Január 6-a és március 16-a között tűzheti ki a jövő évi országgyűlési választás időpontját az államfő, akinek szavaiból arra lehet lehet következtetni, hogy a legvalószínűbb dátum április 6-a. Áder János köztársasági elnök a Kossuth Rádióban sugárzott interjújában a dátumot ugyan nem közölte, hiszen a törvény szerint erre a voksolás előtt 70-90 nappal van lehetősége, de utalt rá, hogy minél rövidebb kampányt szeretne. Fontosnak nevezte, hogy egy elhúzódó kampány helyett mindenki "tegye a dolgát". Neki pedig - tette hozzá - "mérlegelnie kell, mi a jó az országnak és az embereknek: egy hosszú kampány, vagy az, ha minél hamarabb tiszta víz kerül a pohárba".
Kifejtette: jó, ha a választók minél több információ birtokában döntenek arról, továbbra is ezt a kormányt szeretnék, vagy egy másikat, ám ehhez nincs szükség 8-10 hónapos versengésre. Szavaiból tehát arra lehet következtetni, hogy a lehető legkorábbi időpontra várható a választás kitűzése. A kampány pedig már most folyik, annak ellenére, hogy a hivatalos kampányidőszak 50 napos, vagyis az államfő bejelentése után lehetne csak kezdeni 20-40 nappal. Ám ezt a választást megelőző ősszel általában "előkampányba" kezdő pártok nem tartják be, különösen a Fidesz kampányol kormányzati hirdetésekkel. Áder János szeptemberben kérte is, hogy ne kezdjenek még kampányolni, ám meg kellett állapítania, hogy kérése "süket fülekre talált".
A választás időpontjának meghatározásakor figyelembe kell venni a jogszabályokat, miszerint áprilisra vagy májusra és csak vasárnapra tehető a voksolás, szempont továbbá a húsvét közelsége és az európai parlamenti (EP) választás időpontja. Mint azt lapunk elsőként megírta, a Fidesz szándéka, hogy külön rendezze a 2014-es két tavaszi voksolást, az országgyűlésit és az EP-t, holott mivel utóbbi május 25-én lesz, akár megtarthatnák egy napon is. Mivel szintén szabály, hogy a voksolást nem lehet húsvét vasárnap - jövőre április 20-a - tartani, az egyfordulós voksolás időpontja április 6., április 13., április 27., május 4., május 11., vagy május 18. lehet.
Eközben még mindig tucatnyi kockázatot rejt az új választási rendszer. Aggályokat vet fel például a várhatóan jelentős számú, kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyar voksoló szavazatának "belépése" a rendszerbe. Sérülhet továbbá a szavazás titkossága is azzal, hogy színes, megkülönböztethető borítékban szavaznak majd a lakóhelyüktől távol voksoló, "átjelentkező" állampolgárok. Tóth Zoltán választási szakértő korábban többször felhívta a figyelmet arra, hogy sem a kormány, sem a Nemzeti Választási Iroda nem mérte fel, milyen következményekkel jár majd az egyfordulós szisztémára való átállás. Úgy vélte, a szabályok folyamatos változtatgatása és a felkészületlenség miatt nem pusztán politikai értelemben kódoltak a kockázatok.
Határidők az esélyes dátummal
Január 6.: Az államfő 70-90 nappal a voksolás előtt tűzi ki a dátumot, ez a legkorábbi időpont
Február 15.: A hivatalos kampányidőszak kezdete, amely a választást megelőző 50. napon indul
Február 17.: A szavazás előtti 48. napon adják át legkorábban az indulók ajánlóíveit, és értesítik a választókat
Március 4.: Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni
Március 6.: Az egyéni választókerületi jelölteket legkésőbb a voksolás előtti 31. napon kell bejelenteni
Március 29.: A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel legkésőbb a szavazás előtti 8. napig kérhető
Március 31.: A szavazási iratok ellenőrzését az NVI legkorábban a szavazást megelőző 6. napon kezdi meg
Április 5.: A választást megelőző nap 24 óráig kell megérkeznie a magyar lakcímmel nem rendelkezők levélvoksainak
Április 6.: A szavazás napja
Április 11.: A külképviseleten leadott szavazatokat a voksolást követő 5. napon bontják fel az NVI-nél
Április 12.: Legkésőbb a szavazás utáni 6. napon megállapítják az egyéni választókerületi eredményeket
Április 25.: Legkésőbb a szavazás utáni 19. napon megállapítják a választás országos listás eredményét
Fecsegők
Nemcsak az államfő utalt immár félreérthetetlenül arra, mikor várható a voksolás, előtte több kormánypárti politikus is elszólta magát. Korábban egy névtelenül nyilatkozó kormánytag április 6-át nevezte meg lehetséges időpontként az atv.hu-nak. Ezt a dátumot kotyogta ki Seszták Miklós is október végén a parlamentben, amikor egy bekiabálásra reagálva odavetette, hogy "április 6-án meglátjuk, hogy ki mit mondott, és ki mit gondol". Orbán Viktor kormányfő pedig valójában már a szeptember végi Fidesz kongresszuson kijelentette: "most, hét hónappal a választások előtt...", ami egyértelműsítette: a Fidesz úgy számol, áprilisban lesz a voksolás. Novemberben aztán a rezsibiztos Németh Szilárd a TV2 Mokka című műsorában fecsegte ki a várható dátumot. Arra a kérdésre, hogy képviselőként vagy polgármesterként politizálna-e 2014 után, azt válaszolta, "úgy néz ki, hogy az április 6-i országgyűlési választásokon fogok indulni".
Vásárhelyi: a kormánnyal van baj
Áder János milyen teljesítménye alapján lett az ország első számú közjogi méltósága, Orbán Viktor milyen teljesítménye alapján teheti meg, hogy tönkre tegye az országot - tette fel a kérdést Vásárhelyi Mária szociológus az államfő interjújában elhangzottakra reagálva. Áder a rádióműsorban ugyanis arról is beszélt: azt tartja az elmúlt 20 év legnagyobb hiányosságának, hogy a magyarok nem becsülik eléggé saját teljesítményüket. Vásárhelyi Mária szerint viszont a magyarokkal nincs semmi baj, ők büszkék a teljesítményükre. Úgy vélte, a probléma a kormánnyal van, hiszen ők ideológiai és pártszempontok alapján engednek érvényesülni, azaz Orbán Viktorék miatt látja azt mindenki, hogy csak a kapcsolatrendszer számít. A szociológus hozzátette: ez a legnagyobb tragédiája az országnak, ezzel tönkre lehet tenni a társadalmat.
