói
csoport konstrukció lényeges elemeivel.

A hirdetésekkel megcélzott fogyasztók jellemzően pénzügyi nehézségekkel küzdenek, a pénzügyi intézmények banki, pénzügyi szolgáltatásából nem részesülnek, valamint jövedelmük, életkoruk alapján kiszorulnak a banki hitelezés köréből. Ezek a fogyasztók az átlagosnál kiszolgáltatottabb, sérülékenyebb helyzetben vannak, így különösen érzékenyen reagálnak a
hitelezéssel kapcsolatos lehetőségeket felvázoló reklámokra.

A GVH a vizsgálatok során megállapította, hogy a hirdetésekből nem derült ki egyértelműen, hogy a fenti négy vállalkozás kizárólag fogyasztói csoportok szervezésével foglalkozik, és a kínált konstrukcióban nem nyújt kölcsönt.
A reklámok nem adtak egyértelmű információkat a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól, például arról, hogy a fogyasztói csoport tagjai nem pénzhez, hanem vásárlói joghoz jutnak, előtörlesztés vállalása alapján dől el, hogy az adott hónapban ki juthat vásárlói joghoz, és arról a körülményről, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár
évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s ezáltal a megszerezni kívánt dologhoz.

A GVH megállapította, hogy a vállalkozások a vizsgált reklámokban megjelenő tájékoztatásaikkal fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak. A hivatal ezért a vállalkozások ismert árbevétele alapján az InterCash Consulting Kft.-t 12.824.800 Ft, a Multi Credit Finance Solutions Kft.-t 6.443.310 Ft, a Dotal Plus Hungary Kft.-t 849.528 Ft, a Life Organization Szolgáltató Kft.-t pedig 92.400 Ft bírság megfizetésére kötelezte.

A bírságösszeg meghatározásánál a GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő hirdetések, reklámok  közzététele időben elhúzódott, valamint az átlagosnál sérülékenyebb fogyasztók igen széles körét elérő lapokban nagyfokú intenzitással jelentek meg.

Ároktői banda - Tagadták bűnösségüket az utolsó szó jogán

Publikálás dátuma
2013.12.19. 18:00
Fotó: Népszava
Az ároktői banda hat tagja közül négy vádlott szólalt fel az utolsó szó jogán a csütörtöki tárgyaláson a Fővárosi Törvényszéken, és mindegyikük tagadta bűnösségét. Volt, aki koholt bizonyítékokról és rendőri korrupcióról, bántalmazásról is beszélt.

A további két vádlott a következő, január 6-i tárgyaláson adhatja elő védekezését, majd várhatóan még aznap kihirdeti az elsőfokú ítéletét a törvényszék.
R. Elemér elsőrendű vádlott többórás felszólalásában előbb elnézést kért a sértettektől és hozzátartozóiktól, majd kijelentette, hogy a vádbeli cselekményeket nem ő követte el, eljárási hibák miatt került bíróság elé.

Hangsúlyozta, hogy az ügyész állításával ellentétben nem megélhetési bűnöző, hiszen amikor a börtönből szabadult, nyomban elment dolgozni, nem volt ugyan gazdag, de azért a megélhetése biztosítva volt. Az pedig, hogy korábban lopott, még nem jelenti azt, hogy ebben az ügyben ölt.
Mint mondta, csak a statisztikák javítása miatt nem kellene emberek életét tönkretenni, és olyat, amit a vádirat tartalmaz, épeszű ember nem csinál.

A vádlott az utolsó szó jogán arra panaszkodott, hogy nem veszik figyelembe az ártatlansága mellett szóló információkat, vitatta a terhelő bizonyítékokat, hibáztatta a szerinte korrupt rendőröket és a valótlan adatokat közlő rendőrségi informátorokat, de még saját, szerinte hamisan valló családtagjait is, akik - mint mondta - éveken át nem mondanak semmit, majd "valakinek a tanácsára" egyszer csak megszólalnak.

R. Elemér beszélt arról, hogy szerinte az ügyében bizonyítékokat hamísítottak a rendőrök, és volt olyan is, aki felajánlotta, hogy ha fizet neki, kihozza az előzetes letartóztatásból.
Az elsőrendű vádlott szerint kimaradtak az eljárásból azok, akiknek valójában a vádlottak padjára kellett volna kerülniük.
R. Elemér szerint ejteni kellene ellene a vádat, vagy új eljárásban ismét megvizsgálni a bizonyítékokat.

Egyik vádlott-társa arról beszélt, hogy normális családi életet élt, családfenntartó volt, két kisgyermeket nevelt, fémhulladékkal, színesfémgyűjtéssel, lomtalanítással régiségekkel foglalkozott, dolgozott az önkormányzatnál, fuvarozott, tehát semmi oka nem volt arra, hogy a vádbeli súlyos bűncselekményeket elkövesse.

Egy másik vádlott, R. András azt mondta, hogy amikor elfogták, napokon át verték a rendőrök, a bordája is eltört. Szerinte voltak olyan rendőrök, akik abból éltek, hogy pénzért kivittek embereket a börtönből, másokat pedig hamis vallomásra vettek rá. A vádlott azt is szóvá tette, hogy már az ítélet előtt bűnözőként emlegették nagy nyilvánosság előtt egyes politikusok, és még a törvényeket is módosították azért, hogy ne kerülhessenek ki az előzetes letartóztatásból.

Az ároktői banda ügyében a vád szerint hat büntetett előéletű, jobbára szoros családi kapcsolatban álló férfi 2008-2009-ben tucatnyi alkalommal támadt maszkban, éjszaka idős emberekre otthonukban, és súlyosan bántalmazta, megkötözte őket, hogy értékeiket megszerezze. A 70-80 éves sértettek a támadások után órákig megkötözve feküdtek, betömött szájjal fuldokolva, esetenként bordatöréssel, mire felfedezték és kiszabadították őket.

A bűncselekmény-sorozatnak két halálos áldozata volt. Az ügyész korábban a hat vádlott közül ötre nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés, számos minősített rablás, testi sértés, személyi szabadság megsértése és más súlyos bűncselekmények miatt tényleges életfogytiglant kért. A védelem viszont felmentést vagy legalábbis az ügyészi indítványnál jóval enyhébb büntetést látna indokoltnak, a vádlottak többsége tagad, de vannak, akik magukra és társaikra terhelő vallomásokat is tettek.

A vádlottak közül már tavasszal többnek is megszűnt az előzetes letartóztatása, és helyette házi őrizetet kellett elrendelni, mert lejárt az előzetes letartóztatás törvényben rögzített négyéves felső határa. Az elhúzódó eljárás miatt parlamenti képviselők felvetésére vizsgálat indult, amely elsősorban a késlekedő szakértőket okolta.

Októberben két vádlott megszökött házi őrizetéből, de napokon belül kézre kerítették őket Svájcban, ezután előzetes letartóztatásba kerültek, amikor pedig novemberben a törvény erejénél fogva újabb vádlott előzetes letartóztatása szűnt volna meg, a parlament módosította a szabályokat, így a kiemelkedően súlyos, elsősorban élet elleni bűncselekmények elkövetőinél már nincs felső határa az előzetes letartóztatásnak. Jelenleg mind a hat vádlott előzetes letartóztatásban van.