Létrejön a bankunió, mi pedig tétovázunk

Nem az euróövezeti tagállamok adófizető polgárait terheli majd, ha egy bank bajba kerül, hanem a 130 legnagyobb pénzintézet befizetéséből képeznek erre alapot - erről döntöttek a pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) javaslata alapján az Unió állam- és kormányfői. (Ezek a pénzintézetek kezelik az övezet vagyonának 85 százalékát. A nemzeti hatóságokon keresztül az Európai Központi Bank felügyeli majd a többi 6 000 bankot is.) A bankszanálási rendszerről az általunk megkérdezett szakértők úgy nyilatkoztak, hogy ezzel a felelőtlenül gazdálkodó pénzintézeteken tudnak majd segíteni.

A gazdasági világválság kitörése óta ugyanis 200 milliárd eurónyi tőkeinjekció áramlott a likviditási gondokkal küszködő bankokba. Emiatt számos tagállam eladósodott, amelynek terhét még sokáig fogják nyögni. A kompromisszum értelmében a 2015-től kezdődő 10 éves átmeneti periódusban, amikor a bankkonszolidációs alapok még csak nemzeti szintén gyűjtik a banki működések megadóztatásából származó forrásaikat, van lehetőség kormányközi megállapodás alapján keresztfinanszírozásra, vagyis bármelyik tagállam alapjából lehet fizetni bármilyen bankmentést, ha az ottani források kimerültek.

2025-re kell a nemzeti alapoknak összegyűjtenie az összesen 55 milliárd euróra tervezett közös keretet, amikor is az alapok egybe fognak olvadni és működésbe lép a közös konszolidációs alap (Single Resolution Fund). Az átmeneti időszakban lesz lehetősége a nemzeti alapoknak, hogy ha forrásaik nem elégségesek, akkor az ESF-ből, vagyis az európai adófizetők által finanszírozott 500 milliárd eurós alapból is – a spanyol bankmentő programhoz hasonlóan – forráshoz jussanak. Az átmeneti időszakban ráadásul a nemzeti kormányok maguk is feltőkésíthetik konszolidációs alapjaikat, amihez a bankbetétek megadóztatásának kulcsát egyedileg is megemelhetik.

Orbán Viktor kormányfő elismerte ugyan, hogy a bankunió elhárítja annak a veszélyét, hogy az adófizetőknek kelljen viselniük a bankok rossz működése következményeit. Ugyanakkor ismét utalt arra, hogy Magyarország nem tagja az eurózónának, és még van néhány részletkérdés, amit látni kell majd, hogy a magyar parlament dönthessen arról, csatlakozik-e az ország a bankunióhoz. "Mindenesetre én a pénzügyminisztert már három héttel ezelőtt arra kértem, hogy az itt formálódó bankunióhoz hasonló magyar, tehát nemzeti hatáskörben megszülető bankszanálási törvénytervezetet készítsen elő" - mondta Orbán Viktor.

Szerinte függetlenül attól, hogy Magyarország csatlakozik-e a bankunióhoz, szükség van olyan nemzeti szabályozásra, "amely a magyar polgárokat védi meg attól, hogy a rosszul működő bankok pénzügyi terheit át lehessen hárítani a választópolgárokra"
Diplomaták is felhívták a figyelmet arra, hogy a kép egyelőre továbbra sem teljesen tiszta, így az eurózónán kívüli tagállamok egyelőre kivárnak azzal kapcsolatban, hogy csatlakozzanak-e, és ha igen mikor az egységes bankfelügyeleti és bankszanálási mechanizmushoz, amely egyelőre csak az eurózóna tagjai számára kötelező és automatikus.

Mivel a hazai pénzintézetek jelentős részének unióbéli az anyabankja, a bankunió létrejöttével nehezebb lesz a javítani a magyarországi székhelyű leánybankok tőkehelyzetén, mivel a tőkefolyósítás révén az anyabank likviditási helyzete nem romolhat.