Előfizetés

Áder feküdjön keresztbe Orbánnak - ezt kérik a tankönyvkiadók

Publikálás dátuma
2013.12.21. 08:45
Fotó: Népszava
Levélben kérte a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a kedden elfogadott tankönyvtörvényt - közölte a szervezet.

Közleményükben azt írták: arra kérték az államfőt, hogy a következő tanév biztonságos tankönyvellátása érdekében küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot, amellyel kapcsolatosan szerintük számos aggály merült fel. 

A TVOT úgy látja: jogi problémát jelent, hogy elmaradt a törvényjavaslat szakmai és társadalmi egyeztetése, illetve, hogy a szabályozás több esetben uniós jogszabályokat sért. Hozzátették, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint is jogos kiadói kártérítési igényeket alapoz meg.

A jogszabály szerintük súlyosan veszélyezteti a következő tanév tankönyvellátását. A szabályozás megszüntet olyan, új kerettantervhez kifejlesztett könyvek folyamatban lévő tankönyvi minősítését, melyek előző évfolyamnak szóló köteteiből most szeptemberben kezdték meg az iskolák a tanítást, ami a TVOT szerint súlyosan sérti az iskolában folyó szakmai munkát.
Hozzátették: a 2013-ban választott 1., 5., 9. osztályos tankönyveknek így nem lesz folytatása, emiatt a szeptemberben vásárolt tartós tankönyvek nagy részét le kell cserélni. Ez óriási pazarlás is - jegyezték meg.

A TVOT szerint zavart okozhat az ellátásban az is, hogy nem egyértelmű, mely könyveket is rendelhetik az iskolák a következő tanévre.

A szervezet a jogi és szakmai aggályok mellett felhívta a köztársasági elnök figyelmét arra is, hogy a törvényjavaslat indoklása - megítélésük szerint - több valótlanságot tartalmaz. Megemlítették, hogy míg az indoklás szerint sok példa van Európában az állami tankönyvkiadásra, ezzel szemben Európában szinte kivétel nélkül nem állami tankönyvkiadás működik. Az indoklásban száznál több hazai tankönyvkiadó szerepel, a TVOT szerint mintegy 50 működik.

Szintén szerepel az indoklásban, hogy a piaci alapú tankönyvellátásban korábban nagyobb zavarok voltak, a TVOT szerint azonban az idei, Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) által vezényelt állami tankönyvellátás volt az, ami az elmúlt 20 év legnagyobb zavarát okozta.

A parlament keddi döntésével állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást. A jogszabály értelmében az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. A köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak.

Az indoklás szerint a 2014. január 1-jén hatályba lépő változtatásokkal jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lép. A tankönyvek fejlesztésért és kiadásáért egy állami szerv felel majd, megrendelésük, beszerzésük és az iskolákba eljuttatásuk a már működő könyvtárellátó feladata lesz.

Kiengedték a rendőrséget egykor levizelő, részegen randalírozó Kiss Ernőt

Megszüntették Kiss Ernő előzetes letartóztatását pénteken - közölte a hvg.hu-val a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője, Simon Richárd.

A portál emlékeztetett: a nyugalmazott rendőrtisztet december 10-én vették őrizetbe, majd helyezték előzetes letartóztatásba azért, mert felmerült a gyanúja annak, hogy pénzért cserébe azt ígérte, hogy hivatali befolyásával magas beosztású embereknél elintéz bizonyos dolgokat.

A hvg.hu-nak a helyettes szóvivő azt mondta: nincs szükség arra, hogy Kiss Ernő továbbra is előzetes letartóztatásban legyen, mert minden olyan nyomozási cselekményt elvégzett a Központi Nyomozó Főügyészség, amelyeknél fontos volt az, hogy a tábornok szabadlábon ne veszélyeztesse azok lefolytatását. Mivel ezek megtörténtek, az előzetes fenntartására nincs szükség, Kiss Ernő hazamehetett - közölte Simon Richárd. Hozzátette: a gyanúsított szabadlábon védekezhet, sem házi őrizetet, sem lakhelyelhagyási tilalmat nem rendeltek el vele szemben.

Létrejön a bankunió, mi pedig tétovázunk

B. M.
Publikálás dátuma
2013.12.21. 06:23
Fotó: Thinkstock
Nem az euróövezeti tagállamok adófizető polgárait terheli majd, ha egy bank bajba kerül, hanem a 130 legnagyobb pénzintézet befizetéséből képeznek erre alapot - erről döntöttek a pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) javaslata alapján az Unió állam- és kormányfői. (Ezek a pénzintézetek kezelik az övezet vagyonának 85 százalékát. A nemzeti hatóságokon keresztül az Európai Központi Bank felügyeli majd a többi 6 000 bankot is.) A bankszanálási rendszerről az általunk megkérdezett szakértők úgy nyilatkoztak, hogy ezzel a felelőtlenül gazdálkodó pénzintézeteken tudnak majd segíteni. 

A gazdasági világválság kitörése óta ugyanis 200 milliárd eurónyi tőkeinjekció áramlott a likviditási gondokkal küszködő bankokba. Emiatt számos tagállam eladósodott, amelynek terhét még sokáig fogják nyögni. A kompromisszum értelmében a 2015-től kezdődő 10 éves átmeneti periódusban, amikor a bankkonszolidációs alapok még csak nemzeti szintén gyűjtik a banki működések megadóztatásából származó forrásaikat, van lehetőség kormányközi megállapodás alapján keresztfinanszírozásra, vagyis bármelyik tagállam alapjából lehet fizetni bármilyen bankmentést, ha az ottani források kimerültek.

2025-re kell a nemzeti alapoknak összegyűjtenie az összesen 55 milliárd euróra tervezett közös keretet, amikor is az alapok egybe fognak olvadni és működésbe lép a közös konszolidációs alap (Single Resolution Fund). Az átmeneti időszakban lesz lehetősége a nemzeti alapoknak, hogy ha forrásaik nem elégségesek, akkor az ESF-ből, vagyis az európai adófizetők által finanszírozott 500 milliárd eurós alapból is – a spanyol bankmentő programhoz hasonlóan – forráshoz jussanak. Az átmeneti időszakban ráadásul a nemzeti kormányok maguk is feltőkésíthetik konszolidációs alapjaikat, amihez a bankbetétek megadóztatásának kulcsát egyedileg is megemelhetik.

Orbán Viktor kormányfő elismerte ugyan, hogy a bankunió elhárítja annak a veszélyét, hogy az adófizetőknek kelljen viselniük a bankok rossz működése következményeit. Ugyanakkor ismét utalt arra, hogy Magyarország nem tagja az eurózónának, és még van néhány részletkérdés, amit látni kell majd, hogy a magyar parlament dönthessen arról, csatlakozik-e az ország a bankunióhoz. "Mindenesetre én a pénzügyminisztert már három héttel ezelőtt arra kértem, hogy az itt formálódó bankunióhoz hasonló magyar, tehát nemzeti hatáskörben megszülető bankszanálási törvénytervezetet készítsen elő" - mondta Orbán Viktor.

Szerinte függetlenül attól, hogy Magyarország csatlakozik-e a bankunióhoz, szükség van olyan nemzeti szabályozásra, "amely a magyar polgárokat védi meg attól, hogy a rosszul működő bankok pénzügyi terheit át lehessen hárítani a választópolgárokra"
Diplomaták is felhívták a figyelmet arra, hogy a kép egyelőre továbbra sem teljesen tiszta, így az eurózónán kívüli tagállamok egyelőre kivárnak azzal kapcsolatban, hogy csatlakozzanak-e, és ha igen mikor az egységes bankfelügyeleti és bankszanálási mechanizmushoz, amely egyelőre csak az eurózóna tagjai számára kötelező és automatikus.

Mivel a hazai pénzintézetek jelentős részének unióbéli az anyabankja, a bankunió létrejöttével nehezebb lesz a javítani a magyarországi székhelyű leánybankok tőkehelyzetén, mivel a tőkefolyósítás révén az anyabank likviditási helyzete nem romolhat.

Kapcsolódó
Újabb lépés a bankunió felé