Százezer évig. Hiszen ez már Magyarországon is a hatvanas évek óta tart, gondoljunk a Ki mit tudra, a Táncdalfesztiválra, műveltségi vetélkedőkre. Újracsomagolva, újra díszletezve, újra illatosítva, folyamatosan tovább működhetnek ezek a műsortípusok. Főleg nem tehetségkutatásról, hanem szórakoztató programokról van szó, nem az a céljuk, hogy mozgásba hozzák az előadó-művészetet. Az emberek legfőképpen azért nézik ezeket, hogy szurkolhassanak, és legyen egy olyan topik, amiről beszélgethessenek. Mindenki szeret szurkolni, és jelenleg, úgy tűnik, ennek a műfajnak komolyabb szurkolótábora van, mint a labdarúgásnak.