Két hónap alatt kalapáltak össze egy kormányt a csehek

A Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), az Igen (ANO) mozgalom és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) január 6-án írja alá a kormánykoalíciós szerződést - jelentette be Bohuslav Sobotka, az októberi választáson győztes szociáldemokraták elnöke vasárnap Prágában, miután találkozott Andrej Babissal és Pavel Belobrádekkel, az Igen és a KDU-CSL elnökével.

A három pártból álló új kormánykoalíciónak együtt 111 képviselője lesz a parlamenti alsóházban, a CSSD-nek 50, az Igennek 47, míg a KDU-CSL-nek 14.

Január 6-ig a három párt véglegesíti a minisztériumok vezetőire tett javaslatát, amelyet azután Sobotka, aki nagy valószínűséggel kormányfő lesz, átad Milos Zeman köztársasági elnöknek.
"Mától világos, hogyan osztjuk el az egyes pártok között a minisztériumokat, s melyik párt milyen tárcáért lesz felelős" - jelentette ki Sobotka. A vasárnapi közlés szerint a jövendő cseh kormánynak 17 tagja lesz (CSSD 8, Igen 6, KDU-CSL 3). Korábban 18 tagú kormányról beszéltek.

Közlése szerint a CSSD a kormányfői tisztségen kívül a következő tárcákat fogja vezetni: külügy, belügy, ipar és kereskedelem, munkaügy és népjólét, egészségügy, oktatásügy. Tárca nélküli miniszterként a CSSD képviselője fogja irányítani a kormány törvényalkotási tanácsát, ő egyben az emberi jogokért és az egyenlő esélyekért is felelős lesz.
Az Igen kapja a pénzügyi, védelmi, a regionális fejlesztési, a környezetvédelmi, igazságügyi és a közlekedési tárcát. Babis pártelnök lesz a pénzügyminiszter, s egyben a kormány gazdasági ügyekért felelős alelnöke. Védelmi miniszternek a mozgalom Martin Stropnicky volt diplomatát és színházigazgatót javasolja.

A kereszténydemokratáké a mezőgazdasági és a kulturális tárca lesz. Belobrádek pártelnök a kormány alelnöke lenne, s emellett tárca nélküli miniszterként a tudományfejlesztésért és az újításokért felelne.
Az államfő korábban jelezte: nem biztos, hogy minden jelölésre rábólint. A minisztériumok élén olyanokat szeretne látni, akik megfelelő szakmai tapasztalatokkal és háttérrel rendelkeznek. Zeman példaként megemlítette: ilyen kritériumok alapján például Stropnickyt nem nevezné ki a védelmi tárca élére.

"Nem gondolom, hogy az államfőnek oka lehetne kifogásokra a kormánykoalíció jelöltjeit illetően" - reagált egy újságírói kérdésre Sobotka.

Szerző

Schweitzer főrabbi a Sorsok Házáról: A különbözetet adják a nélkülöző gyerekeknek

Kavarognak a hírek és olyakor az indulatok is mintegy 5 milliárd forintból épülő Sorsok Háza körül. A nepszava.hu most változtatás nélkül hozza Schweitzer József nyugalmazott Országos Főrabbi levelét.

Noha nem kérdeztek meg, szeretném elmondani a véleményemet a Józsefvárosi pályaudvarra tervezett „Sorsok Házáról”, amely a Soá idején a Magyarországról deportált és meggyilkolt zsidó gyerekeknek kíván emléket állítani.

Nézetem szerint a helyszín megválasztása nem megfelelő, mert a Józsefvárosi pályaudvar nem köthető a hazai zsidóság tömeges deportálásához, beleértve a gyermekek deportálását is. Ha már felvetődött egy új holokauszt emlékezethely kialakítása, erre az egykori budapesti gettó területén fekvő Rumbach utcai épülete lenne megfelelő.

Ez a megoldás véleményem szerint a helyszín szimbolikáján és szakralitásán túl költségkímélőbb is lenne. Csatlakozva Konrád György barátom javaslatához, legalább a költségkülönbözetet fordítsák a Magyarországon élő nélkülöző gyermekek javára.

Szerző

Se fülke, se forradalom

Kossuthot idézi Váncsa István, az Élet és Irodalom ünnepi számának első oldalán. Mégpedig Kossuth Lajos egy, a forradalommal kapcsolatos gondolatát, miszerint, ha egy forradalmat egy kormány visz végbe, annak szolgaság és nemzethalál lesz az eredménye, míg a nép forradalmának eredményét csak az Isten tudja.

Nos, Magyarországon a változás, mint tudjuk – bár utóbb letagadott – fülkeforradalommal kezdődött, s lett belőle permanens, a kormány által irányított forradalom. A harc tényleg folyamatos, lassan négy éve tart, de mert a nép nem tett semmit, csak a szolgaság köszöntött be. Nem beszélnék még nemzethalálról, de csak azért nem, mert mindazok, akik nem részei fülkefornak, azok ki lettek tiltva, átkozva, szorítva a nemzetből.

Itt vagyunk, ki tudja mennyien, talán néhány millióan, akik nem beszélhetnek nemzethalálról, merthogy nem tartozunk a nemzet testéhez, de forradalmat sem csinálunk, mert rólunk az Isten se tudja, hogy mi teszünk. És hova jutunk. Egyet azonban most biztosan látunk: a forradalom mellett már fülke se nagyon lesz; a kormány úgy alakította a választási rendet, hogy megóvhassa magát az ilyen változásoktól. Hogy Kossuth szavát használjam: a nép itt nem csináland semmit, csak az „alkotmány ellenes hajlamú kormány viszend végbe” mindent. Azaz szüntet be fülkét és öl meg forradalmat.

Szerző
Németh Péter