Vámos György kifejtette: összességében az alacsony infláció a kereskedelem számára előnyös, az élelmiszereknél például lassult az áremelkedés. Megjegyezte azonban, hogy a vásárlók az átlagos élelmiszer árszintet még mindig magasnak tartják. A rezsicsökkentés a háztartások számára fogyasztásra fordítható megtakarítást hozott, hasonlóképpen az üzemanyag árszintjének mérséklődése is. E két forrás alapján 2012-höz képest több pénz maradt a zsebekben, aminek egy részét az üzletekben költi el a lakosság - mondta az OKSZ főtitkára.
Egy év alatt átlagosan 10-15 százalékos a fogyasztói áremelkedés volt megfigyelhető a tejtermékek piacán. A fogyasztás ugyanakkor általában nem - vagy csak minimális mértékben - csökkent. Ez is hozzájárult, hogy kedvező évet zárhat 2013-ban a magyar tejágazat - mondta Lukács László, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója az MTI-nek. A tejtermékek piacán egész évben kereslet volt az uralkodó, ez pedig mind a termelők, mind a feldolgozók számára jövedelemtöbbletet eredményezett. Míg 2013-ban az év elején a tej felvásárlási ára 90-92 forint körül mozgott literenként, addig az év végére megközelíti a 108-110 forintot. A feldolgozók a tej felvásárlási árának emelkedését kénytelenek voltak érvényesíteni az úgynevezett átadási áraikban is. Főként a vezértermékek - például a 2,8 százalékos zsírtartalmú, valamint a hosszan eltartható UHT tej, a trappista sajt, a tehéntúró és a vaj - nagykereskedelmi árai emelkedtek. Az átadási áremelés átlagosan 15-20 százalékot tett ki. Az árnövekedést azonban a kiskereskedők részben tompították, egy az egyben nem hárították át a fogyasztókra.
Még csak találgatják a szakértők is milyen irányt vesznek jövőre a sertéshús árak. Mindenesetre a piaci szereplők a sertéságazat jelentős tisztulását és versenyképesebbé válását várják az élő- és félsertés áfájának csökkentésétől, amely január 1-től ötszázalékos lesz - mondta a sertéságazati stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri megbízott. Horváth István közölte, eddig egyes feldolgozók akár 50 százalékban is feketén vásároltak alapanyagot, illetve azért vásároltak félsertést vagy élő sertést külföldről, mert import esetén nem kellett finanszírozniuk az áfát. Az alacsony áfatartalom miatt már nem lesz érdemes feketén vásárolni, valamint a hazai sertés versenyképes lesz a külföldről behozott félsertéssel, élősertéssel. Az áfacsökkentés hatását negyedévente vizsgálják majd - tette hozzá. Kitért arra, hogy középtávon jók a hazai sertéstenyésztők piaci lehetőségei, a Távol-Keleten komoly igény van a sertéshúsra, valamint kedvező az is, hogy a környező országokban alacsony a sertéslétszám. A nagy hagyományokkal rendelkező sertéstenyésztő országokban pedig, mint Dániában és Hollandiában, ahol évente 26, illetve 25 millió sertést állítanak elő, a jelentős környezeti terhelés miatt csökkenteni akarják a sertéslétszámot - mondta.