Feketén utazhatunk Budapesten

Publikálás dátuma
2013.12.28. 06:14
Bármennyibe is kerül a bérlet, az ellenőrök szerencsére elfogadják FOTÓ: K 2 PRESS
Vizsgálat alá vonhatják a fővárosi közgyűlés azon döntését, miszerint jövőre különbséget tesznek a BKV-bérletek között aszerint, hogy magánszemély veszi azt meg, vagy munkáltató a dolgozójának. Másik oldalról nézve: miért áll be az állam a feketézők sorába? Hogyan sarkallhatja arra a vevőket, hogy számla nélkül vásároljanak, akkor ugyanis olcsóbban utazhatnak Budapesten?

Az a faramuci helyzet áll elő jövőre, hogy a különböző időszakra szóló bérleteknek különböző árai lesznek. Nemcsak akkor kell többet fizetni majd a budapesti utazásért, ha a dolgozó cafetéria keretében kapja munkaadójától a szelvényt, de mint a hvg.hu figyelmeztet, akkor is, ha valaki például számlát kér a cége számára. Így lesz tehát a feketepiac szereplője a BKV, amely számla nélkül olcsóbban, számlával drágábban árulja 2014-ben a bérleteket. A másik következmény pedig az lehet, hogy miközben a Fidesz-propaganda szerint éves szinten 33 600 forintot spórolhat meg egy két szülőből két gyermekből álló család, valójában elesnek attól, hogy munkáltatójuk megtérítse a szülők utazási költségét.

Mindemiatt az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordul a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozó Szakszervezetek Szövetsége a BKV-bérletek árának differenciálása miatt - közölte a VDSZ pénteken. A szövetség alkotmányjogi szempontból is aggályosnak tartja, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, januártól 10 százalékkal olcsóbb lesz a bérlet, de csak azoknak, akik nem cafetériaként veszik meg. Közölték, a hátrányos megkülönböztetés százezreket érint, s évente 12 ezer forinttal csökkenti a béren kívüli juttatás keretét. A VDSZ elvárja, hogy a városvezetés korrigálja a rendelkezését, és a kedvezményt terjessze ki azokra is, akik a béren kívüli juttatásból veszik meg a bérletet.

"A főváros ugyanis ezzel a döntésével éppen azokat károsítja meg, akiknek a legnagyobb szükségük van a kedvezményekre, hiszen nem véletlen, hogy a borsos tömegközlekedési költségre használják a munkáltatói támogatást" - áll a közleményükben. Székely Tamás, a VDSZ elnöke attól tart, hogy amennyiben ez a megkülönböztető kedvezményes rendszer marad érvényben, egyértelműen kiveszik a munkáltatók a béren kívüli juttatások választható tételei közül a bérletvásárlás lehetőségét.

Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje korábban úgy nyilatkozott lapunknak, elképzelhető, hogy a Fidesz javaslata szerint azért csak a magánszemélyek - juthatnak olcsóbban bérlethez jövőre, mert a cégek nem szavaznak a választáson. A döntés politikai PR-akció. Eredetileg ugyanis csak a BKV-tarifák befagyasztásáról szóló előterjesztést nyújtottak be a novemberi közgyűlés elé, a helyszínen azonban rálicitált erre Tarlós István főpolgármester és Németh Szilárd fideszes csepeli polgármester, aki országgyűlési képviselőként felel a rezsicsökkentésért, olyannyira, hogy az olcsóbb bérletek bevezetését is ezzel indokolta.

Szerző

Köztér - Műfaji forradalom

Publikálás dátuma
2013.12.28. 06:10
Fotó: Népszava
Tudom, tudom, legalább a karácsonyi bejglikóma és tojáslikőr-delírium időszakában ne bántsuk az MTI-t, de azért nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy egy bántóan unalmas, két részre szabdalt politikai nyilatkozatot "évértékelő interjúnak" nevez az állami hírügynökség. 

A műfaji meghatározással nem csak az a baj, hogy a függőbeszédnek álcázott szövegben Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárnak látszólag mindössze három kérdésszerűséget tett fel az újságíró - ha egyáltalán találkoztak személyesen -, közülük csak egy igazi, lényegi kérdés van - vállalna-e Hoffmann még egy kormányzati ciklust államtitkárként -, arra viszont nem válaszol a megtért exkommunista bürökrata.

A szöveg többi része szaknyelven "önseggnyalás", még csak alákérdezésre vagy riporteri dicséretre sincs szükség, mint egy-egy jól sikerült Obersovszky-interjúban. Az olyan gyöngyszemek, mint, hogy "12 millió tankönyv rendben, tanévkezdésre megérkezett az intézményekbe, a gyerekek 98 százaléka megkapta a kiadványokat, úgy, hogy nem kellett sorba állni", vagy hogy "a törvényben és rendeletben rögzített változtatásoktól joggal várható az iskolarendszer teljesítményének javulása", azt valószínűsítik, hogy ezek tényleg Hoffmann Rózsa szavai. Egy üvegbúrában élő helytartóé.

Szerző
Témák
MTI köztér MTVA

Szócska Miklós csak sótlan fogadalmat tett

Publikálás dátuma
2013.12.28. 06:08
Fotó: Thinkstock
Innovatívnak szánt médiakampányokkal bombázta a nyilvánosságot 2013-ban Szócska Miklós, miközben az ágazat problémái fokozódtak. Ma pedig egyenesen úgy tűnik, már csak saját egészségéért, nem pedig az egészségügyért felelős az államtitkár. 

Ezt erősíti legalábbis év végi videóüzenete, amelyben Szócska "az eddigi legnehezebbnek" nevezte újévi fogadalmát: felére csökkenti a fogyasztott só tartalmát 2014-ben. Nem ígért azonban semmit az ágazat dolgozóinak, a kórházaknak, vagy betegeknek, ahogy az idén elvégzettekről sem adott számot a transzzsírsav-mentes bejgli-sütés során, illetve a sótlan videóüzenetben. 

Az államtitkár év végi interjúiban sem volt konkrétabb: a jövő feladatai között a népegészségügyi programok folytatását, ezzel együtt a térségi egészségfejlesztési irodák kialakítását, a kórházi működés további racionalizálását és az alapellátás megerősítését említette, nem kis sikerpropagandával búcsúztatva az óévet. Eközben mára soha nem látott humán erőforráshiány és működési forráshiány sújtja az egészségügyet, a lakosság egészségi állapota pedig az OECD statisztikái szerint folyamatosan romlik.

Egyoldalú statisztika

Szócska szerint a béremelésnek és a rezidensi ösztöndíjprogramoknak köszönhetően csökkent a külföldön munkát vállaló orvosok száma, és remélhetőleg a diplomás szakdolgozók esetében is hasonló adatokat mérnek majd. Sőt, az államtitkár szerint egyre többen térnek haza.

Ezzel szemben tény, hogy az államtitkárság mindössze az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) nyilvántartására hivatkozva közöl adatokat hébe-hóba, ez azonban korántsem mutatja az elvándorlás valós arányait, csak a kért hatósági bizonyítványokról ad számot. Míg 2011-ben 1200, 2012-ben már "csak" 1108 orvos kért igazolást külföldi munkavállaláshoz, az idei évre pedig még nem állnak rendelkezésre az adatok.

Hatósági bizonyítványra ugyanakkor nincs is minden esetben szükség a külföldi munkavállaláshoz, sőt, ezek a számok nem mutatják a pályaelhagyók adatait sem, arról pedig semmilyen hivatalos statisztika nem szól, hogy hányan tértek haza. Ráadásul tény, az egészségügyi dolgozók béremelést nem, csak bérkiegészítést kaptak, az ügyeleti és túlmunka pótlékok egyidejű befagyasztásával, így ma sok esetben kevesebbet visznek haza, mint 2009-ben.

Gyógyszer helyett közhely

Szócska a jövő év első napjától kötelező 25 százalékos gyógyszerészi tulajdonlással kapcsolatban azt mondta, a 2011. január 1-jétől hatályos jogszabálynak a 2330 közforgalmú patikából idén december elejére "csak 187 gyógyszertár nem felelt meg, de az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatása szerint a társasági szerződés módosítása minden esetben folyamatban volt".

Ezzel szemben tény, hogy november elején még a ma üzemelő patikák csaknem ötödében nem volt meg a januártól kívánt szakmai tulajdonrész: 487 gyógyszertárban nem volt biztosított a 25 százalék, 382-ben pedig az 50 százalékos gyógyszerészi tulajdonhányad. Ám a magyar lakosság már ma is egyre kevesebb helyen juthat hozzá szükséges gyógyszereihez. Arról ugyanis Szócska hallgat, hogy három év alatt 117 gyógyszertár zárt be, további 230 pedig az új személyzeti előírások miatt kénytelen volt csökkenteni nyitvatartási idejét. Összességében a lakosság 5 százaléka már ma is olyan településen él, ahol helyben nincs is patika, ez az arány pedig jelentősen nőhet akkor, ha az érintett 187 gyógyszertár bezár.

"Szívós válságkezelés"

Szócska az intézményi adósságrendezéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: "szívós válságkezelés" tapasztalható a kórházaknál. A novemberi adósságrendezés fejében egyes kórházaktól több vállalást kértek, ezeknek a teljesülését időről időre megvizsgálják. Beszámolója szerint eddig tízmilliárd forintot tudtak a kórházak saját működésükön megtakarítani, és a központi közbeszerzéseken is sokat spóroltak.

Állításaival szemben tény: a kormány ebben az évben 33,1 milliárd forintot költ a kórházak adósságának rendezésére, ám ez az összeg legfeljebb az egészségügyi intézmények 60 napon túl lejárt számláinak kifizetésére elegendő. Egy hónap alatt ugyanis több mint 23 milliárd forinttal nőtt, ezzel már október végére meghaladta a 120 milliárd forintot az összes állami intézmény adóssága, a 94 milliárdos szállítói tartozás döntő többségét pedig egészségügyi intézmények halmozták fel. Sőt, egy lapunk birtokába került államkincstári kimutatás szerint az egyes intézmények adóssága már május végén meghaladta a novemberben adósságrendezés címén kapott összegeket.

Ha a mentés késik, segít a gondviselés

"Aki hisz a gondviselésben, az el tudja fogadni, hogy bármikor bármi megtörténhet vele". Az egészségügyi államtitkár ezt a Hír24-nek mondta nemrég, egy novemberi békásmegyeri tragédia ügyében. Miközben Szócska 178 új autót ígért és azt, hogy az országban mindenhol megérkeznek 15 percen belül a mentők, azt továbbra is elhallgatja, hogy a mentőszolgálat 120 kocsija januárban leáll, sőt, az intézmény súlyos anyagi gondokkal és vérfagyasztó szakemberhiánnyal küzd.

Szerző