Halálosan mérgező fürdőszobák

Egyszerre működött a páraelszívó és a nyílt égésterű gázbojler a fürdőszobában - ez vezetett egy 13 éves tehetség értelmetlen halálához a héten. Hasonló tragédia bármikor bárkivel előfordulhat, főleg a szegényebb családoknál. Akiknél nincs pénz arra, hogy szerelőt hívjanak, hogy jobb minőségű termékeket vegyenek, és a szénmonoxid-riasztóra se futja. A szakember viszont felelősséggel tartozik munkájáért.

Zuhanyozás közben esett komába az egri Kun Zita, édesanyjának tűnt fel, hogy régóta nem jön ki a víz alól. A kórházban hiába mélyaltatták, nem tudták megmenteni. Ki a felelős a fiatal atlétareménység haláláért? A hivatalos választ hosszas vizsgálatok után a hatóságok fogják megadni. Mégis érdemes foglalkozni azzal, hogy fordulhat elő a XXI. században Magyarországon ilyen tragédia? Honnan tudja egy édesanya, hogy két ilyen berendezés nem működhet egyszerre, s ha tudja is, mi arra a garancia, hogy gyermeke nem nyúl hozzá a fürdőszobában? Hátborzongató, de bármikor, bárkivel előfordulhat hasonló eset.

A 40-50 évvel ezelőtt épült lakóházakban gyakorta használnak még nyílt égésterű vízmelegítőket. Ezek telepítésekor még nem ismerték a páraelszívót, utóbbit esztendők múltán szerelték be, és itt kezdődhetnek a problémák. A lényeg, hogy a két készülék nem üzemelhet egyszerre. Ha zárt, szorosan szigetelt térben egyszerre lobban be a gázkazán és működik az elszívó, negatív nyomás keletkezik, így a páraelszívó hatása nagyobb lesz a kémény külső hatásánál, ezért a szénmonoxid befelé áramlik a lakótérbe - magyarázta lapunk érdeklődésére egy szakértő.

Hozzátette: a megfelelő és teljes körűen biztonságos működtetéshez egy gázszerelő és egy elektromos szakember munkája szükséges. Ők reteszelési és légellátási jegyzőkönyvet vesznek fel, valamint egy mágnes szelepet helyeznek el a két készülék között, amely meggátolja az egyidejű működést. Ha hibáznak, akkor felelősségre vonhatók.

Könnyen előfordulhat persze, hogy valaki saját maga próbálja a páraelszívót üzembe helyezni. Annak használati útmutatójában szerepelnek azok a figyelmeztetések, amelyeket a fogyasztóvédelmi előírások szerint a termék gyártója minden esetben köteles feltüntetni. Ha ezt mégsem teszi meg, vagy tévesen figyelmeztet, akkor őt is felelősség terheli. Ha viszont a tulajdonos nem veszi igénybe a szakemberek munkáját és a gyártó tájékoztatása is megfelelő, akkor a páraelszívó veszélyes elhelyezése a tulajdonos felelőssége.

Azt is megtudtuk: a kéményseprők ellenőrzik, hogy szabályosan működik-e a gázkészülék, szabad úton távoznak-e az ártalmas gázok, valamint ha páraelszívó berendezést látnak, felhívják a tulajdonos figyelmét a felelősségteljes használatra. Az pedig már más kérdés, hogy tudjuk jól: egyre több a szegényedő család, akik inkább nem engedik be a kéményseprőt. A szénmonoxid mérgezés oka, hogy a gáz intenzíven kötődik a vér hemoglobinjához, ezért megakadályozza, hogy a vér oxigént szállítson, ezért alacsony koncentrációban is mérgező.

A tünetek a mérgezést követően lépnek fel: szédülést, émelygést érezhetünk, hányás fordulhat elő, valamint hosszabb belélegzés esetén eszméletvesztés, légzésbénulás lép fel, így ha akár rövid idő alatt is, nem jut levegőhöz a szervezet, a mérgezés végzetes kimenetelű. Sokan ajánlják a szénmonoxid-riasztó beszerzését, amely előre jelezheti a bajt. Vigyázni kell azonban ezzel is, mert a piacon beszerzett vagy a kétes jelölésű termékek többsége valójában nem érzékeli a szénmonoxid-szivárgást. Fontos, hogy megfelelő tanúsítvánnyal ellátott, megbízható forrásból származó CO-riasztót vásároljunk.