Merkel Hodorkovszkij mellett

Angela Merkel német kancellár üdvözli, hogy Mihail Hodorkovszkijt szabadon engedték oroszországi börtönéből - közölte pénteken a német kormányszóvivő.

Steffen Siebert közleménye szerint a kancellár az utóbbi években többször szorgalmazta az orosz elnöknél Hodorkovszkij szabadlábra helyezését.

A német kormány nagyra értékeli Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter közreműködését - áll a közleményben, amely szerint Genscher a kancellár és a külügyminisztérium támogatásával "intenzíven foglalkozott az üggyel a kulisszák mögött".

Közleményt adott ki Genscher szóvivője is. Nicola Maier egyebek között ismertette, hogy a volt külügyminiszter - a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) tiszteletbeli elnöke - kétszer is tárgyalt Hodorkovszkij sorsáról személyesen Vlagyimir Putyin orosz államfővel, és tanácsokkal segítette a bebörtönzött üzletember ügyvédeit.

Mihail Hodorkovszkij 10 évi börtönbüntetés után pénteken, elnöki kegyelemmel nyerte vissza szabadságát. Eredetileg 2014 nyarán szabadult volna. Péntek délután érkezett Szentpétervárról a berlin-schönefeldi nemzetközi repülőtérre, ahol Hans-Dietrich Genscher fogadta.

Hodorkovszkij "nagyon kimerült, de nagyon boldog is, hogy végre visszanyerte szabadságát" - mondta a német diplomácia korábbi vezetője a Spiegel Online-nak adott telefoninterjúban. Hozzátette, hogy az orosz üzletembernek pihennie kell, ezért egy időre visszavonul a nyilvánosságtól.

A Vlagyimir Putyinnal szembeszegülő volt oligarcha a szabadon bocsátása után kiadott egy írásos nyilatkozatot, ebben hangsúlyozta, a kegyelmi kérelem nem azt jelenti, hogy bűnösnek vallja magát.

Hodorkovszkij a német hatóságoktól egy évre szóló tartózkodási engedélyt kapott, ezzel az egész schengeni övezetben szabadon mozoghat.

Hans-Dietrich Genscher a Spiegel Online-nak azt mondta, hogy Hodorkovszkij édesanyja már szombaton Berlinbe utazik. Az utóbbi órákban gyorsan követték egymást az események, és Hodorkovszkij nem is értesült arról, hogy anyja a német fővárosból hazautazott már Moszkvába - tette hozzá.

A hírportál szerint Hodorkovszkij édesanyját december 11-én bocsátották el egy berlini klinikáról, ahol több hónapig kezelték.

A Yukos (Jukosz) olajvállalat egykori főrészvényesét 2003-ban tartóztatták le, azóta két ügyben is ítélkeztek felette. 2005-ben 8, 2010-ben 14 év szabadságvesztést kapott, mert a bíróság bűnösnek találta csalás, sikkasztás, adóelkerülés elkövetésében. A büntetést később enyhítették.

Vlagyimir Putyin csütörtökön jelentette be váratlanul, hogy megkegyelmez Hodorkovszkijnak, aki egykoron Oroszország leggazdagabb embere volt, és a hatalom bírálói politikai fogolynak tekintik.

Az elnök döntéséről éves nemzetközi sajtóértekezlete után beszélt, amikor a mikrofonokat már kikapcsolták. Putyin azt mondta, hogy maga az olajmágnás kért kegyelmet, és ő teljesíti azt. "Több mint tíz évet töltött börtönben, ez már elég hosszú idő, ideje döntést hozni (a kegyelemről) - mondta az elnök. Arról is beszélt, hogy Hodorkovszkij a kegyelmi kérvényében emberiességi okokra hivatkozott és azt írta, hogy az édesanyja beteg.

Szerző

Továbbra sincs megegyezés a miniszteri tárcákról

A cseh kereszténydemokraták újabb követelése miatt továbbra sincs egyetértés a miniszteri tárcákról a formálódó cseh kormánykoalícióban.

Az új kormánykoalícióról az októberi választáson győztes Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), az Igen (ANO) mozgalom és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) tárgyalnak.

Pénteken a CSSD és az Igen teljesítette a KDU-CSL hétfői követelését, hogy övék legyen az agrártárca. Pavel Belobrádek KDU-CSL-elnök szerint a mezőgazdaság a párt prioritása, s a minisztérium irányítása feltétele a KDU-CSL részvételének a koalícióban.

Bohuslav Sobotka, a kormányalakítási tárgyalásokkal megbízott szociáldemokrata pártelnök ezért felajánlotta a KDU-CSL-nek, hogy vezesse az agrár-, valamint a kulturális tárcát.

A három párt szerdán már megállapodott abban, hogy a kormánynak 18 tagja lenne. Ebből nyolc tárca a CSSD-t, hét az Igent és három a KDU-CSL-t illetné. Minden pártnak pedig egy-egy tárca nélküli minisztere is lenne.

Most a kereszténydemokraták azt követelik, hogy a tárca nélküli miniszter helyett teljes értékű minisztériumot kapjanak.

A CSSD és az Igen képviselői szerint a két párt pénteki ajánlata viszont az utolsó, amelyet hajlandóak a KDU-CSL-nek tenni, s állítólag nem hajlandóak újabb követelések teljesítésére.

Belobrádek közölte, hogy a helyzetet szombaton a KDU-CSL országos elnöksége is megvitatja, s dönt a párt további lépéseiről.

Amennyiben létrejönne az új kormánykoalíció, a három pártnak együtt 111 képviselője lenne a parlamenti alsóházban. A CSSD 50, az Igen 47, míg a KDU-CSL 14 képviselővel rendelkezik a testületben.

Szerző

A 2013-as év legbefolyásosabb emberei

Publikálás dátuma
2013.12.20. 18:00
...aki hatalmas befolyást gyakorolt a világra. Fotó: Franco Origlia, Getty Images.
Nem könnyű történelmi távlatokban gondolkodni, megjósolni azt, mi lesz tíz, húsz, vagy száz év múlva. Emlegetni fogják-e valamiért a napok múltán véget érő esztendőt. Ha valamiért mégis szóba kerülhet e dátum, az alighanem Ferenc pápa miatt lesz, aki már az eltelt hónapok alatt hatalmas befolyást gyakorolt a világra.

Rajta kívül Edward Snowden is szinte egyik napról a másikra robbant be a köztudatba, az ő későbbi megítélése azonban teljességgel megjósolhatatlan. Angela Merkel kancellár csak megerősítette történelmi szerepét harmadik újraválasztásával. Tekintsük hát végig az év embereit, természetesen a teljesség igénye nélkül. Szubjektív válogatásunk során elsősorban olyan személyeket kerestünk, akik még a következő években is komoly hatást gyakorolhatnak az események alakulására, vagy bizonyos fellépésükkel sokat tettek egyes konfliktusok békés rendezéséért.

Ferenc pápa

A márciusban egyházfővé választott Ferenc pápa talán kissé már unhatja is, hogy ahány év embere választást rendeznek, ott ő biztos befutó. A Time magazin őt választotta meg az idei év legbefolyásosabb személyiségének. Ez még nem is meglepő, de az már annál inkább, hogy az Advocate című melegmagazin számára is az egyházfő az év embere. Ez is csak azt mutatja, milyen nagy hatást gyakorol a világra.

Nemcsak a hívőket szólítja meg, hanem a más vallásúakat, sőt, az ateistákat is. Stílusa teljesen eltér attól, amit a pápáktól megszokhattunk. Közvetlen, nem a közemberek számára nehezen nyomon követhető teológiai rébuszokban beszél, hanem kimondja azt, amit gondol. Jóllehet Isten földi helytartója, nem csalhatatlanságát hangoztatja, hanem emberi mivoltát. Arra kéri a híveket, imádkozzanak érte, mert ő is bűnös, Isten esendő szolgája. A papokkal és apácákkal sem kivételez. Sőt, időnként kimondottan szigorú velük. Nem győzi elégszer elmondani nekik, ne komor arccal hirdessék az Igét, hiszen az teljességgel ellentétes az evangélium szellemiségével.

A katolikus fanatikusokat kifejezetten nem kedveli. Jó ismerője, Adam Skorka Buenos Aires-i rabbi mondta róla egyszer, Ferenc pápa két dolgot nem tűr, az antiszemitizmust és a vallási radikálisokat. A Vatikánban hamar az érintettek tudatára adta, nem szereti, ha hajbókolnak neki, ha minden felvetésére azt mondják, milyen tökéletes, a háta mögött azonban nem éppen pozitív tulajdonságait emelik ki. Ez a fajta elszántság, tűz, hév, őszinteség és legfőképpen emberség nagyon hiányzott már a katolikus egyházból, amelyet sokan túlságosan merevnek tartottak, ezért elfordultak tőle. Érezhetőek is ennek a következményei, sok egyházmegyében kínzóvá vált a paphiány.

Hogy hová vezethetnek Ferenc pápa reformjai, egyelőre nem tudhatjuk. Az sem kizárt, hogy némelyek túl sokat várnak tőle. Talán tényleg sikerül megújítania, új alapokra helyeznie az egyházat. Ő is tudja, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, nem lehet minden hívő gondolkodását egyhamar megváltoztatni. Ahhoz, hogy beérjen munkájának, intézkedéseinek, reformjainak gyümölcse, mindenki támogatására szüksége lesz. Ferenc pápának ugyanakkor megvan a kellő kisugárzása ahhoz, hogy sikeressé váljon. Mi sem mutatja ezt jobban annál, hogy kedvenc focicsapata, a San Lorenzo megnyerte az argentin bajnokságot…

Angela Merkel

Fotó: Getty Images

Fotó: Getty Images

Angela Merkel harmadszorra is kancellárrá választották. A szeptemberi parlamenti választáson a kereszténydemokraták által elért 41 százalék egyértelműen az ő személyes sikerére vezethető vissza. Bárki lett volna a kihívója, esélye sem lett volna a "Muttie" ellen. Hogy miben keresendő varázsa? Talán vegyészi alaposságában, talán a Kelet-Németországban ráragadt kompromisszumkészségében, vagy azokban a praktikákban amelyeket egykori mentorától, Helmut Kohltól sajátított el. Egy biztos, kevés olyan politikai helyzet adódhat, amelyhez ne tudna alkalmazkodni. A nagykoalíciós tárgyalások például olyan békés mederben zajlottak, mintha a szociáldemokraták négy évig nem ellenzékben lettek volna.

Bár Angela Merkel minden korábbinál nagyobb többségre támaszkodhat a Bundestagban, ehhez a helyzethez is alkalmazkodni kell. Természetesen nem fenyeget annak veszélye, hogy a két párt visszaéljen hatalmas mandátumbeli fölényével. Ez Németország, s nem Közép-Európa. Itt a kormányzó pártok is egyetértenek abban, hogy az eddigieknél is kiterjedtebb jogköröket kell biztosítani az ellenzék számára. A veszély inkább abban rejlik, hogy a túl nagy parlamenti fölény unalmassá teheti a belpolitikát, így sokan elfordulhatnak a hagyományos pártoktól. Mindez persze még a jövő zenéje.

Még javában tart a Merkel-éra, úgy érezhetjük, nélküle nincs is német belpolitika. S az Európai Unió sem létezhet nélküle. Teljesen új helyzet állhat elő, ha már 2017-ben valóban nem kíván pártja listavezetője lenni.

Edward Snowden

Fotó: Getty Images

Fotó: Getty Images

Az év legellentmondásosabb embere kétségkívül az amerikai kiszivárogtató. Edward Snowden egykori CIA-alkalmazott, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) szerződéses munkatársa informatikai szakemberként kényelmes életet élhetne Hawaiin, ha nem háborította volna fel mélységesen mindaz, aminek alacsony rangú rendszer-adminisztrátorként tanúja volt. Nemcsak Amerikát, az egész világot sokkolták leleplezései. Daniel Ellsberg Pentagon-papírjainál is nagyobb hatást váltott ki, a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerére hatást gyakorolt.

Ha sejtették is korábban, a Snowden által a Guardian és más lapok újságíróinak átadott anyagokból kiderült, az NSA radarjai az egész világot behálózták. Nem csupán terroristagyanús személyek telefonját, internetes forgalmát, telefonos kommunikációját figyelték, nemcsak magasrangú politikusokat, szövetségeseket és ellenfeleket hallgattak le, hanem gyakorlatilag mindenkit megfigyel a Nagy Testvér (és nem csak az amerikai).

A most 30 éves Snowdennel Amerika nem tud mit kezdeni, árulónak kiáltották ki, de legtöbben hősként tekintenek rá. Feláldozta saját személyes szabadságát, hogy az állam túlhatalmát leleplezze. Közérdekű adatokat hozott nyilvánosságra vagy végleg megrengette a világ első szuperhatalmának tekintélyét? Washingtonban sokan azt mondják, kereshetett volna legális utat, ahelyett, hogy Kína és Oroszország segítségét kéri, de hát mások is megpróbáltak az NSA titkos világába betekinteni, túlterjeszkedését megfékezni és nem jártak sikerrel.

Időzített bomba van a kezében, az eltulajdonított több mint 1,7 millió dokumentum döntő többsége még nem került nyilvánosságra. Még az NSA-n belül is vannak, akik sürgetik az Obama-kormányzatot, a titkos archívumért cserébe adjon amnesztiát a leleplezőnek, a Fehér Ház egyelőre elzárkózik. Snowden egy évre kapott ideiglenes menedékjogot Moszkvától, állást is talált, de a jövője bizonytalan. Az általa felvetett kérdésekre nincs válasz.