oktatás;kormány;nyelviskolák;felnőttképzés;OKJ-képzés;magántanárok;

2013-12-31 06:07:00

Lelkes hozzá nem értés

Munkaalapú gazdaságról, újraiparosításról, a "szakmák becsületének" visszaadásáról beszéltek 2013-ban is Orbán Viktor kormányának tagjai, miközben a köz-, és felsőoktatás után megindították a felnőttképzés elsorvasztását. Államosítás helyett egyelőre egy állami tulajdonú céget hoztak helyzetbe a képzők piacán, amely súlyos milliárdokért taníthatja késsel-villával enni a közmunkásokat. Az uniós finanszírozású nyelvtanfolyamok szervezésénél már a "csókosok" taroltak, egy új törvény pedig betett a magán-nyelvtanároknak. 

Kizárólag a "nemzetgazdasági tárca szándékán" múlik, hogy magántanárok és a kisebb nyelviskolák ellehetetlenülnek-e az idén szeptember óta hatályos, új felnőttképzési törvény következtében - fogalmazott a közelmúltban a Nyelvtudásért Egyesület. A szakmai szervezet szerint a nyilvánosságra került miniszteri rendelettervezetek olyan módon értelmezik a jogszabályt, hogy a nagy képző intézmények működésmódjára megalkotott szabály- és követelményrendszert kötelező módon terjesztenék ki az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatási ágazat egészére. "Ez a legálisan működő magánnyelvtanárok és helyi igényeket kielégítő kisebb nyelviskolák tevékenységének azonnali - ráadásul visszamenőleges hatályú - betiltását eredményezné" - írta az egyesület. Mint beszámoltunk róla, a kormányzati tervek szerint súlyos akkreditációs és egyéb költségeket kaphatnak nyakukba a nyelvoktatással foglalkozó cégek és egyéni vállalkozók, amelyet csak a nagyobb cégek tudnak majd kigazdálkodni. Ráadásul forrásaink szerint a 2013-ban elindult, európai uniós finanszírozású nyelvtanfolyamokon is már egy "jól behatárolható" vállalkozási kör kapta a lehetőséget a legtöbb támogatott képzés lebonyolítására.

Nem csak az új felnőttképzési törvénnyel, de ez az idén bevezetett új Országos Képzési Jegyzékkel (OKJ) is gondok vannak. Az új OKJ-s képzések óraszámait ugyanis drasztikusan megnövelték - például egy targoncavezetői tanfolyam az eddigi minimum 30-40 óra helyett 90 órát igényel -, emiatt azok jelentősen drágultak, többe kerülnek a képző intézményeknek és a tanulóknak is. A drágulás mellett az is probléma, hogy a cégek nem tudják ilyen hosszú időre nélkülözni a munkavállalóikat, emiatt egyre kevesebben vállalják be alkalmazottaik képzését. Csapást jelentett a felnőttképzésre az is, hogy a cégek már nem írhatják le szakképzési hozzájárulásukból a dolgozóik szakmai vagy nyelvoktatására fordított költségeiket.

A hatékonyság akkor érdekelte legkevésbé a kormányt, ha uniós pénzek eltapsolásáról volt szó. Megírtuk, munkaerő-piaci szempontból értékelhetetlen, betanított segédmunkára felkészítő tanfolyamokat hirdettek meg a munkaügyi központok országszerte az "Újra tanulok!" elnevezésű program keretében. Ezek a képzések ráadásul nem is nyújtottak a munkáltatók által elfogadott OKJ-végzettséget, egy részük pedig legfeljebb közmunkára készítette fel a tanfolyam résztvevőit. A pályázatok jelentős részét az állami tulajdonú Türr István Képző és Kutató nyerte el, amely később lehetőséget kapott a - szintén uniós finanszírozású - "alapkompetencia-fejlesztésre".

Mint beszámoltunk róla, ezek a tanfolyamok valójában az általános iskola alsó tagozatán elvárható képességeket és ismereteket "oktatnak" a közfoglalkoztatottnak, mint például az alapvető higiéniai ismeretek, az evőeszközök használata, a geometriai alakzatok felismerése, egyszerű számtani műveletek, írás-olvasás, valamint olyan hangzatos, ámde értelmetlen témák, mint a "reális gondolkozásra" való képesség, vagy "a testi és lelki eredetű betegségek közti különbségtétel". De köszönésre és a káromkodás kerülésére is megtanítják az "illetlen" közmunkásokat a méregdrága képzéseken.