Műsormagazin;Németország;szélsőjobb;NPD;Holger Apfel;

2013-12-19 22:57:00

Lemondott a német szélsőjobboldali NPD elnöke

Betegség miatt lemondott a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) elnöke - közölte a párt csütörtökön. A szélsőjobboldali politikai erő vezetője kiégett - írta a Welt online.

Holger Apfel az NPD közleménye szerint azonnali hatállyal távozik posztjáról, és a szászországi tartományi parlamentben sem vezeti tovább az NPD frakcióját.

A 43 éves politikus 2011-ben került a párt élére. Azóta az NPD egy könyvelési szabálytalanságért kapott több mint egymillió eurós büntetés miatt súlyos pénzügyi válságba került, és a tagság több mint 10 százaléka kilépett a szélsőjobboldali körökben erősen vitatott politikai vonalvezetés miatt.

A párt a szeptemberi országos parlamenti választáson a szavazatok 1,3 százalékát szerezte meg, támogatottsága visszaesett a négy évvel korábbi 1,5 százalékhoz képest. December elején a törvényhozás felsőháza, a Bundesrat kezdeményezte az alkotmánybíróságnál a betiltását és felszámolását.

A sorozatos csapások felőrölték a neonáci szellemiségűnek tartott párt elnökét. Holger Apfel kiégett, "erős burnout szindrómától szenved, volt egy idegösszeroppanása és munkaképtelen" - mondta a Die Welt című lapnak Peter Marx, a párt Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi parlamenti frakcióvezetője.
Apfel betegségét egy sor tényező idézte elő, elsősorban a betiltást célzó alkotmánybírósági eljárás, amely "nagyon megviselte" - tette hozzá Marx a beszámoló szerint.

A tartományi kormányok küldöttségeiből álló Bundesrat egy több mint 250 oldalas beadvánnyal fordult a karlsruhei alkotmánybírósághoz. A dokumentumban az utóbbi egy év alatt összegyűjtött adatok alapján azt az álláspontot ismertették, hogy az NPD ideológiája rokonságban áll a nemzetiszocializmussal, és a párt államellenes tevékenységet végez, aktívan szembehelyezkedik a demokratikus berendezkedéssel. Az eljárás várhatóan több mint egy évig tart, eredménye szakértők szerint bizonytalan.

Az 1964-ben alapított párt betiltását másodszor kezdeményezték. A kormány és a törvényhozás 2003-ban közösen benyújtott indítványát az alkotmánybíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy a bizonyítékok jelentős része az alkotmányvédelmi hivatal beépített embereitől származik, és ezért ezeket nem lehet figyelembe venni.