Csák Máté, Kőszegi Henrik, Aba Amádé, Borsa Kopasz, vagy a későbbi időkben az Esterházy, Batthyány, Erdődy, Pálffy család. Mindenki emlékezhet tanulmányaiból az egész országrészeket birtokló kiskirályok, a hatalmas latifundiumokon gazdálkodó főnemesek nevére. Lehet, hogy dédunokáink történelemkönyveiben Mészáros Lőrinc, Gerzsánszki Lajos, Hagyacki József vagy a Héjja testvérek neve is olvasható lesz? Ángyán József Jelentés a földről című legfrissebb tanulmánya szerint ők a legnagyobb haszonélvezői az Orbán-kormány földbérleti pályázatainak.
Az agrárprofesszor, a Fidesz-kormányból és a frakcióból is kilépő képviselő már az ötödik ilyen munkáját jelentette meg a Kiélegyenaföld.hu honlapon. Az egykori agrárállamtitkár az egész földhelyzetet áttekinti, szembesíti a Fidesz programjának és a második Orbán-kormány alatt hozott törvényeknek ide vonatkozó célkitűzéseivel, de a 336 oldalas tanulmány leglényegesebb része az állami földpályázatok már eddig is számos botrányt elindító eredményeivel foglalkozik.
Ángyán József mostanra valamennyi megye pályázatait áttekintette. Többször utal arra, hogy a hivatalos adatszolgáltatás hiányos, szétaprózódott, nehéz a tapasztalatokat összesíteni. Azért is, mert a pályázatokon kívül is bérbe adnak területeket, ezeket az ügyleteket teljesen zártan intézik, még a területek adatai sem nyilvánosak. A professzor így maga végezte el az adatok összesítését, elsősorban megyei szinten, majd országosan.
Ángyán két legfontosabb következtetése, hogy a bérbeadások egyrészt nem szolgálják az általa jónak tartott és a Fidesznek a választási programban illetve hivatalosan ma is vallott birtokpolitikai céljait, nevezetesen a családi gazdaságok létrejöttének és működésének elősegítését. Másrészt a bérletre kínált területek kiosztása, a győztesek kiválasztása átláthatatlanul, igazságtalanul, önkényesen történt.
Akármilyen metszetben vizsgáljuk a pályázati nyerteseket, arra jutunk, hogy a politikai összeköttetések számítottak a legtöbbet. Nézzük például azt, hogy a nyertesek hol laknak! A dobogóra három, az országon belül nem túl jelentős szerepet játszó település állhat, ezek mindegyikének lakói ezer hektár feletti földet kaptak 20 évre bérbe, az összesen négyezer hektár a kormány által bérbe adott összes terület egynyolcadát teszi ki. Az itteniek tehát abban vezetnek, hogy nekik sikerült a legeredményesebben "elbérelni" más települések földjeit a helyiek orra elöl, Ángyán úgy fogalmaz, hogy ezekre a településekre vándorol máshonnan a földek haszna.
A mai Magyarország viszonyainak ismerői bizonyára már ki is találták, hogy az aranyérmes település Felcsút, Orbán Viktor miniszterelnök faluja. Innen pályázott igen eredményesen Mészáros Lőrinc polgármester rokonaival és cégeivel együtt (1327 hektár), de mások is, Flier János és családja (319), Tóth Ádám (108), Friedmanék (87) és mások. Az ügyes felcsútiak 37 nyertes pályázata összesen 1900 hektárt, az egész országban bérbe adott terület csaknem 6 százalékát, az érintett megyei területek egyharmadát érte.
Szemben a kiírásokkal és a bérleti pályázatokat lebonyolító Nemzeti Földalapkezelő (NFA) és nemzeti parki igazgatóságok hirdetett elveivel, valójában szó nincs a helyben lakók előnyben részesítéséről. Ángyán kimutatása szerint az érintett 672 település közül 281-ben egyetlen talpalatnyi földet sem kapott egyetlen helyi gazdálkodó sem! Sőt, a megyék sorában az aprófalvas Borsod (39) és Baranya (34) után éppen Fejérben van a legtöbb, szám szerint 22 olyan település, ahol kiírtak ugyan földeket, de helyiek még elvétve sem nyertek. Felcsút közvetlen közelében, a Bicskei járásban is számos ilyen község van.
A települési földbérleti verseny második helyezettje Karcag, az ország kormányába két minisztert (Fazekas Sándor agrárminisztert, volt polgármestert és Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert) is adó alföldi kisváros. A karcagiak 33 nyertes pályázattal 1132 hektár bérletét nyerték el. A bronzérem Csongrádnak jár, az itteni Héjja testvérek Kft. 11 nyertes pályázattal 1014 hektárt kapott, a megye bérbe adott földjeinek 85 százalékát.
A kormány működése alatt eddig 672 településen adtak bérbe földet, a nyertesek 593 helyről kerültek ki. A megoszlás azonban nagyon egyenlőtlen, a terület több mint felét 32 helység lakói szerezték meg, az első tizenkettőnek jutott a földek harmada.
Nem tudjuk, hogy Orbán Viktor befolyásolta-e a döntéseket a bérbeadásról. De ha befolyásolta volna, biztos nemcsak Felcsútról gondoskodik, hanem az egész megyéjéről. Érdemes tehát megnézni, hogy áll Fejér megye. Nos, ez a megye vezeti a rangsort 6460 bérbe adott hektárral. Az egész ország érintett földjeinek negyede jut erre a közigazgatási egységre, de ha a földek minőségét is figyelembe vevő aranykorona-értéket nézzük, a teljes szóban forgó országos érték több mint negyede, 26,2 százaléka Fejérben került tartós bérletbe.
Nem kapunk más eredményt, ha az egyes pályázókat vesszük szemügyre! A fentiek után nem lesz meglepő, hogy ezen a listán az első két helyezett Orbán Viktor szűkebb pátriájából, Fejér megye északi részéből kerül ki: Ángyán egyéni listáját a Csákvári Mg. Zrt. (a volt állami gazdaság) menedzsereinek családjai vezetik, elsősorban az Antalffy és a Zimmermann família (a Zrt. vezetőihez összesen 30 szerződés és 1829 hektár köthető). Második a már említett felcsúti polgármester, az Orbán Viktor személyéhez több szálon is kötődő, a Puskás Akadémiát is elnöklő Mészáros Lőrinc és családja illetve érdekeltségei (25 szerződésben 1327 hektár). A lista harmadik helyezettje a gávavencsellői Gerzsánszki Lajos és családja. Ők érdekeltségeikkel saját megyéjükben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplénben (BAZ) 38 szerződéssel több mint ezer hektárhoz jutottak. Ugyanez a csoport pályáztatás nélkül, megbízási szerződéssel is földhöz jutott, ennek területe azonban nem ismert.
BAZ megyében más nagy nyertesek is vannak. Például a Start 2003 Bt., amely három nyertes pályázattal 496 hektárt bérelhet. A betéti társaság tulajdonosa Kanyok Attila, aki legutóbb Tiszaújvárosban a Fidesz jelöltjeként indult a polgármesterségért, és Mengyi Roland parlamenti képviselő, a BAZ megyei közgyűlés fideszes elnökének munkatársa. A politikai kötődés, konkrétan a Fideszhez kötődés nagyon sok esetben kimutatható. Baranya megye legnagyobb nyertese például Prettl Jánosnak a családja, ő a megyei közgyűlés Fidesz-KDNP delegálta tagja - emeli ki a Népszabadság az Ángyán-tanulmányról szóló cikkben.
A politikai meghatározottság a nyertesek zömét kitevő, kisebb bérletekhez jutók esetében is nagyon sokszor tetten érhető. A helyiek mindenhol tudják, ki miért győzött a pályázatokon. "Becslésem szerint a mintegy háromezer nyertesből 2500 valamilyen módon kötődik a kormánypártokhoz. Vagy közvetlenül, vagy a Magoszon, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségén keresztül" - mondta a Népszava kérdésére Raskó György agrárközgazdász. Az Antall-kormány egykori földművelésügyi államtitkára egy általa ismert olyan esetről is beszélt, ahol a település egyébként fideszes polgármestere azért nem nyert szociális, hátrányos helyzetű falusiakat foglalkoztató szövetkezetével földet, mert azt inkább egy Magosz elnökségi tagnak adták.
Erős párhuzam vonható a trafikpályázatok értékelésével, a szekszárdi és más esetekből tudjuk, hogy valójában a Fidesz helyi vezetői döntötték el, ki kaphat koncessziót nemzeti dohánybolt üzemeltetésére.
A földbérleti pályázatok egyértelműen a klientúraépítést szolgálják, ilyen tekintetben elítélendő, visszás folyamatról van szó - fogalmaz Raskó. Közgazdaságilag viszont szerinte az egész ügy jelentősége marginális. Az Ángyán adatai szerint másfél év alatt, 2013 szeptemberéig bérbe adott összesen 32 ezer hektár a magyar szántóterület vagy fél százaléka. A hazai földhasználati viszonyokat nem rendezi át a bérlet - mondta Raskó György.
Az agrárközgazdász abban nem ért egyet Ángyánnal, hogy baj, hogy nem a családi kisgazdaságok nyerték a legtöbbet. A pályázat kiírói és értékelői ugyanis átlagadatokkal jönnek, egy érdekeltség Ángyán szerint átlagosan 35,2 hektárt, egy pályázat 20,4 hektárt kapott. Az átlag azonban két szélsőségből áll össze, 460 pályázó, azaz a nyertesek csaknem fele tíz hektárnál kisebb bérlethez jutott (aranykoronában számolva az összes mindössze 8, a területnek 7 százaléka jutott nekik). Közben 14 érdekeltség (másfél százalék) 39 pályázója egyenként 300 hektár feletti területet bérelhet, összesen pedig a kiosztott terület 30 százalékára (az aranykorona-érték 28 százalékára) tették rá a kezüket. A tizennégyek ráadásul pályáztatás nélkül további 495 állami földrészt is bérelhetnek.
Raskó szerint a kisgazdaságok nem tudnak versenyezni a nagybirtokkal, csak addig élnek majd, amíg az európai unió adófizetői hajlandóak lesznek finanszírozni létüket. Közgazdaságilag tehát nem ártalmas, ha most nagyobb birtokok alakulnak ki, ha a földbérlettel azok a gazdaságok erősödnek, amelyek eddig is életképesek voltak. Ugyanakkor az is biztos, hogy a pályázatokat nem igazságosan bírálták el - tette hozzá az agrárközgazdász.
