Köztér - MTI határok nélkül

Publikálás dátuma
2013.12.27. 06:09
Fotó: Népszava
Diktatúrához nem csak diktátor kell, hanem az államgépezetet működtető, hűséges alattvalók is. Ezért érzem túlzásnak, hogy a Riporterek Határok Nélkül nevű újságírószervezet egy viccesnek szánt kisfilmben egy kalap alá vett egy raklapnyi önkényurat a mi Viktorunkkal. Mert szerintük, ha nem lennének "független újságírók", akkor csak pozitív dolgokról számolhatna be a helyi média. 

A helyzet azonban az, Magyarországon egyelőre nem jár munkatábor vagy tarkólövés azért, ha valaki merő tisztességből otthagyja az állami hírügynökséget vagy a köztévét. Itt még van választási lehetőség. Más tévéknél, rádióknál, lapoknál talán nem jár 300-500 ezres nettó fizetés, talán gondolkodni kell, de nem muszáj állandóan arról szónokolni, hogy a vezető kormánypárt és a Kedves Vezető éppen mit tett szebbé, jobbá ebben az országban az elmúlt 24 óra során. A közmédia még ki nem rúgott újságírói saját maguknak szabták ki a határaikat. Például ez a kisfilmecske is belefért volna az esti Híradóba.

Szerző
Témák
MTI köztér MTVA

Kérdőív az antiszemitizmusról

Magyar zsidókat kérdez az antiszemitizmusról a The New York Times. Az amerikai liberális lap online kiadásában december 24-én jelent meg a felhívás, amelyből kiderült: a Times jövőre a magyarországi antiszemitizmus problémáját mélységeiben szeretné vizsgálni. Ehhez viszont szüksége van az itt élő zsidók tapasztalataira, ezeket egy kérdőív segítségével kívánja összegyűjteni. 

Az online kiadásban magyarul és angolul egyebek mellett azt kérdezik: a válaszolónak voltak-e antiszemitizmussal kapcsolatos tapasztalatai, észlelt-e ilyen jelenségeket az elmúlt két évben? "Elköltözött Magyarországról vagy fontolgatta az elköltözést az antiszemitizmus miatt? Ha igen, kérem fejtse ki ezzel kapcsolatos élményeit" - tudakolják.

Arra is kíváncsiak, hogy mi az oka a növekvő - vagy növekedni látszó - antiszemitizmusnak és a hatóságok mit tesznek ennek visszafogása, esetleg bátorítása érdekében. "Ha Ön zsidó származású és Magyarországon él, vagy élt az utóbbi időkig, kérem válaszoljon az alábbi kérdésekre.

Válaszait nem fogjuk engedélye nélkül közölni, ugyanakkor egy riproterünk megkeresheti Önt további kérdések feltevése céljából" - olvasható a lap online kiadásában.

Felhívásában a Times azt írta: amióta egy nyíltan antiszemita párt jelent meg a magyar parlamentben, erősödött a félelem, hogy a kelet-európai országban nő a zsidókkal szembeni ellenérzés. Az Európai Unió által nemrég végzett felmérés szerint a magyarországi zsidók 90 százaléka a problémát a "nagyon nagy" illetve "meglehetősen nagy" jelzővel illette.

A lap szerint ezek az aggodalmak arra késztették az Orbán-kormányt, hogy emlékeztesse az ország lakosságát, milyen szerepet töltött be az állam a holokausztban, illetve, hogy a kabinet a korábbinál több erőfeszítést tegyen azért, hogy a nemzet emlékezetében tartsa a vészkorszakot.

Az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynöksége karácsony előtt közölt jelentésében a görög Arany Hajnal és a magyarországi Jobbik példáján sürgette, hogy az uniós tagállamok törvényben biztosítsák: ne lehessen politikai pártok megalakításával propagálni a gyűlöletbűncselekményeket. Ez utóbbiakkal nemzeti stratégia elfogadásával szálljanak szembe. Azt is szorgalmazták, hogy a kisebbségek is kerüljenek be a rendfenntartó testületekbe.

Szerző

Alázás után önfényezés

Publikálás dátuma
2013.12.27. 06:05
Fotó: Thinkstock
Eddig a rokkantakat megalázta, vegzálta, az ellátásukat bármikor elvehetővé tette a kormány, most viszont bejelentette: a nyugdíjakhoz hasonló mértékben emeli az ellátásuk összegét. Ezt az előző kormányok idején nem kellett hangsúlyozni, hiszen törvény garantálta az azonos szintű növekedést. Most viszont a rokkantak már nem tartoznak a nyugdíjtörvény hatálya és védelme alá, ellátásukra nem terjed ki a nyugdíjak alkotmányos védelme, és emelni sem kötelező a kapott összeget.

Nem véletlenül hangsúlyozta többször is az emberi erőforrások minisztériuma, hogy a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedik a rokkantsági és a rehabilitációs ellátások, valamint a baleseti járadékok összege január 1-jével. Kiemelték, hogy "a nyugdíjakhoz hasonlóan idén ezeknek az ellátásoknak is emelkedett a reálértékük, és ez mintegy 600 ezer embert érintett kedvezően."

Az, hogy az ellátást emelik, vagy sem, ma már kizárólag a kormány döntésén múlik. A választások közeledtével fel sem merül, hogy negatív döntést hozzanak. Pedig a rokkantsági ellátásokat éppen a Fidesz kabinet vette ki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény védelme alól, így az bármikor elvehető, csökkenthető és szüneteltethető lett.

Míg korábban az alkotmányban határozott kifejezések szerepeltek az ellátásokról, addig a mai alaptörvényben már csak elősegíthetik, megállapíthatják ezeket. Az előző alkotmány például azt írta elő, hogy az állampolgároknak "joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak".

Mára mindebből annyi maradt, hogy "Magyarország arra törekszik, minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult". A különbség óriási: ami korábban alkotmányos alapon járt, azt ma bármikor elvehetik, feltételekhez köthetik. Az ellátás ugyanis jár, a támogatás csak adható.

Egyébként a nyugdíjjal is hasonló a helyzet. Az alkotmány szerint erre jogosultak voltak az emberek, a mai megfogalmazás szerint ezt már csak elősegítik. "Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő." Kérdés, mi történik akkor, ha a kormány úgy ítéli meg, ez az "elősegítés" éppen nem működik. A nyugdíjrendszerből kizárt korábbi rokkant -, illetve szolgálati nyugdíjasok, korengedményesek és korkedvezményesek már tudják, mit jelent ez: csökkentett ellátást kapnak, amelyre már nem terjed ki a nyugdíjak alkotmányos védelme, és emelni sem kötelező az összegüket.

A kormány még 2011-ben jelentette be: átalakítják a rokkantsági nyugdíjrendszert, "mert a jelenlegi fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál", tehát az embereknek dolgozniuk kell. Megszűntették a rokkantsági nyugdíjat, a rendszeres szociális járadékot és az átmeneti járadékot, ezek helyett egységes, táppénzszerű ellátást vezettek be.

A főszabály az lett, hogy aki a nyugdíjkorhatárt elérte, az nyugdíjasként kapja a továb­biakban a támogatását, mindazok pedig, akik a nyugdíjkorhatár alatt vannak, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kapnak majd. 180 ezer embernek, többek között azoknak, akik nem töltötték még be az 57. életévüket, felülvizsgálatra kellett jelentkezniük, ahol egy új pontrendszer alapján döntöttek, illetve döntenek az orvosok a sorsukról. Ha úgy ítélik meg, hogy képesek dolgozni, a betegek 30 ezer forint körüli rehabilitációs ellátásra jogosultak.

Ezt követően egyre extrémebb helyzetbe kerültek a betegek. Olyan férfinak is meg kellett jelennie a vizsgálaton, akinek mindkét lábát amputálták, és több ujja hiányzik. Hasonlóképpen járt egy negyed tüdővel, csípőprotézissel élő kőműves. Több, önmagát ellátni nem képes embert is egészségesnek, munkára alkalmasnak minősítettek.

A változásokat olyan kommunikációs stratégiával vezette be a kormány, amit nem lehet "jó szándékúnak" nevezni. Először a Nézőpont Intézet közölt egy közvélemény-kutatást arról, hogy "az összes megkérdezett 62 százaléka szerint a rokkantnyugdíjasok számottevő része nem jogosan veszi igénybe az ellátást". Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója is megerősítette: "mindenki ismer a környezetében olyat, aki eddig a rokkantsági ellátórendszerből több-kevesebb juttatást kapott, de tudja róla a környezete is, hogy nem volt indokolt", ... "nemcsak azt kell megnézni, hogy nem nőtt-e ki a lába..." - tette hozzá. A Széll Kálmán tervben pedig előre meghatározták, hogy 2013 végéig 190 milliárd forintot kell spórolni például a rokkantakon úgy, hogy akit csak lehet, visszaküldenek dolgozni.

Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa korábban kijelentette: a nyugdíjasokat három év alatt csaknem 20 százalékos inflációval sújtotta a Fidesz. Az átlaginflációnál eddig minden orbáni évben jóval magasabb volt a nygdíjasokra vonatkozó pénzromlás.

Idén az élelmiszerek kétszer, az egészségügyi kiadások pedig háromszor jobban drágultak az átlaginflációnál, és a Fidesz által az érintetteknek újra fizetőssé tett tömegközlekedés is több mint 5 százalékkal emelkedett. Az Orbán-kormány idején a nyugdíjak és a nyugdíjasok sincsenek biztonságban: a társadalombiztosítást az apparátusával együtt szétverték - mondta.

A 3000 milliárdos magán-nyugdíjvagyont lenyúlták és felélték, a rugalmas nyugdíjba vonulást megszüntették. A rokkantnyugdíjasokat vegzálják és megalázzák, miközben csaknem egymillió embert kitettek a nyugdíjrendszerből - tette hozzá Korózs Lajos.

Szerző

Kapcsolódó

Rogán kivár