Előfizetés

Borult és enyhe lesz a téli tavasz

Publikálás dátuma
2014.01.03. 17:46
A Lánchíd pesti hídfője a ködben. Néhol tartósan is megmarad a köd szombaton is. A hétvégén akár 15 fok is lehet. MTI Fotó: Beli
Éjszaka elsősorban a kevésbé felhős tájakon képződik ismét többfelé köd. Szombaton a köd a legtöbb helyen ritkul vagy megszűnik, ugyanakkor jobbára borult marad az ég, de főként az Alföldön szűrt napsütésre is számíthatunk.

Helyenként szitálás, kisebb eső előfordulhat, nagyobb eséllyel az északi és a nyugati országrészben. A délkeleti, déli szél napközben megélénkül, az Észak-Dunántúlon meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1, +4 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 5, 12 fok között várható, délnyugaton lesz a melegebb.

Vasárnap tovább melegszik az idő, és gyenge eső várható. Éjszaka 0 és 8, nappal 5 és 14 fok között várható a hőmérséklet.

MTI/metnet.hu

El akarnak szakadni

Pintér Mónika
Publikálás dátuma
2014.01.03. 17:32
Fotó: Thinkstock
Az uniós állam- és kormányfőkhöz folyamodott, s támogatásukat kérte tegnap a katalán elnök a Spanyolországtól való függetlenedés elindítása érdekében. Az alkotmányellenesnek ítélt referendum megrendezése esetén sem menne át a parlamenten, a kormány és az ellenzék összefogott az egyik legtehetősebb tartomány megtartásáért.

Két függetlenségi népszavazásra is készülnek az Európai Unióban. Nagy-Britanniában a skótok, Spanyolországban a katalánok kacérkodnak az elszakadás gondolatával. Skóciában biztosan szavaznak, a skót tartományi kormányzat 2014. szeptember 18-ra írta ki a referendumot. David Cameron brit kormányfő már 2012 októberében megállapodott a skót első miniszterrel, Alex Salmonddal a népszavazás feltételeiről.

Más taktikát választott Spanyolország, amely a tagállamok közül szinte elsőként jelezte, mindenképpen megvétóznák Skócia EU-tagságát. Madridnak jó oka van az aggodalomra. Míg ugyanis a felmérések szerint Skóciában a megkérdezettek 60-70 százaléka elutasítaná a válást, a hét és félmillió lakosú Katalóniában a többség nem tartaná elképzelhetetlennek az elszakadást, a felmérések szerint a lakosság több mint fele voksolna a függetlenségre.

Az Artur Mas vezette katalán helyi kormányzat 2014. november 9-ére vette tervbe a referendumot. A voksolás két hónappal követné a skótok Egyesült Királyságtól való elszakadásáról tartandó hasonló referendumot. A katalán elnök, a kormányon lévő Konvergencia és Unió (CiU) szövetség vezetője még december első felében jelölte meg a novemberi dátumot. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök azonban alkotmányellenesnek minősítette a függetlenségi népszavazás kitűzését, és kilátásba helyezte, hogy a parlamentben és a bíróságok előtt is útját állja a katalán referendumnak. Artus Mas épp ezért fordult tegnap az uniós tagállamok vezetőihez.

A spanyol lapok internetes kiadásában nyilvánosságra hozott levelében a katalán elnök reményét fejezte ki, hogy számíthat az EU állam- és kormányfőinek támogatására annak a - mint fogalmazott - demokratikus, békés, átlátható és európai folyamatnak az előre vitelében, amelyet a függetlenedés jelent. Utalt továbbá arra, hogy a Katalónia jövőjéről előirányzott népszavazást azok a pártok határozták el, amelyek a helyi parlamentben 65 százalékos képviselettel rendelkeznek. Ezen szeparatista tömörülések abban egyeztek meg, hogy a szavazólapon novemberben két kérdés fog szerepelni: "Akarja-e Ön, hogy Katalónia állammá váljon?", és amennyiben erre "igen" a válasz, akkor a második kérdés az lesz, hogy "Akarja-e Ön, hogy ez az állam független legyen?"

A népszavazás megrendezésére valószínűleg vajmi kis esélyük van az egyébként komoly autonóm jogosítványokkal rendelkező katalánoknak. E kérdésben Spanyolország két legnagyobb pártja, a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) és az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) egységfrontot alkot, egyikük sem támogatja az egyik legtehetősebb tartomány kiválását, már csak azért sem, mivel Katalónia példáját pillanatokon belül követné Baszkföld is, ez pedig az Ibériai-félsziget nagyobbik államának széteséséhez vezethetne. A két nagy párt álláspontja szerint is alkotmányellenes lenne a katalán függetlenségi referendum, s a madridi törvényhozásban sem kapna többséget a katalánok terve.

A saját nyelvet beszélő Katalónia 7,5 millió lakosával Andalúzia után a második legnagyobb spanyolországi régió. A spanyol hazai össztermék (GDP) 20 százalékát állítja elő.

El akarnak szakadni

Pintér Mónika
Publikálás dátuma
2014.01.03. 17:32
Fotó: Thinkstock
Az uniós állam- és kormányfőkhöz folyamodott, s támogatásukat kérte tegnap a katalán elnök a Spanyolországtól való függetlenedés elindítása érdekében. Az alkotmányellenesnek ítélt referendum megrendezése esetén sem menne át a parlamenten, a kormány és az ellenzék összefogott az egyik legtehetősebb tartomány megtartásáért.

Két függetlenségi népszavazásra is készülnek az Európai Unióban. Nagy-Britanniában a skótok, Spanyolországban a katalánok kacérkodnak az elszakadás gondolatával. Skóciában biztosan szavaznak, a skót tartományi kormányzat 2014. szeptember 18-ra írta ki a referendumot. David Cameron brit kormányfő már 2012 októberében megállapodott a skót első miniszterrel, Alex Salmonddal a népszavazás feltételeiről.

Más taktikát választott Spanyolország, amely a tagállamok közül szinte elsőként jelezte, mindenképpen megvétóznák Skócia EU-tagságát. Madridnak jó oka van az aggodalomra. Míg ugyanis a felmérések szerint Skóciában a megkérdezettek 60-70 százaléka elutasítaná a válást, a hét és félmillió lakosú Katalóniában a többség nem tartaná elképzelhetetlennek az elszakadást, a felmérések szerint a lakosság több mint fele voksolna a függetlenségre.

Az Artur Mas vezette katalán helyi kormányzat 2014. november 9-ére vette tervbe a referendumot. A voksolás két hónappal követné a skótok Egyesült Királyságtól való elszakadásáról tartandó hasonló referendumot. A katalán elnök, a kormányon lévő Konvergencia és Unió (CiU) szövetség vezetője még december első felében jelölte meg a novemberi dátumot. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök azonban alkotmányellenesnek minősítette a függetlenségi népszavazás kitűzését, és kilátásba helyezte, hogy a parlamentben és a bíróságok előtt is útját állja a katalán referendumnak. Artus Mas épp ezért fordult tegnap az uniós tagállamok vezetőihez.

A spanyol lapok internetes kiadásában nyilvánosságra hozott levelében a katalán elnök reményét fejezte ki, hogy számíthat az EU állam- és kormányfőinek támogatására annak a - mint fogalmazott - demokratikus, békés, átlátható és európai folyamatnak az előre vitelében, amelyet a függetlenedés jelent. Utalt továbbá arra, hogy a Katalónia jövőjéről előirányzott népszavazást azok a pártok határozták el, amelyek a helyi parlamentben 65 százalékos képviselettel rendelkeznek. Ezen szeparatista tömörülések abban egyeztek meg, hogy a szavazólapon novemberben két kérdés fog szerepelni: "Akarja-e Ön, hogy Katalónia állammá váljon?", és amennyiben erre "igen" a válasz, akkor a második kérdés az lesz, hogy "Akarja-e Ön, hogy ez az állam független legyen?"

A népszavazás megrendezésére valószínűleg vajmi kis esélyük van az egyébként komoly autonóm jogosítványokkal rendelkező katalánoknak. E kérdésben Spanyolország két legnagyobb pártja, a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) és az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) egységfrontot alkot, egyikük sem támogatja az egyik legtehetősebb tartomány kiválását, már csak azért sem, mivel Katalónia példáját pillanatokon belül követné Baszkföld is, ez pedig az Ibériai-félsziget nagyobbik államának széteséséhez vezethetne. A két nagy párt álláspontja szerint is alkotmányellenes lenne a katalán függetlenségi referendum, s a madridi törvényhozásban sem kapna többséget a katalánok terve.

A saját nyelvet beszélő Katalónia 7,5 millió lakosával Andalúzia után a második legnagyobb spanyolországi régió. A spanyol hazai össztermék (GDP) 20 százalékát állítja elő.