Elutasította a bíróság az erzsébetvárosi önkormányzat keresetét, melyben a Vattamány Zsolt fideszes polgármester vezette kerület csaknem 1,8 milliárd forintot próbált behajtani a Hunvald-per vádlottjain. Csakhogy - mint az a Fővárosi Törvényszék minapi, lapunk birtokába került végzéséből kiderül - az önkormányzat nevében eljáró ügyvéd ezt olyan dilettáns módon nyújtotta be, hogy a bíróság az érdemi vizsgálatot mellőzve, idézés kibocsátása nélkül utasította el. Az amúgy a keresetlevél ismételt benyújtását nem akadályozó végzés csaknem három oldalon keresztül sorolta az elutasítást megalapozó alapvető fogalmi és formai hibákat, jogi bakikat.
Csak néhány ezek közül: a keresetlevélben megjelölt kamatfizetés ideje nincs dátumhoz kötve, a kamat mértéke ellentmondásos és meghatározatlan, nem egyértelmű a követelt összeg nagysága sem. Nem tisztázott továbbá a keresetlevélben - írja a bíróság -, hogy melyik alperessel szemben van hatásköre a polgári bíróságnak, és nem derül ki az sem, hogy az önkormányzat melyik alperestől pontosan milyen típusú, illetve összegű károkozásért kér kártérítést. Az már csak hab a tortán, hogy a bíróság szerint a keresetlevél csaknem fél tucat ponton ellentmond a polgári perrendtartásról szóló törvénynek.
Alapvető hiba, hogy például a még le sem zárt ingatlanügyben folyó büntetőper nem jogerős ítéleteivel köszönő viszonyban sincsenek azok a kárértékek, melyket az önkormányzat a hét vádlottal szemben kért. A keresetet megfogalmazó budajenői ügyvédi irodának az is elkerülhette a figyelmét, hogy a vádlottak többségét felmentették és elutasították az ilyen típusú igényeket. Gál György volt bizottsági elnöktől például 640 millió forint és kamatai, Hunvald György volt polgármestertől 490 millió és kamatai, míg Kormos Lajos értékbecslőtől 600 millió és kamatai megfizetését várta a keresetlevél.
Az elutasított beadvány talán leginkább megmosolyogtató jogi bakija, hogy az a nem jogerősen elítéltek esetében kéri a bíróságtól, hogy a vádlottak zárolt vagyontárgyairól ne oldják fel a zárlatot. Pedig alapvető szabály, hogy egy nem jogerős ítéletnél a polgári peres eljárásra vonatkozóan a bűnügyi zárat nem kell újból kérni, mert az még létezik. A Szegedi Ítélőtábla novemberi ítéletét ugyan idézte a keresetlevél, de aki írta, azt nem vette észre, hogy a szegedi döntés csak a jogerősen elítélt vádlottakra vonatkozik, a nem jogerőseknél semmi sem végrehajtható. A jogi bakik miatt elutasított kereset eljárási illetéke - 150 ezer forint - az államot terheli, vagyis ennyi közpénzt dobott ki Erzsébetváros az ablakon.
