Az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illeték pótlékmentes részletfizetésére vonatkozó feltételek közül kikerül az életkorra vonatkozó megkötés (jelenleg csak 35 év alatt lehet igénybe venni a pótlékmentes részletfizetést).
Több lakásfinanszírozási rendeletet is módosított a kormány a hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendeletében, így kismértékben változtak a lakás-takarékpénztárra és a szocpolra vonatkozó szabályok is - bár ezek csak márciusban lépnek hatályba. A lakás-előtakarékosság - a lakás-takarékpénztár - állami támogatásáról szóló kormányrendeletben a lakáscélú felhasználás igazolása egészül ki azzal, hogy a pénzügyi lízing kiváltása is lakáscélú felhasználásnak minősül, így azt is igazolni kell. A lakáscélú támogatások feltétele jelenleg az, hogy a felhasználásról szóló számlákat be kell mutatni a banknak, amelyre az letörölhetetlen pecsétet tesz. A jövőben azt is rá kell vezetni a számlára, hogy milyen lakáscélú állami támogatás igazolására mutatták be.
A gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes eszközátadás, követelés-elengedés és tartozásátvállalás ajándékozásiilleték-mentességének feltételei szigorodnak. A mentességet nem lehet alkalmazni, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó.
Mentes lesz ugyanakkor az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, valamint a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése akkor, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja. Egyértelművé válik az illetékkötelezettség fennállása ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingje esetén is, ha az a futamidő végén tulajdonátszállást eredményez.
Uniós nyomásra csökkent a végkielégítések különadója: az eddigi 98 százalékról 75 százalékra mérséklődött a közszférában kifizetett - kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti összegeket terhelő különadó. Erről még decemberben döntött a parlament, miután több érintett is az Európai Bírósághoz fordult az ügyben és sorra megnyerték a pereket.
Januártól a családi adókedvezményt a járulékok terhére is lehet érvényesíteni: vagyis a jövőben azok is igénybe vehetik, akik nem kerestek annyit, hogy a személyi jövedelemadójukból a teljes adókedvezményhez hozzájussanak. Ezzel a 300 ezer forint alatti bruttó jövedelemmel rendelkező gyereket nevelő szülők nettó bére emelkedik. A munkáltató a jövőben adómentesen nyújthat segítséget a dolgozójának a lakáscélú hitel törlesztésében.
A kisadózó vállalkozások számára a helyi adóról szóló törvény módosításának köszönhetően lehetővé vált, hogy adóévenként döntsenek az egyszerűsített, tételes helyi iparűzési adóalap alkalmazásáról. A döntés megváltoztatására már nem csak a kata-alanyiság megszűnésekor lesz lehetőség. Magasabb, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésének választásával magasabb nyugdíj- és táppénzellátásra való jogosultságot szerezhetnek. További változás, hogy előtársaságok is adózhatnak kisadózó vállalkozásként.
A jövő évtől a kivonatalapú szörpök kivételével a hozzáadott cukrot tartalmazó és legalább 8 százalékos cukortartalmú, illetve 25 százaléknál alacsonyabb gyümölcs-, illetve zöldségtartalmú szörpök is a népegészségügyi temrmékadó (neta, vagy csipszadó) hatálya alá kerülnek, az adó mértéke literenként 200 forint lesz.
Változik a közműadó is, a hírközlési vezetékek 200 kilométeres vezetékhosszig adómentesek lesznek (eddig 170 kilométerig 80 százalékos adókedvezmény volt), illetve megemelkednek az e fölött csökkenő mértékben figyelembe vehető adókedvezményekhez kapcsolódó vezetékhossz-sávok. Ezután csak az 500 kilométer feletti vezetékhosszra kell az adókötelezettség 100 százalékát megfizetni (jelenleg 300 kilométer a határ).