Hazaszeretet, milliók, remény, szőttes, múlt és jövendő - ezek voltak Áder János újévi köszöntőjének főbb kifejezései. A köztársasági elnök az "életörömmel megélt hazaszeretet" fontosságát emelte ki, és arra is emlékeztetett, hogy "2014-ben már a hetedik szabad választáson írhatjuk tovább az ország szabadságának legújabb kori történetét".
Az államfő az új évet a magyarok életének egy újabb hófehér, még tiszta lapjaként jellemezte, amelyet "idén is teleírunk saját szavainkkal, saját történeteinkkel". Huszonöt évvel ezelőtt a szabadság volt az első szó, amely erre a lapra került, annak ellenére, hogy még idegen katonák állomásoztak az országban és nem voltak szabad választások - emlékeztetett Áder, hozzátéve: negyed századdal ezelőtt "ki tettel, ki gondolattal, ki félelem nélkül kimondott szavakkal, ki pedig a szívében táplált reménnyel vált részévé a sok évtizedes diktatúrát lebontó változásnak".
Az újévben Áder János "egyetlen szót: a hazaszeretet szavát" írná fel "történelmünk 2014-es esztendejének lapjára". Mint mondta, "az életörömmel megélt hazaszeretetre" gondol. A hazaszeretet szerinte egyszerre jelenti egymás tiszteletét és önmagunk elfogadását, továbbá mindannak megbecsülését, amit "eleink ránk hagytak, amit közösen őriztünk meg, és amit az utánunk jövőknek szeretnénk továbbadni" - fejtette ki.
De a hazaszeretet szerinte azt is jelenti, hogy van mire büszkének lenni. "Van hazánk, van múltunk és van jövendőnk, van miért őrizni szívünkben a reményt" - sorolta a Sándor-palotában rögzített felvételen az államfő. Kitért arra is, hogy miként egyik év a másikba fordul, "úgy adjuk át az élet fonalát nemzedékről nemzedékre".
"Millió és millió élet szőtteséből" áll közös történelmünk, ez a szőttes pedig ezer és ezer szállal köt össze bennünket, az időben előttünk járókkal és az utánunk születőkkel is - mondta Áder János, akinek szavait - immár másodszorra - a siket és nagyothalló nézőknek Weisz Fanni fordította jelnyelvre. Az államfőnél jóval rövidebbre fogta újévi üzenetét Orbán Viktor miniszterelnök, aki ismét a harci retorikát vette elő. Facebook-üzenetében annyit írt: "Vitorlákat föl! BUÉK 2014!"
Jobb, szabadabb, igazságosabb
Mesterházy Attila szerint az újév mindig reményt hoz, az újrakezdés és a változás reményét: a megújuló hitet, hogy az életünk jobbra fordul. Az MSZP elnök-frakcióvezetőjének a Facebookon közzétett köszöntője szerint "2014 kezdete azonban nemcsak az egyes embernek jelenti a reményt, hanem egész Magyarországnak a lehetőséget is". Arra, hogy a nemzet sorsának alakulásán változtassunk - tette hozzá. "Erről szól 2014: a változás, a választás erejéről. A hitről, hogy közös jövőnket jobbá, a hazánkat igazságosabbá, minél többek életét pedig szabadabbá, biztonságosabbá tehetjük hamarosan" - írta Mesterházy. Bajnai Gordon videoüzenetben köszöntötte az újévet, amely szerinte is "a remény és a változás éve lesz".
Az Együtt-PM vezetője arról beszélt, hogy a magyarok idén arról dönthetnek, hogy a békés építkezést vagy az örökös háborúskodást választják, hogy végre elkezdik-e egy normális és gyarapodó Magyarország építését. Úgy vélte, az országban már többségben vannak a kormányváltást akarók, ám nekik egy tábort kell alkotniuk a győzelem érdekében, s hinniük kell abban, hogy a változás lehetséges. Bajnai szerint a következő választás valójában népszavazás lesz, "amelyen Magyarország jövőt választ magának".
Gyurcsány Ferenc is a Facebookon kívánt boldog új évet. A DK elnöke azt írta: "Mindig jobbat kívánunk. Persze ritkán történik meg magától. Legyen erejük megőrízni, kijavítani, megváltoztatni. Tartsanak ki mellettünk. Mi meg tesszük a dolgunkat. Jobb, sikeresebb 2014-et kívánok mindannyiunknak".
Már sejthető adátum
Ugyan hivatalosan legkorábban jövő hétfőn, vagyis január 6-án - legkésőbb pedig március 16-án - jelentheti be az államfő, hogy mikorra tűzi ki a parlamenti választás időpontját, sejthető, hogy a legvalószínűbb dátum április 6-a. Megírtuk, ez az időpont Áder János decemberi nyilatkozata és kormánypárti politikusok korábbi elszólásai alapján szinte biztosnak tűnik.
A törvény szerint a voksolás előtt 70-90 nappal kell az államfőnek bejelenteni a dátumot, Áder pedig utalt rá, hogy minél rövidebb kampányt szeretne (noha az már most folyik, annak ellenére, hogy a hivatalos kampányidőszak 50 napos). A választás időpontjának meghatározásakor figyelembe kell venni a jogszabályt, miszerint áprilisra vagy májusra és csak vasárnapra tehető a voksolás, miközben idén az európai parlamenti (EP) választás is tavasszal, május 25-én lesz.
Megírtuk, a Fidesz az EP-, és az immár egyfordulós országgyűlési választást külön rendezné. Utóbbi időpontja így elvileg az április 6.-a mellett, április 13., április 27., május 4., május 11., vagy május 18. is lehet.