Vettel lett Európa legjobb sportolója

Publikálás dátuma
2013.12.26. 14:36
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az idén sorozatban negyedik Forma-1-es világbajnoki címét begyűjtő német Sebatian Vettel bizonyult a legjobb európai sportolónak a kontinens hírügynökségeinek választásán.

 A Red Bull pilótája megismételte tavalyi sikerét, amikor a teniszezők nyolc éven át tartó egyeduralmát szakította meg a szavazáson.

Vettel ezúttal a spanyol Rafael Nadalt előzte meg, a harmadik pedig a brit atléta, Mohamed Farah lett. A legjobb húszba egyetlen magyar versenyzőként Hosszú Katinka világbajnok úszó is bekerült, aki 16. helyen zárt a voksoláson.
A lengyel hírügynökség (PAP) által 56. alkalommal szervezett szavazáson 21 hírügynökség, köztük az MTI vett részt.

    Európa legjobb sportolói 2012-ben:

 1. Sebastian Vettel (német, Forma-1) 166 pont
 2. Rafael Nadal (spanyol, tenisz) 127
 3. Mohamed Farah (brit, atlétika) 86
 4. Cristiano Ronaldo (portugál, labdarúgás) 84
 5. Franck Ribery (francia, labdarúgás) 82
 6. Tina Maze (szlovén, alpesi sí) 76
 7. Christopher Froome (brit, országúti kerékpár) 58
 8. Novak Djokovic (szerb, tenisz) 50
 9. Tony Parker (francia, kosárlabda) 45
10. Marit Björgen (norvég, sífutás) 34
...16. Hosszú Katinka (úszás) 14

Szerző
Témák
Vettel

Áll a bál Németországban

Németországban egy hétig sem tartott a vita nélküli együttműködés a közösen kormányzó konzervatívok és szociáldemokraták között, az első konfliktus a minimálbér 2015-re tervezett bevezetése körül alakult ki.

Az általánosan kötelező minimálbér biztosan nem feszíti szét a nagykoalíciót, de "van még mit megbeszélnünk" - mondta egy kedden közölt interjúban Gerda Hasselfeldt, a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselőcsoportjának vezetője. Szerinte biztosítani kell, hogy a minimálbér miatt ne szűnjenek meg állások. Ezért alkalmazkodni kell "a német valósághoz", a minijob nevű munkavállalási formában dolgozók világához - mondta a politikus.

A minimálbér tervezett bevezetését kedden az országos munkaügyi ügynökség (BA) vezetője is bírálta, Heinrich Alt szerint az óránkénti legkevesebb 8,5 eurós bér vonzása árthat a duális szakképzés rendszerének, pedig éppen ennek köszönhetően rendkívül alacsony a fiatalkori munkanélküliség.A minimálbér hatására várhatóan sok fiatal munkát vállal képzettség nélkül, ahelyett, hogy ipari tanulóként elsajátítana egy szakmát, amely biztosítja a megélhetését. Ezért a 18 éven aluliakat ki kell vonni a minimálbér hatálya alól - fejtette ki a BA vezetője egy lapinterjúban. 

A CSU más kivételeket is szorgalmaz. A párt elnöke, Horst Seehofer bajor kormányfő a hét végén egy nyilatkozatásban kifejtette hogy mentesíteni kell a gyakornokok, a szezonális munkások és nyugdíj mellett dolgozók munkáltatóit is a minimálbér megfizetése alól, különben nem a foglalkoztatottság emelkedik tovább, hanem a munkanélküliség.

A CDU/CSU pártszövetség koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt (SPD) elutasította a bajor konzervatívok felvetését, így a december 17-én megalakult új német kormányban már az első héten kialakult az első konfliktus. A konzervatívok soraiban egyesek igyekeznek kibújni a megállapodás alól, "de kivételek így sem lesznek" - szögezte le Andrea Nahles munkaügyi miniszter, az SPD politikusa. "A törvényben rögzített minimálbér nélkül nem lenne nagykoalíció, ezért garantálom, hogy 2017. január 1-je után senki sem keres óránként 8,5 eurónál kevesebbet Németországban" - mondta a miniszter.

A koalíciós szerződés alapján a minimálbér 2015-től lesz kötelező, de a 2017-ig még érvényben lehetnek alacsonyabb bérekről szóló megállapodások. Jelenleg a német munkavállalók nagyjából 17 százaléka keres kevesebbet óránként bruttó 8,5 eurónál. A volt NDK területén minden negyedik munkavállaló órabére elmarad ettől az értéktől.

Szerző
Témák
Németország

Áll a bál Németországban

Németországban egy hétig sem tartott a vita nélküli együttműködés a közösen kormányzó konzervatívok és szociáldemokraták között, az első konfliktus a minimálbér 2015-re tervezett bevezetése körül alakult ki.

Az általánosan kötelező minimálbér biztosan nem feszíti szét a nagykoalíciót, de "van még mit megbeszélnünk" - mondta egy kedden közölt interjúban Gerda Hasselfeldt, a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselőcsoportjának vezetője. Szerinte biztosítani kell, hogy a minimálbér miatt ne szűnjenek meg állások. Ezért alkalmazkodni kell "a német valósághoz", a minijob nevű munkavállalási formában dolgozók világához - mondta a politikus.

A minimálbér tervezett bevezetését kedden az országos munkaügyi ügynökség (BA) vezetője is bírálta, Heinrich Alt szerint az óránkénti legkevesebb 8,5 eurós bér vonzása árthat a duális szakképzés rendszerének, pedig éppen ennek köszönhetően rendkívül alacsony a fiatalkori munkanélküliség.A minimálbér hatására várhatóan sok fiatal munkát vállal képzettség nélkül, ahelyett, hogy ipari tanulóként elsajátítana egy szakmát, amely biztosítja a megélhetését. Ezért a 18 éven aluliakat ki kell vonni a minimálbér hatálya alól - fejtette ki a BA vezetője egy lapinterjúban. 

A CSU más kivételeket is szorgalmaz. A párt elnöke, Horst Seehofer bajor kormányfő a hét végén egy nyilatkozatásban kifejtette hogy mentesíteni kell a gyakornokok, a szezonális munkások és nyugdíj mellett dolgozók munkáltatóit is a minimálbér megfizetése alól, különben nem a foglalkoztatottság emelkedik tovább, hanem a munkanélküliség.

A CDU/CSU pártszövetség koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt (SPD) elutasította a bajor konzervatívok felvetését, így a december 17-én megalakult új német kormányban már az első héten kialakult az első konfliktus. A konzervatívok soraiban egyesek igyekeznek kibújni a megállapodás alól, "de kivételek így sem lesznek" - szögezte le Andrea Nahles munkaügyi miniszter, az SPD politikusa. "A törvényben rögzített minimálbér nélkül nem lenne nagykoalíció, ezért garantálom, hogy 2017. január 1-je után senki sem keres óránként 8,5 eurónál kevesebbet Németországban" - mondta a miniszter.

A koalíciós szerződés alapján a minimálbér 2015-től lesz kötelező, de a 2017-ig még érvényben lehetnek alacsonyabb bérekről szóló megállapodások. Jelenleg a német munkavállalók nagyjából 17 százaléka keres kevesebbet óránként bruttó 8,5 eurónál. A volt NDK területén minden negyedik munkavállaló órabére elmarad ettől az értéktől.

Szerző
Témák
Németország