A mai közép-olaszországi Molise tartományban 650 ezer évvel ezelőtt élt állatok és az ezeket fogyasztó heidelbergi ember (Homo Heidelbergensis) mindennapjai kelnek életre Iserniában, ahol többek között elefántagyarat, vizilófogat, szarvasagancsot és bölénycsontot is lehet látni.
Az emberi és állati maradványok, valamint a primitív eszközök, például a nyílhegyek és a pengeélesre patintott kövek, ott láthatók, ahol az őskőkorszak óta fekszenek: a már nem létező Volturno-folyó egykori medrében, ahova az ősember hajította az általa fogyasztott állatok csontjait - számolt be a Corriere della Sera pénteki száma.
A paleolitikum múzeumát tavaly áprilisban nyitották meg Iserniában, de most újabb nyolcszáz négyzetméteres területtel bővült. A látogatók átlátszó függőpallókon sétálhatnak a csontok fölött. A múzeum egy év alatt 11 ezer látogatót fogadott a huszonkétezer lakosú városban - mondta el Gino Famiglietti, Molise tartomány kulturális felelőse a lapnak. Hozzátette: az egyre bővülő őskori park huszonöt fiatal paleontológusnak is munkát tudott adni, ami rendkívülinek számít a diplomások munkanélküliségével küzdő Itáliában.
Az ásatás szünet nélkül folyik. A múzeum területét további hétszáz négyzetméterrel kívánják növelni. A napilap szerint a paleolit csontrengeteg arra az installációra emlékeztet, mellyel Marina Abramovic szerb képzőművész Arany Oroszlán díjat nyert az 1997-es velencei biennálén.