Előfizetés

Adásszünettel büntették a TV2-t

Fél napig nem lesz adás a TV2-n csütörtök déltől éjfélig, mert a kereskedelmi televízió még 2009-ben megsértette az akkor hatályos médiatörvényt. A szankciót a médiahatóság a kiskorúak védelme érdekében szabta ki - közölte a Médiatanács szóvivői irodája.

A Médiatanács jogelődje, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egy 2009 júliusi határozatában állapította meg, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2) az általa sugárzott Joshi Bharat című műsorszám helytelen korhatár-besorolásával és közreadásának időpontjával megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló (1996. évi) törvényt.

Emlékeztettek arra, a régi médiatörvény szerint azt a műsorszámot, amely alkalmas a 16 éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, "különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus", a tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott (III.) kategóriába kell sorolni.

Az ebbe a kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21 és 5 óra között tehető csak közzé.

Ez azt jelenti, hogy a TV2-nek a tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába kellett volna sorolni a műsort és csak este kilenc óra után kezdhette volna vetíteni.

Az ORTT megállapította továbbá azt is, hogy a TV2 a műsorszám előzeteseivel is megsértette a törvényt, mert azokat sem megfelelő idősávban tette közzé.

Az ORTT a törvénysértések miatt 720 perc időtartamra függesztette fel az MTM-SBS Televízió Zrt. műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását.

A TV2 többször is fellebbezett, de a bíróság mindannyiszor a médiahatóságnak adott igazat. A csatorna végül a Kúriánál kezdeményezett felülvizsgálati eljárást. A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét hatályában fenntartotta, azaz ismét kimondta, hogy a médiahatóság jogszerű döntést hozott.

A TV2 csütörtök dél és éjfél között hajtja végre a határozatot.

Kapcsolódó
TV2-eladás: Stoibertől várnak választ

Két helyen már veszélyesen rossz a levegő

Publikálás dátuma
2014.01.02. 10:54
Képünk illusztráció. Fotó: Thinkstock, Getty Images.
A levegő magas szállópor-koncentrációja miatt Putnok és Sajószentpéter levegőjét is veszélyesnek minősítette az Országos Környezetegészségügyi Intézet.

Ugyancsak északkeleten, két másik települést – Miskolcot és Kazincbarcikát - az egészségtelen levegőminőséget jelző narancssárga színnel jelölték az OKI térképén.

Három másik nagyvárosban is kifogásoltnak számít a levegő: Pécs, Szombathely és Debrecen is zöld színnel szerepel a térképen. Az összes többi településen viszont – a fővárosban is – az OKI elfogadhatónak minősítette a levegőt.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelését egy index alapján végzik. Az OKI táblázata a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.

A Vidékfejlesztési Minisztérium hétfői közleményében azt írta: csütörtökön a megélénkülő, a Nyugat-Dunántúlon megerősödő délnyugati szél hatására a Dunántúlon jelentősen, a Duna-Tisza-közén kisebb mértékben csökkenhet a légszennyezettség. Ezzel szemben a Tiszántúlon a szálló por mennyisége továbbra is magas szinten maradhat. A legfrissebb modellszámítások szerint várhatóan a hétvégére mindenhol csökken a légszennyezettség – írta korábban a VM.

Történelmi rekord: minden napra négy jogszabály

Publikálás dátuma
2014.01.02. 10:29
Fotó: Bielik István, Népszava
Történelmi rekord született 2013-ban: minden korábbinál több törvény és kormányrendelet látott napvilágot a tavalyi esztendőben – derül ki a Wolters Kluwer Kft. által kiadott Jogtár adataiból. Átlagosan napi négy jogszabály született, a törvények száma több volt a 250-nél, a jegybanki rendeletek száma pedig a másfélszeresére nőtt. A jogszabályok és határozatok összesen 90 ezer oldalt tettek ki a Magyar Közlönyben.

Tavaly is tovább tartott, és – mivel választási év kezdődik – feltehetően a csúcsra is ért 2013-ban a jogalkotási lendület mind a parlamentben, mind a kormányban. A Wolters Kluwer Kft. Jogtárának adatai szerint január 1-je és december 31-e között összesen 1439 jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg. Ez 144-gyel több az egy évvel korábbinál, ami 11,1 százalékos növekedést jelent, meg azt, hogy a múlt év minden napjára átlagosan négy új jogszabály jutott.

 

2011

2012

2013

Változás 2013/2012, százalék

Jogszabályok száma

1 180

1 295

1439

111,12 %

Ebből

törvény

213

225

254

112,89 %

kormányrendelet

379

447

565

126,40 %

egyéb rendelet

588

623

620

99,52 %

Akárcsak 2012-ben, úgy tavaly is nagyobb intenzitással nőtt a kormány jogalkotása, mint a parlamenté. Ez nagyjából meg is felel a kormányzati törekvéseknek: mint ismert, Kövér László, az Országgyűlés elnöke tavaly ősszel már felvetette, hogy növelni kellene a rendeleti kormányzás súlyát a magyar jogalkotásban.

A gyakorlatban ez már zajlik is: az új törvények száma – bár évről évre rekordot dönt azóta is, hogy 2011-ben átlépte a kétszázat – átlagosan évi 5-11 százalékkal nő. Ezzel szemben a kormányrendeleteké tavaly negyedével haladta meg a 2012-est, míg abban az évben 17 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Csak az egyéb rendeletek számában nincs növekedés: a 2013-as 620 stagnálás az előző évihez képest (sőt, 3-mal kevesebb is született), igaz, 2012-ben még 6 százalékos volt itt is az emelkedés a 2011-es adatokkal összehasonlítva.

Ha a minisztériumi és egyéb jogalkotást nézzük, az látható, hogy a legnagyobb mértékben ott nőtt a rendeletek száma, ahol személyi változások voltak az elmúlt években. Mint ismert, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzeti Bank élére került 2013 márciusában, utóda a miniszteri székben Varga Mihály lett. A nemzetgazdasági minisztériumi rendeletek száma az előző évi 54-ről 77-re (42,6 százalékkal), a jegybanki rendeleteké 26-ról 44-re (69,2 százalékkal) nőtt az elmúlt évben.

További két minisztérium van, amelynek tavaly több rendelete jelent meg, mint 2012-ben: a külügy- és a honvédelmi miniszter, valamint a miniszterelnök is egyaránt eggyel-eggyel több rendeletet adott ki (4-et a 3, 24-et a 23, illetve 3-at a 2 után). A belügyminiszter, az igazságügyi és a vidékfejlesztési miniszter, továbbá az emberi erőforrások minisztere kevesebb rendeletet alkotott, mint egy évvel korábban, míg a fejlesztési miniszter épp annyit, mint 2012-ben.

A nem kormányzati szervek közül az év végével a nemzeti bankba integrált pénzügyi felügyelet harmadannyi rendeletet adott ki, mint 2012-ben (11 a 29 után), a médiahatóság viszont negyven százalékkal többet (21-et a 15 után).

A jogszabályok mellett a kormány- és más határozatok száma is emelkedett a múlt évben. A kormányhatározatoké másfélszeresére nőtt, és tavaly majdnem kétszer annyi ilyen született, mint az előző két évben összesen (2011-ben 522, tavalyelőtt 705, míg tavaly már 1057 kormányhatározat jelent meg). A köztársasági elnöki határozatok száma másfélszeresére emelkedett egy év alatt (351-ről 520-ra), míg az országgyűlési határozatoké kis mértékben nőtt (96-ről 104-re).

A jogszabályok és határozatok együttes száma 3157 volt tavaly (ez átlagosan legalább napi 8-at jelent), ami csaknem negyedével haladja meg az előző évit (2492). A Magyar Közlönynek tavaly összesen 225 száma jelent meg 90 344 oldalon – ez a terjedelem 90-szerese Thomas Mann világhírű Varázshegy című regénye magyar kiadásának –, ami ötvenezer oldallal több az egy évvel korábbinál.