Bihari Tamás;
borászat;hegyközségi törvény;
2014-01-02 06:17:00
Háborognak a borászok
A hegyközségi törvény korábbi módosítása a nagyobb pincészeteket hozta előnyösebb helyzetbe. Néhány ilyen borászat, a nekik gyakorlatilag kiszolgáltatott kisebb beszállítók "segítségével" ráerőltethetik az akaratukat a hegyközségekre. Nem kis üzletről van szó: évente mintegy 100 milliárd forint forog a borüzletben. A függő helyzetbe került hegybírók félévtől akár fizetés nélkül is maradhatnak.
Hektárhoz, vagyis a birtoknagysághoz kötötték a szavazati arányt a hegyközségekben, így a nagy pincészetek szava dönthet. Nemcsak a korábbi jól működő egy bírtok egy szavazat gyakorlatát szüntették meg a törvényalkotók, hanem más módon is kedveztek a nagybírtokoknak. Azzal a javaslattal szemben, hogy egy pincészet a hegyközségi szavazatok legföljebb 5 százalékával vehessen részt a döntésekben, a kormánytöbbség által megszavazott végleges változatba 10 százalékos felső határ került.
Az egy éve hatályban levő szabályok a - mint a gyakorlatban kiderült - leplezetlenül a nagyobb borászatoknak kedveznek, hiszen ha összeállnak, esetleg még a tőlük függő kisebb szőlős gazdák "önként" velük szavaznak, az eredmény könnyen kiszámítható lesz. Ez az eljárás még az alapvető jogok biztosánál is kiverte a biztosítékot és ajánlással fordult a szakminiszterhez a változtatás érdekében. Az ombudsman kifogásolta azt is, hogy a felvásárlókat kizárták a hegyközségi tagságból. Az ágazat több tízezer szereplője került emiatt kiszolgáltatott helyzetbe.
A hegyközségi törvényt ugyan a tavaly októberben ismét módosították, de csak az adatszolgáltatással és - kezeléssel kapcsolatos technikai eljáráson változtattak.
A több mint 6 ezer borászat mintegy 70 ezer szőlész-borász tagjának nagy része továbbra sem érti, hogyan lehet egy köztestület életébe úgy beavatkozni, hogy a korábbi egyenlőség helyett a többség, a kisebb gazdaságok maradhatnak kisebbségben az egy birtok egy szavazat megszüntetése miatt. A 22 történelmi borvidéken két tucat jelentős nagy pincészet működik.
Nem csak ez a gond került felszínre a törvény alkalmazása során. Azt is furcsállják az érintettek, hogy a Hegyközségek Nemzeti tanácsának (HNT) főtitkárának kinevezéséhez a vidékfejlesztési miniszter ellenjegyzése szükséges. A centrális erőtér hatása lehet az is, hogy a hegyközségi tagok választhatják meg ugyan a hegybíráikat, de nem a hegyközség, hanem a HNT a munkáltatójuk. A tanács főtitkára jelenleg 105 hegybíró munkáltatója. Tavaly még 125 hegyközséget tartottak számon.
Nincs könnyű dolga, hiszen Soprontól Tokajig kell kézben tartania az ügyeket. Korábban a hegyközségi titkárok intézték egyebek mellett az adminisztratív és egyéb igazgatási ügyeket, de az ő munkájukat a törvény nem ismeri el közigazgatási tevékenységnek, ezért a HNT az ő bérezésükre nem is kapott állami forrást. Sok helyen meg is szűnt ez a poszt, mert a hegyközségek nem tudják előteremteni a titkárok fizetését - állította lapunknak egy, az ágazatot jól ismerő szakember. A hegybírák "közigazgatók", s a költségeikre 2013. második félévre 250 millió forintot adott az állam. Információink szerint ez a pénz félévre elegendő, de a központi büdzsében 2014-re ugyanekkora összeget szánnak a hegybírákra, ami azt jelenti , hogy év vége előtt kiszáradhat a hegybírák bérezésére szánt forrás.
A kormánynak, vagy egyes érdekcsoportoknak olyan fontos a szőlész-borász ágazat, hogy az ágazat külön kormánybiztost is kapott. Az már nem is meglepő, hogy a fontos döntések egy szűkebb grémiumban, a HNT elnökségében születnek - jegyezte meg a Népszavának nyilatkozó szakember.