Ismét találkozni látszik a két nagy tanári érdekképviselet álláspontja, miután a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) bojkottot hirdetett a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) megalakításával kapcsolatban. A szakszervezet arra kérte a tanítókat és tanárokat, hogy a pedagóguskar létrehozásában semmilyen szerepet ne vállaljanak, ne vegyenek részt az előkészítő munkában, ne vállaljanak tisztséget, megbízatást, a PSZ szerint ugyanis a testület "nem egyeztethető össze a jogállamiság követelményeivel, sérti a Pedagógusok Szakszervezetének jogait és érdekeit".
Erre reagálva lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta: örömmel vette és nagyon nagy lépésnek tartja a másik érdekképviselet kongresszusának döntését, hiszen bojkott felhívásuk egybecseng a NPK létrehozása ellen tiltakozó véleményükkel. A PDSZ már tavasszal és az utóbbi hetekben is gyakorlatilag ugyanazokat az ellenérveket hozta fel az Orbán-kormány által tervezett tanári testület ügyében, mint a PSZ.
Úgy látják: a kar létrehozása indokolatlan, mert a kabinet olyan szakmai feladatokban, területeken adna kizárólagos részvételi jogot az NPK-nak, ahol már léteznek alulról építkező, demokratikusan működő, valódi érveket megfogalmazó szakmai szervezetek. Épp ezért a PDSZ számára a kormányzati akaratból kialakítandó hivatal csak "rég elmúlt idők rossz emlékeit felidéző, zsigeri reflexek újjászületését kísértő, korporatív hatalmi eszközként" fogható fel - fogalmazott Mendrey.
Az érdekvédő úgy látja: a miniszter által felügyelt szervezet működése alkalmas lehet a pedagógusok megfélemlítésére, a szólás és véleményszabadság korlátozására, a kamarai kényszertagság ténye pedig sérti a szabad társuláshoz való, alaptörvényben rögzített jogot.
Mint ismert, a köznevelési törvényt idén úgy módosította a parlament kormánypárti többsége, hogy minden állami fenntartású oktatási intézményben dolgozó pedagógus - vagyis az önkormányzati iskolák januári államosítása után a tanárok döntő többsége - automatikusan az NPK tagjává válik. A jogszabály szerint a szervezet véleményezési jogot gyakorol majd a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotásában és módosításában, vagyis lényegében szakmai érdek-képviseleti feladatokat lát el "a reprezentatív szakszervezetekkel együttműködve". Továbbá az NPK "etikai kódexet" alkotna a tanároknak, amelynek betartását etikai bizottságok ellenőriznék.
Ám Mendrey szerint nem csak az NPK ügyében kell és lehet egységet felmutatni a két pedagógus érdekképviseletnek. A PDSZ nyitott és lát lehetőséget arra, hogy újra egy tárgyalóasztalhoz üljenek, mert valódi eredményeket csak összefogással érhetnek el. Ez egyébként szerinte részben már meg is valósult, hiszen a Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottságában (KÖZDEMOSZ) már így is azonos szakmai álláspontot képviselnek, és közösen készülnek arra, hogy jövő év elején a nyomásgyakorlás megfelelő eszközeivel lépjenek fel.
Mendrey szerint a jelenlegi kormány - csakúgy, mint a politikai hatalmak általában - éppen a megosztással próbálkozik, illetve azzal, hogy a társadalmi csoportokat egymás ellen fordítsa, így téve egyre kiszolgáltatottabbá az állampolgárokat, a dolgozókat. Ebben pedig eddig valóban "jobban teljesítettek" - fogalmazott Mendrey, hozzátéve: "ilyen ócska módszerekkel már nem lehet minket felszalámizni".
Szerinte kiderült, hogy a közoktatásban érintett szakszervezetek képesek az együttműködésre, most pedig ismét erre van szükség, ha valódi, és nemcsak részeredményeket akarnak elérni. Sőt, Mendrey szerint ön- és közveszélyes mértéket öltött a kormányzati rombolás, nem csupán a tanári szakma mára rendszeressé vált megalázását, hanem a köz- és felsőoktatás területén dúló valamennyi intézkedést idesorolva. Épp ezért a PSZ-nek nyújtott békejobb mellett az értelmiség, a szakma gondolkodói, a szülők és a diákok összefogását is sürgeti.
"Kézrátételről" beszélt az LMP
Arra figyelmeztetett a napokban az LMP, hogy a fideszes oligarchák már a köz- és felsőoktatásra, valamint a 17 milliárd forintos piacot jelentő tankönyvellátásra is rátették a kezüket, ők diktálják az oktatási reformokat. Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási bizottságának LMP-s alelnöke azt mondta, nemrég olyan nyelviskolák jutottak több tíz- vagy százmillió forintos európai uniós támogatáshoz, amelyek "a föld alól nőttek ki, egyik pillanatról a másikra", vagyis a haverok zsebébe került a pénz.
Bírálatában a legnagyobb bűnnek a tankönyvpiac "szétverését" nevezte, mondván, a kormány egyetlen céget hoz monopol helyzetbe, a miniszter pedig korlátlan szabadságot kap azzal kapcsolatban, hogy mi kerüljön be a tankönyvekbe.
