Háborognak a borászok

Publikálás dátuma
2014.01.02. 06:17
A borágazatban is a kormányzat általános gyakorlata, a központosítás „győzedelmeskedett” FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A hegyközségi törvény korábbi módosítása a nagyobb pincészeteket hozta előnyösebb helyzetbe. Néhány ilyen borászat, a nekik gyakorlatilag kiszolgáltatott kisebb beszállítók "segítségével" ráerőltethetik az akaratukat a hegyközségekre.  Nem kis üzletről van szó: évente mintegy 100 milliárd forint forog a borüzletben. A függő helyzetbe került hegybírók félévtől akár fizetés nélkül is maradhatnak.

Hektárhoz, vagyis a birtoknagysághoz kötötték a szavazati arányt a hegyközségekben, így a nagy pincészetek szava dönthet. Nemcsak a korábbi jól működő egy bírtok egy szavazat gyakorlatát szüntették meg a törvényalkotók, hanem más módon is kedveztek a nagybírtokoknak. Azzal a javaslattal szemben, hogy egy pincészet a hegyközségi szavazatok legföljebb 5 százalékával vehessen részt a döntésekben, a kormánytöbbség által megszavazott végleges változatba 10 százalékos felső határ került.

Az egy éve hatályban levő szabályok a - mint a gyakorlatban kiderült - leplezetlenül a nagyobb borászatoknak kedveznek, hiszen ha összeállnak, esetleg még a tőlük függő kisebb szőlős gazdák "önként" velük szavaznak, az eredmény könnyen kiszámítható lesz. Ez az eljárás még az alapvető jogok biztosánál is kiverte a biztosítékot és ajánlással fordult a szakminiszterhez a változtatás érdekében. Az ombudsman kifogásolta azt is, hogy a felvásárlókat kizárták a hegyközségi tagságból. Az ágazat több tízezer szereplője került emiatt kiszolgáltatott helyzetbe.

A hegyközségi törvényt ugyan a tavaly októberben ismét módosították, de csak az adatszolgáltatással és - kezeléssel kapcsolatos technikai eljáráson változtattak.

A nagyobb birtok több szavazatot ér
A tagság választja a hegybírót, de a "központ" a munkáltató

A több mint 6 ezer borászat mintegy 70 ezer szőlész-borász tagjának nagy része továbbra sem érti, hogyan lehet egy köztestület életébe úgy beavatkozni, hogy a korábbi egyenlőség helyett a többség, a kisebb gazdaságok maradhatnak kisebbségben az egy birtok egy szavazat megszüntetése miatt. A 22 történelmi borvidéken két tucat jelentős nagy pincészet működik.

Nem csak ez a gond került felszínre a törvény alkalmazása során. Azt is furcsállják az érintettek, hogy a Hegyközségek Nemzeti tanácsának (HNT) főtitkárának kinevezéséhez a vidékfejlesztési miniszter ellenjegyzése szükséges. A centrális erőtér hatása lehet az is, hogy a hegyközségi tagok választhatják meg ugyan a hegybíráikat, de nem a hegyközség, hanem a HNT a munkáltatójuk. A tanács főtitkára jelenleg 105 hegybíró munkáltatója. Tavaly még 125 hegyközséget tartottak számon.

Nincs könnyű dolga, hiszen Soprontól Tokajig kell kézben tartania az ügyeket. Korábban a hegyközségi titkárok intézték egyebek mellett az adminisztratív és egyéb igazgatási ügyeket, de az ő munkájukat a törvény nem ismeri el közigazgatási tevékenységnek, ezért a HNT az ő bérezésükre nem is kapott állami forrást. Sok helyen meg is szűnt ez a poszt, mert a hegyközségek nem tudják előteremteni a titkárok fizetését - állította lapunknak egy, az ágazatot jól ismerő szakember. A hegybírák "közigazgatók", s a költségeikre 2013. második félévre 250 millió forintot adott az állam. Információink szerint ez a pénz félévre elegendő, de a központi büdzsében 2014-re ugyanekkora összeget szánnak a hegybírákra, ami azt jelenti , hogy év vége előtt kiszáradhat a hegybírák bérezésére szánt forrás.

A kormánynak, vagy egyes érdekcsoportoknak olyan fontos a szőlész-borász ágazat, hogy az ágazat külön kormánybiztost is kapott. Az már nem is meglepő, hogy a fontos döntések egy szűkebb grémiumban, a HNT elnökségében születnek - jegyezte meg a Népszavának nyilatkozó szakember.

Szerző

Lázárhoz kerültek az uniós források

Megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jogutódlással január elsejével. Az uniós fejlesztési programok végrehajtása a szaktárcákhoz került, míg a források felhasználását a továbbiakban a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség koordinálja. Az Országgyűlés december 17-én adott felhatalmazást a kormánynak, hogy rendeletben állítsa fel az új fejlesztéspolitikai intézményrendszert.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára korábban azt közölte az MTI-vel, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításáról hozott döntéseknek megfelelően az átalakulás folyamata augusztus elsején kezdődött, amikor az NFÜ felügyelete a Miniszterelnökséghez került, melyen belül egy központi koordináló szervet hoznak létre: ez ellenőrzi majd a 2014-2020 közötti hét évre felvázolt pályának az alakulását.

Ebben a végleges szerkezetben történik majd a 2007-2013-as időszak programjainak kifuttatása, illetve a 2014-2020-as időszak tervezése és végrehajtása - mondta a helyettes államtitkár. Az átalakítás legfontosabb részének nevezte, hogy a jövőben az adott területért stratégiailag felelős minisztériumokhoz kerülnek az adott témát kezelő irányító hatóságok.

A Miniszterelnökséghez kerültek a Nemzeti Fejlesztési Kabinet titkársági feladatai, a konstrukciók előzetes vizsgálata és jóváhagyása, a kommunikáció, a társadalmi egyeztetés kérdése, a jogorvoslati ügyek, a humánkérdések és a fejlesztési források teljes informatikai monitoringja. Ugyancsak a Miniszterelnökségnek jutott a költségvetési fejezet kezelése - a XIX. fejezet kezeli az európai uniós forrásokat - és a közbeszerzés felügyelete is.

A minisztériumokhoz kerülő irányító hatóságok helyettes államtitkárságokként működnek majd, míg a Miniszterelnökségbe olvadó volt NFÜ-főosztályok ott is főosztályok maradnak. A megszűnő fejlesztési ügynökség szakembereit nem küldik el, közülük 350 az egyes minisztériumokhoz kerül, 300 főt pedig a Miniszterelnökség foglalkoztat tovább.

Varju László DK-s képviselő korábban kifejtette: a kormány az európai uniós források felhasználásának társadalmi ellenőrzési lehetőségét tette lehetetlenné az NFÜ megszűnésével. Míg Magyarország 2010-ig jól teljesített a brüsszeli források lehívásában, addig a Fidesz-kabinet legalább 1000 milliárd forintot nem tud felhasználni a most záruló európai költségvetési ciklusban.

Szerző

Több mint 33 ezer cég szűnt meg 2013-ban

Több mint 33 ezer céget töröltek 2013-ban a cégbíróságok Magyarországon, ami 16 százalékkal meghaladja a 2010-es negatív rekordot, és 22 százalékkal több az egy évvel korábbinál - közölte az Opten céginformációs szolgáltató.

A cégtörlések nagy számát a 2012-ben indított felszámolási és végelszámolási eljárások dömpingje magyarázhatja - jegyzi meg az Opten. Egy év alatt 33 137 céget töröltek a cégbíróságok, míg az eddigi rekordévnek számító 2010-ben 28 714 cég szűnt meg.

Az Opten szerint a törlések hátterében 61 százalékban a felszámolások, 19 százalékban pedig a végelszámolások álltak, és csak a dobogó legalsó lépcsőfokát foglalták el a kényszertörlések 5 százalékkal.

Ezek az arányok a közeljövőben alaposan átalakulnak, mivel a kényszertörlések szerepe erőteljesen növekszik: a 2012-es 6 022 kényszertörléshez képest 2013-ban 14 917 ilyen eljárást regisztrált az Opten, augusztus óta pedig a friss kényszertörlések száma minden egyes hónapban meghaladta a felszámolások és a végelszámolások együttes összegét - mutatott rá közleményében az Opten.

A felszámolási eljárások száma 2013-ban jelentősen visszaesett, ami alapvetően annak köszönhető, hogy kényszer végelszámolások helyét átvette a kényszertörlési eljárás, amely sokkal ritkábban fordul át felszámolásba.
A felszámolások csökkenése nem a gazdaság állapotának javulását mutatja, hanem technikai okokra vezethető vissza - idézi a közlemény Tóth Tamást, az Opten ügyvezető igazgatóját. Ezt bizonyítja, hogy a felszámolások a nagyvállalatokat sem kerülik el: a felszámolási toplista élén a 26 milliárd forintos árbevételű Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. áll, de a 10 legnagyobb eljárás alá került cég együttes éves árbevétele a speciális helyzetű Mal Zrt. nélkül is megközelíti a 100 milliárd forintot.

Tóth Tamás rámutatott arra is, hogy a stagnáló gazdaság és a szigorodó jogszabályok miatt a cégalapítások erősen visszaestek: 2013-ban mindössze 32 481 új vállalkozás alakult, így az újkori cégtörténelemben először kevesebb működő céggel zárta az évet az ország, mint amennyivel indította. Egy évvel korábban 38 512 új vállalkozás alakult, míg 2011-ben 50 344 céget alapítottak.

A cégek számának lassú eróziója nagyban köszönhető a 2013-ban a piac tisztulása érdekében hozott jogszabályoknak - írta az Opten. Egyebek között a cégvezetők azonosító adatainak szigorított nyilvántartása, a fizetési határidőkre és késedelmi kamatokra vonatkozó változtatások, vagy a kft-k kötelező törzstőke-emelése mind szigorítás irányában hatnak. Az online pénztárgép beszerzési kötelezettség is afelé mutat, hogy az életképtelen, vagy éppen „adómentes” kereskedésből élő cégek működésük beszüntetése mellett döntenek.

A kft-k kötelező törzstőke emelése 2013-ban még nem befolyásolta érdemben a cégfluktuációt, de 2014-ben, illetve 2015-ben már biztosan érezteti hatását a cégstatisztikákban, mivel várhatóan több tízezer vállalkozás fog az átalakulás vagy a végelszámolás mellett dönteni - mondta az Opten ügyvezetője, hozzátéve, hogy ez további megszűnési hullámokat indít majd, így idén várhatóan 40-45 ezer céget is törölhetnek.

Szerző