Köztér - Műfaji forradalom

Publikálás dátuma
2013.12.28. 06:10
Fotó: Népszava
Tudom, tudom, legalább a karácsonyi bejglikóma és tojáslikőr-delírium időszakában ne bántsuk az MTI-t, de azért nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy egy bántóan unalmas, két részre szabdalt politikai nyilatkozatot "évértékelő interjúnak" nevez az állami hírügynökség. 

A műfaji meghatározással nem csak az a baj, hogy a függőbeszédnek álcázott szövegben Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárnak látszólag mindössze három kérdésszerűséget tett fel az újságíró - ha egyáltalán találkoztak személyesen -, közülük csak egy igazi, lényegi kérdés van - vállalna-e Hoffmann még egy kormányzati ciklust államtitkárként -, arra viszont nem válaszol a megtért exkommunista bürökrata.

A szöveg többi része szaknyelven "önseggnyalás", még csak alákérdezésre vagy riporteri dicséretre sincs szükség, mint egy-egy jól sikerült Obersovszky-interjúban. Az olyan gyöngyszemek, mint, hogy "12 millió tankönyv rendben, tanévkezdésre megérkezett az intézményekbe, a gyerekek 98 százaléka megkapta a kiadványokat, úgy, hogy nem kellett sorba állni", vagy hogy "a törvényben és rendeletben rögzített változtatásoktól joggal várható az iskolarendszer teljesítményének javulása", azt valószínűsítik, hogy ezek tényleg Hoffmann Rózsa szavai. Egy üvegbúrában élő helytartóé.

Szerző
Témák
MTI köztér MTVA

Szócska Miklós csak sótlan fogadalmat tett

Publikálás dátuma
2013.12.28. 06:08
Fotó: Thinkstock
Innovatívnak szánt médiakampányokkal bombázta a nyilvánosságot 2013-ban Szócska Miklós, miközben az ágazat problémái fokozódtak. Ma pedig egyenesen úgy tűnik, már csak saját egészségéért, nem pedig az egészségügyért felelős az államtitkár. 

Ezt erősíti legalábbis év végi videóüzenete, amelyben Szócska "az eddigi legnehezebbnek" nevezte újévi fogadalmát: felére csökkenti a fogyasztott só tartalmát 2014-ben. Nem ígért azonban semmit az ágazat dolgozóinak, a kórházaknak, vagy betegeknek, ahogy az idén elvégzettekről sem adott számot a transzzsírsav-mentes bejgli-sütés során, illetve a sótlan videóüzenetben. 

Az államtitkár év végi interjúiban sem volt konkrétabb: a jövő feladatai között a népegészségügyi programok folytatását, ezzel együtt a térségi egészségfejlesztési irodák kialakítását, a kórházi működés további racionalizálását és az alapellátás megerősítését említette, nem kis sikerpropagandával búcsúztatva az óévet. Eközben mára soha nem látott humán erőforráshiány és működési forráshiány sújtja az egészségügyet, a lakosság egészségi állapota pedig az OECD statisztikái szerint folyamatosan romlik.

Egyoldalú statisztika

Szócska szerint a béremelésnek és a rezidensi ösztöndíjprogramoknak köszönhetően csökkent a külföldön munkát vállaló orvosok száma, és remélhetőleg a diplomás szakdolgozók esetében is hasonló adatokat mérnek majd. Sőt, az államtitkár szerint egyre többen térnek haza.

Ezzel szemben tény, hogy az államtitkárság mindössze az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) nyilvántartására hivatkozva közöl adatokat hébe-hóba, ez azonban korántsem mutatja az elvándorlás valós arányait, csak a kért hatósági bizonyítványokról ad számot. Míg 2011-ben 1200, 2012-ben már "csak" 1108 orvos kért igazolást külföldi munkavállaláshoz, az idei évre pedig még nem állnak rendelkezésre az adatok.

Hatósági bizonyítványra ugyanakkor nincs is minden esetben szükség a külföldi munkavállaláshoz, sőt, ezek a számok nem mutatják a pályaelhagyók adatait sem, arról pedig semmilyen hivatalos statisztika nem szól, hogy hányan tértek haza. Ráadásul tény, az egészségügyi dolgozók béremelést nem, csak bérkiegészítést kaptak, az ügyeleti és túlmunka pótlékok egyidejű befagyasztásával, így ma sok esetben kevesebbet visznek haza, mint 2009-ben.

Gyógyszer helyett közhely

Szócska a jövő év első napjától kötelező 25 százalékos gyógyszerészi tulajdonlással kapcsolatban azt mondta, a 2011. január 1-jétől hatályos jogszabálynak a 2330 közforgalmú patikából idén december elejére "csak 187 gyógyszertár nem felelt meg, de az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatása szerint a társasági szerződés módosítása minden esetben folyamatban volt".

Ezzel szemben tény, hogy november elején még a ma üzemelő patikák csaknem ötödében nem volt meg a januártól kívánt szakmai tulajdonrész: 487 gyógyszertárban nem volt biztosított a 25 százalék, 382-ben pedig az 50 százalékos gyógyszerészi tulajdonhányad. Ám a magyar lakosság már ma is egyre kevesebb helyen juthat hozzá szükséges gyógyszereihez. Arról ugyanis Szócska hallgat, hogy három év alatt 117 gyógyszertár zárt be, további 230 pedig az új személyzeti előírások miatt kénytelen volt csökkenteni nyitvatartási idejét. Összességében a lakosság 5 százaléka már ma is olyan településen él, ahol helyben nincs is patika, ez az arány pedig jelentősen nőhet akkor, ha az érintett 187 gyógyszertár bezár.

"Szívós válságkezelés"

Szócska az intézményi adósságrendezéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: "szívós válságkezelés" tapasztalható a kórházaknál. A novemberi adósságrendezés fejében egyes kórházaktól több vállalást kértek, ezeknek a teljesülését időről időre megvizsgálják. Beszámolója szerint eddig tízmilliárd forintot tudtak a kórházak saját működésükön megtakarítani, és a központi közbeszerzéseken is sokat spóroltak.

Állításaival szemben tény: a kormány ebben az évben 33,1 milliárd forintot költ a kórházak adósságának rendezésére, ám ez az összeg legfeljebb az egészségügyi intézmények 60 napon túl lejárt számláinak kifizetésére elegendő. Egy hónap alatt ugyanis több mint 23 milliárd forinttal nőtt, ezzel már október végére meghaladta a 120 milliárd forintot az összes állami intézmény adóssága, a 94 milliárdos szállítói tartozás döntő többségét pedig egészségügyi intézmények halmozták fel. Sőt, egy lapunk birtokába került államkincstári kimutatás szerint az egyes intézmények adóssága már május végén meghaladta a novemberben adósságrendezés címén kapott összegeket.

Ha a mentés késik, segít a gondviselés

"Aki hisz a gondviselésben, az el tudja fogadni, hogy bármikor bármi megtörténhet vele". Az egészségügyi államtitkár ezt a Hír24-nek mondta nemrég, egy novemberi békásmegyeri tragédia ügyében. Miközben Szócska 178 új autót ígért és azt, hogy az országban mindenhol megérkeznek 15 percen belül a mentők, azt továbbra is elhallgatja, hogy a mentőszolgálat 120 kocsija januárban leáll, sőt, az intézmény súlyos anyagi gondokkal és vérfagyasztó szakemberhiánnyal küzd.

Szerző

A szegényekre szállt rá az adóhatóság

Publikálás dátuma
2013.12.28. 06:06
A hátrányos helyzetű térségekben élők, úgy tűnik, hiába próbálnak magukon segíteni FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Még az adóhatóság is "megtalálta" azt a szociális szövetkezetet, amely - a többi hasonló szervezettel együtt - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség késlekedése miatt nem jut hozzá a pályázati pénzekhez. A hátrányos helyzetű térségek számára kiírt pályázat eredményét már szeptemberben ki kellett volna hirdetni. Az adóhatóság azért zárolta a bódvalenkei szövetkezet számláját, mert az elnök, aki már a saját pénzéből fizeti az embereket, a bérek után nem fizette be az adót, illetve a járulékokat. Közbe óriási a szegénység a településen, egy néhány hónapos csecsemő például egy hétig csak teát ivott, mert az anya teje elapadt, tápszerre pedig nem futotta.

Elmondani nem tudom, hogy milyen színe volt a kisbabának, "úgy nézett ki, mint egy auschwitzi gyerek. Az anyukája már várt engem, és azt kérdezte, tudok-e tápszert adni". Pásztor Eszter, a bódvalenkei Freskófalu Szociális Szövetkezet vezetője mesélt erről lapunknak. Nemrég élelmiszeradományt osztott szét a falu lakóinak, a pénzből húst, lisztet, cukrot, olajat, krumplit, lencsét, narancsot, pudingport vitt a településre. Ekkor találkozott az éhező csecsemőjét a karján tartó kétgyermekes anyukával. A pár hónapos kisbaba akkor már egy hete csak teát kapott. Az édesanya is éhezik, ezért elapadt a teje, tápszerre pedig nem volt pénze. Pásztor Eszter megvette az egy hónapra elegendő tápszeradagot, de hogy mi lesz az után, nem tudja.

Bódvalenkén 60 család él, ebből 20 már nyugdíjas korú. Idén februárban, amikor még közmunka sem volt, a segélyből az egy főre jutó havi átlag nem érte el a 8000 forintot, vagyis naponta kevesebb mint 300 forint jutott fejenként. Ez már tiszta középkor - fogalmazott Pásztor Eszter.

Munkalehetőség nincs a környéken, ezért a freskófaluként híressé vált településen szociális szövetkezetet alapítottak - ennek vezetője Pásztor Eszter - és pályáztak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyik projektjére. Azt találták ki, hogy miközben rendben tartják a környékbeli erdőket, hasznosítják az erdészetileg értéktelen fahulladékot. Azokat a kisebb gallyakat, melyeket eddig csak elégettek vagy hagytak elrohadni, most összegyűjtik, aprítják, és eladják a hőerőműveknek. Ahhoz, hogy a munka rendesen beinduljon, mindenképpen szükség lenne a projekttel elnyerhető pénzre, hiszen a munkálatokhoz szükséges eszközöket, védőruházatokat meg kell venni. A legnagyobb beruházás az aprítógép lenne. Pénz nélkül is nekiláttak a munkának, hiszen ha ezt nem teszik, a hőerőművek mással szerződnek.

A pályázatot rögtön a kiírás után, tavasszal beadták. Az elbírálás általában két-három hónap alatt megtörténik, a szerződésre pedig onnantól számítva 6-8 héten belül rákerül az aláírás. Eszerint legkésőbb szeptemberben hozzájuthatott volna a falu az 50 millió forinthoz, ám egy nappal karácsony előtt még mindig nem hirdették ki a nyerteseket. A végső határidő az év vége, ugyanis ha jövő keddig nem kötnek szerződést a kedvezményezettekkel, akkor az uniós pénz elvész.

Nincs magyarázat a késlekedésre, pedig a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége petíciót írt és az Európai Bizottság csalás elleni hivatalához is fordult. Nem tudni, hogy miért, de csak a szociális szövetkezeteknek kiírt két pályázaton nem hirdettek nyertest, mindenki más megkapta a pénzét. Az egyik projektben 180-340, a másikban 140-180 pályázót támogattak volna. Ha egy szövetkezet 15 munkanélkülit foglalkoztat, akkor a legjobb esetben 7800 ember a jövőben nem segélyen, vagy a megalázóan alacsony közmunkabéren élhetne, hanem 90-100 ezer forintot kereshetne.

Most úgy tűnik, a bódvalenkei szövetkezet - és vélhetően az összes többi - csődbe megy. Bódvalenkén eddig nem volt árbevétel a szövetkezeti tagok által végzett munkából, az elsőt január 2. hetére várják. De a munkásoknak abból egyetlen forint sem jut, a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) ugyanis inkasszót tett a számlájukra, és ezen felül 5000 forintra büntette a szövetkezet. Az volt a bűnük, hogy a bérek után fizetendő adókötelezettséget nem teljesítették november 12-éig. Mivel a decemberit sem fizették be, ezért az adóhatóság követelése fennmarad.

Így amikor megérkezik az első bevétel, az adóhatóság azonnal ráteszi a kezét és levonja a számláról. Pedig a munkások novemberben és decemberben is úgy kaptak bért, hogy Pásztor Eszter "összekunyerálta, meg a saját pénzéből" fizette ki azt. Mindez nem így lenne, ha az NFÜ kihirdette volna a pályázati eredményt, akkor lenne pénz bérre, járulékokra és tisztességes védőfelszerelésre is. Most sokan lyukas cipőben dolgoznak a sáros erdőben, meleg ruhájuk sincs az embereknek.

Szócsata a nélkülözőkről
Egyre több család egyre nehezebben éli meg az ünnepeket a Fidesz kormányzása miatt - jelentette ki a karácsony tapasztalatait összegezve Bangóné Borbély Ildikó. Az MSZP elnökségi tagja arról beszélt, hogy Magyarországon ma 4 és fél millió ember a létminimum alatt, másfél millió a szegénységi küszöb alatt él, 500 ezer gyermek pedig éhezik, és számuk napról-napra növekszik. Karácsonykor a háztartások nyolcada nem tudott ajándékot vásárolni és csak 4 százalék költhetett többet az ünnepre, mint tavaly - idézte a Tárki felmérését a szocialista politikus. Felidézte, hogy egy korábbi felmérés szerint 25 éve nem volt annyi szegény ember, mint most. Eközben a kormány cinikusan viselkedik, Balog Zoltán erőforrás miniszter a Hilton szállodába hívott meg szegény gyerekeket, hogy megtudják, mi különbözteti meg őket a gazdagoktól. A Fidesz szerint viszont képmutatás a karácsony féltése és a szegény emberek felemlegetése a szocialistáktól, mert "politikájuk családok százezreit taszította a mélybe". Hoppál Péter, a párt szóvivője szerint ugyanakkor ma nő a foglalkoztatottság, csökken a munkanélküliség és családok százezrei jutnak munkalehetőséghez.

Pásztor Eszter most azt mondta, ha januárban nem tudja meghosszabbítani a "fiúk" január 15-éig szóló szerződését, akkor a családoknak marad a 22 500 forintos segély. Még rosszabbul is járnak, mintha nem akartak volna kitörni a nyomorból, így ugyanis kimaradtak a közmunkaprogramból. Aki nem a szociális szövezkezetben dolgozott, most iskolapadban ül. Az önkormányzat két programot szervezett a közmunkásoknak. Az egyik a kompetenciaképzés, amelyre "lasszóval" fogták az embereket. Öten vannak a faluban, akik csak 4-5 osztályt végeztek, "de intelligens emberek, tudnak írni-olvasni, a szövegértés is megy" nekik.

Ők a képzés végén bizonyítványt kapnak arról, hogy elvégezték az általános iskolát. Mások viszont szakmunkáképzőbe jártak, mégis napocskát rajzolnak, és írni tanulnak. De azt kell mondani, hogy mégis ők jártak jól, mert most melegben ülnek, és a "tanulásért" legalább megkapják a közmunkásbért. A másik képzésen minősített hegesztői végzettséget adnak. Ez nagyon szépen hangzik - mondta Pásztor Eszter, de 6 hónap alatt, alapképzés nélkül ennek semmi értelme, viszont most legalább ők is kapnak 49 ezer forintot. Az mnás kérdés, hogy ki merné majd a gázcsövek hegesztését rájuk bízni - tette fel a kérdést.

Szerző