Előfizetés

Elhagyja Szlovákiát Malina Hedvig

Felvette a magyar állampolgárságot a 2006-ban megvert lány Elhagyja Szlovákiát Malina Hedvig Malina Hedvig felvette a magyar állampolgárságot, családjával együtt Győrbe költözik. A 2006-ban megvert magyar lány állítja, nem az igazságszolgáltatás elől menekül, gyermekeit akarja megvédeni.

Letette a magyar állampolgársági esküt csütörtökön Zak Malina Hedvig, számolt be a történtekről az Új Szó szlovákiai magyar napilap tegnapi számában. A lány januárban családjával együtt Győrbe kíván költözni. Azután jutott erre az elhatározásra, hogy az ellene vizsgálatot folytató ügyész, Katarína Sonderlich Roskoványi októberben rendőrökkel kézbesíttette az idézést a pszichiátriai vizsgálatra.

Mint Hedvig a lapnak elmondta, a megfélemlítésen kívül semmi értelme, hogy rendőrök hozzák házhoz a postát. Az eset azóta újabb két alkalommal megismétlődött. "A gyerekeimet annyira felzaklatták, hogy azóta, ahányszor kopogtat valaki nálunk, az első kérdésük az, értem jöttek-e a rendőrök. Alig tudtuk megnyugtatni őket" - meséli. A nő úgy gondolta, nincs más módja, hogy a gyerekeit megóvja a folyamatos zaklatástól, mint hogy távozik Szlovákiából. "Az utolsó csepp az volt, amikor egy Jana Telekivel készült interjút olvastam. Őt tizenöt éve zaklatják a hatóságok egy szatirikus verse miatt. (...) Láttam, hogy ha itt maradok, rám is ez vár, mert itt nincs sem törvényesség, sem emberség, csak a hatalom korlátlan arroganciája” - fejtette ki a fiatalasszony.

Malina Hedvig a pozsonyi magyar nagykövetségen kért segítséget, így jutott el Borkai Zsolt győri polgármesterhez, aki előtt letette csütörtökön az esküt. Gyermekei szintén magyar állampolgárok, Rozi szeptemberben már Győrben kezdi  meg tanulmányait, s itt szeretnének építkezni is. Hedvig férje szlovák nemzetiségű, s mivel szeretne továbbra is Szlovákiában vállalkozni, megtartotta állampolgárságát.

Az, hogy a magyar állampolgárság felvétele és a költözés milyen hatással lesz az ügyészségi eljárásra, egyelőre nem tudni. A jelenleg érvényes jogszabály értelmében megfosztják szlovák állampolgárságától azt, aki felveszi egy másik országét, de egyes értelmezések szerint ez nem vonatkozik azokra, akik ellen Szlovákiában bűnvádi eljárás van folyamatban.

Malina Hedvig azonban nem menekül az igazságszolgáltatás elől. "Az idézéseken továbbra is meg fogok jelenni, mert igazam van, és nincs okom arra, hogy meneküljek. De nem akarok ebbe belerokkanni, mert nincsenek olyan illúzióim, hogy hamarosan vége lesz" - teszi hozzá.

Robert Kalinák, szlovák belügyminiszter, aki a tárcát vezette 2006-ban is, nem kívánta kommentálni a történteket. "Nem foglalkozom ezzel. Nem érint engem. Hatályos törvényeink vannak" - nyilatkozta tömören.

Lucia Kurilovská bűnjogi szakértő, az igazságügyi miniszter tanácsadója úgy vélte, a jelenlegi szabályozás szerint a szlovák állampolgárság elvesztése ellenére a Malina Hedviggel szembeni eljárás folytatódik.

Hét éve kezdődött kálváriája

Malina Hedvig kálváriája 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két bőrfejű megverte, a lány vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Robert Fico akkori kormányfő és belügyminisztere, Robert Kalinák azonban nyilvánosan megvádolták őt azzal, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy ahogy elmondta, s ezért 2007 májusában hamis tanúzás vádjával eljárást indítottak ellene.

A Radicova-kormány szerette volna lezárni az ügyet, nemzetközi közvetítéssel kiegyezett a közben családanyává lett Malinával, s hivatalos nyilatkozatban bocsánatot kért. Ám a visszatérő Fico-kormány ebben az ügyben is visszatérést hozott a korábbi vádakhoz. Az igazságügy az elmeorvosi kivizsgálással gyakorlatilag azt próbálja meg rábizonyítani a nőre, hogy hazudott, vagy ahogy fogalmaznak védelmezői: "önmagát verte kékre és dagadtra". E téren ez idáig kudarcot vallott a vádhatóság.

Kapcsolódó
Újra megvizsgálják Malina Hedviget

Saját kézben a közmunkás bér

Éppen az a baj, hogy a közmunkások béréről senkivel sem egyeztet a kormány. Egyebek mellett így reagált Pataky Péter arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium visszautasította a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezését. 

Czomba Sándor, a tárca foglalkoztatásért felelős államtitkára kedden jelentette be, hogy a kormány a jövőre várható inflációval, azaz 2,4 százalékkal emeli januártól a közfoglalkoztatottak bérét. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöksége "megdöbbent" a kormány bejelentésén és tárgyalni akart erről. Emlékeztettek arra, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán született megállapodás szerint jövőre a minimálbér 3,6, a garantált bérminimum 3,5 százalékkal emelkedik, valamint az országos bérajánlás mértéke is ez utóbbival megegyező.

Az NGM azzal hárított, hogy a konzultációs fórum kompetenciájába a versenyszféra bérei tartoznak. Pataky Péter szerint azonban ez nem igaz, hiszen a minimálbérről is itt születik döntés, ami pedig nem csak a versenyszférában dolgozókra vonatkozik. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke megjegyezte, alapelvük, hogy munkáért nem lehet kevesebbet fizetni, mint a minimálbér, ezért sem fogadják el az közmunkásoknak járó alacsony keresetet. Azt pedig különösen nem értik, hogy ez a jövedelem miért nem úgy mozog, mint a többi kereset.

Pataky Péter emlékeztetett: korábban az állandó konzultációs fórumon már felvetették a szakszervezetek, hogy konzultzáljanak ott a jövő évi közmunkásbérről. Akkor az NGM képviselője azt válaszolta, ez a juttatás bizonyára emelkedik majd, de ez nem az ő kompetenciája.

Hét időpont esélyes az országgyűlési választásokra

Vízkereszt és a március 15-ei nemzeti ünnep másnapja között tűzheti ki a jövő évi országgyűlési választások idejét az államfő a jogszabályok értelmében.

Az alaptörvény alapján a köztársasági elnök kizárólagos jogosultsága dönteni arról, mikorra tűzi ki a tavaszi parlamenti választásokat; a jogszabályok csak annyit írnak elő azzal kapcsolatban, hogy áprilisban vagy májusban kell megtartani, és nem eshet húsvétvasárnapra (jövőre április 20-a).

Ezek alapján - az immár egyfordulós - országgyűlési választásra a következő időpontok jöhetnek szóba: április 6., április 13., április 27., május 4., május 11., május 18. és május 25.

A választási eljárási törvény értelmében a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen, ez azt jelenti, hogy a kitűzés legkorábbi ideje január 6., míg a legkésőbbi március 16.

Az államfő dönthet úgy is, hogy az országgyűlési választások és az európai parlamenti választások egy időben legyenek. Ekkor azonban nincs lehetősége arra, hogy időpontok közül válasszon, mert az EP-választásokat minden tagállamban egy időben, május 22-25. között kell megtartani.

    Ebben az esetben a magyarországi EP-választást (és a magyar országgyűlési választást is) május 25-én kell megtartani, mert a választási eljárási törvény értelmében parlamenti választás csak vasárnap tartható.