Várhatóan a napokban hirdet eredményt a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) a 800 megahertzes frekvencia hasznosítására még december elején kiírt pályázaton. A versenytárgyalásnak azért nagy a tétje, mert eldönti, hogy melyik cégek kezdhetnek nagyszabású fejlesztéseket a legkorszerűbb mobil internetszolgáltatások (4G technológia) nyújtására is alkalmas hullámsávon. A hullámhossz másik nagy értéke, hogy 800-as frekvenciatartományban viszonylag olcsón végrehajthatóak a beruházások, és biztosítható nagy területek lefedettsége, miután az alacsonyabb hullámhosszokon kevesebb átjátszó relé telepítésére van szükség, mint a magasabbakon.
A 800-as sáv a földfelszíni műsorsugárzás tavalyi megszűnésével, vagyis az úgynevezett digitális átállással szabadult fel, s a hullámhossz mihamarabbi hasznosítására az Európai Unió kötelezte a kabinetet, amely így is egyéves haladékot kapott az átállásra. Elemezők szerint a frekvencia értéke meghaladja a 100 milliárd forintot. Erre a bevételre pedig számít az idei költségvetés, ez ugyancsak a licit gyors lebonyolítására ösztönzi a kormányzatot. A sávtartományon a versenykiírás szerint akár mindhárom mobilszolgáltató, a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt., és a Vodafone Magyarország Zrt. is osztozhat. Ez pedig azt jelenti - állatják hozzáértők -, hogy az eredményhirdetés után szinte hónapok alatt elterjedhet idehaza a 4G mobilszolgáltatás, főként a kevésbé ellátott vidéki területeken javulhat majd ugrásszerűen a szolgáltatási színvonalat.
A szakértők úgy vélik: ráfér a fejlesztés a mobilszektorra, miután tavaly a kormányzat intézkedései miatt szinte teljesen leálltak a beruházások az üzletágban. Az elmúlt év során az okozta a legnagyobb bizonytalanságot az ágazatban, hogy a kabinet hónapokig lebegtette a frekvenciák sorsát. Az egyik probléma az volt, hogy a Kúria érvénytelennek nyilvánította a 2012 végén lebonyolított (nem a 800-as frekvenciákra vonatkozó) pályázatot, s ennek jegyében - elvileg - az NMHH-nak vissza kellet volna fizetne a mobilcégektől a hullámsávok használati jogáért beszedett mintegy 40 milliárd forintot az árverés részvevőinek, a cégeknek pedig vissza kellett volna adniuk a megkapott sávtartományokat. Ezt azonban nem szívesen tették volna a társaságok, a visszaadás kikényszerítése pedig nem lett volna egyszerű lépés. Miután a hullámhosszokra mindegyik cég érvényes frekvenciahasználati engedélyt kapott, s ezt a hatóság nem vonhatta volna vissza nyomós indok nélkül.
Ezért a kormányzat úgy határozott, hogy maradhatnak a cégeknél az általuk újonnan megszerzett frekvenciák. A másik bizonytalansági tényező pedig az volt, hogy a kormányzat kilátásba helyezte a korábban kiadott sávok visszavételét a 2014-2016 között lejáró koncessziós időszakok végetértével. Végül azonban a bevétel fontosabbnak bizonyult az Orbán-kabinet számára, mint a mobiltársaságok különösebb indok nélküli megleckéztetése. Így engedélyezte a médiahatóság a mobilcégeknek a frekvenciáik megtartását 2022-ig.
Ezekért az engedményekért cserében pedig százmilliárd forintot kért a hatóság a három szolgáltatótól, a Vodafone, a Telekom és a Telenor cégektől. Számokat nem közöltek az érintettek, lapunk azonban úgy értesült, hogy a 100 milliárd forint legnagyobb hányadát a Telekom fizette be, a Telenor volt a második legnagyobb befizető, míg a Vodafone a harmadik lett a fizetési listán.
Egyes szakemberek szerint a kormányzat a szolgáltatók számára is elfogadható döntését az is motiválhatta, hogy a korábban kiosztott sávokat egyszer már "automatikusan" megtarthatta mind a Telekom, mind a Telenor, a Vodafone viszont még nem kapott hosszabbítást. Ezért a cég jogi lépéseket helyezett kilátásba az egyenlő bánásmód követelményének a megsértése miatt, arra az esetre, ha nem kapja meg a kért frekvencia további használati jogát.
Ebben az esetben a jogvitával évekre blokkolhatta volna a kormányzat által tervbe vett valamennyi frekvenciaárverést. Így a kormány nem jutott volna a várva várt bevételekhez, s a jogbizonytalanság miatt végül elértéktelenedett volna valamennyi hullámhossz.
Füstbe mentek az állami mobilcéggel kapcsolatos tervek
A tavaly április óta tartó vegetálása után ősszel megszűnt az állami mobil vállalat, az MPVI Mobil Zrt. azzal, hogy a cég novemberben beolvadt a Magyar Postába. Az állami társaság arra lett volna hivatott, hogy belépjen a mobilszolgáltatási piacra, és negyedik szolgáltatóként mind lakossági, mind állami, illetve önkormányzati ügyfeleket szolgáljon ki.
Az MPVI Zrt.-t három tulajdonos alapította: a Magyar Posta, a Magyar Villamosművek és az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. Az állami vállalatok 2011. december 6-án kötöttek konzorciumi szerződést azért, hogy az új állami mobilcég még elindulhasson az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) akkori év végi frekvenciaaukcióján.
Az állami társaság mintegy tízmilliárd forintért egyedüli pályázóként meg is kapta a tender legértékesebb frekvenciáját, amelyet a piaci szereplők hozzávetőleg 60 milliárd forint értékűre becsültek. Az állami társaság azért indulhatott egyedül az adott hullámsávért, mert a hatóság kizárta a többi jelentkezőt. Az aukció végeredményét később a piaci szereplők, a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone különböző eljárásjogi hibákra hivatkozva megtámadták, s a Kúria végül tavaly február végén a cégek javára döntött, az aukciót lezáró határozatot pedig megsemmisítette. Ezért az állami mobilcég működése az eredetileg tervezett formában ellehetetlenült.
A kormány ugyanis azt szerette volna elérni, hogy a piaci mobiltársaságok minimális díjazás fejében az úgynevezett nemzeti roaming keretében az állami távközlési vállalat rendelkezésre bocsássák a saját hálózataikat. Így az állami mobilvállalat viszonylag alacsony, bár így is több tízmilliárd forintos befektetés révén országos lefedettséggel tudott volna szolgáltatni. A hatóságok és a vállalatok közötti jogvita során azonban kiderült, hogy a kormány nem kötelezheti a nemzeti roamingra a piaci szereplőket. Így a terv kútba esett.
Ennek ellenére az MPVI Zrt. alkalmazotti létszámát nem csökkentették, és a vállalat bevételek nélkül működött egészen tavaly őszig. Az MPVI Zrt. az alapítása után nem sokkal már 64 dolgozót foglalkoztatott, és az állam a szakmai számítások szerint hozzávetőleg 1,5 milliárd forintot költött az Orbán-kormány meg nem valósult mobilpiaci terveire.
