A londoni Luton repülőtéren hiába várta január elsején két munkáspárti brit képviselő a sajtó jelenlétében a munkaerőpiaci korlátozások eltörlése utáni első romániai repülőt, a Marosvásárhelyről érkező WizzAir-járat csak háromnegyede volt megtelve, az érkezők pedig zömében korábbi munkahelyükre visszatérő romániai munkavállalók voltak.
Keith Vaz és Mark Reckless képviselők, akik saját szemükkel akarták látni, amint a munkát kereső romániaiak „elözönlik” országukat, elismerték ugyan, hogy az invázió elmaradt, de azt csak annak tulajdonították, hogy január elsején ritkán utaznak az emberek.
Az azóta eltelt napokban sem történt ilyen téren változás, mintegy igazolva Andor László foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos január elsején kiadott nyilatkozatát, melyben valószínűtlennek nevezte, hogy a román és bolgár munkaerőre vonatkozó korlátozások feloldása következtében jelentősen növekedne a kivándorlás.
Szombaton a német Die Welt-nek adott interjúban ismét megszólalt a magyar biztos, nagyobb higgadtságot sürgetett a román és a bolgár munkavállalókkal kapcsolatos vitában.
Andor úgy fogalmazott, hogy a munkaerő szabad áramlását nem lehet hisztériával megállítani és elutasította, hogy egyes gazdagabb országok azzal riogatnak: a kelet-európai munkavállalók szociális segélyre alapozzák ottani életvitelüket.A hisztériába hajló vitát az váltotta ki, hogy január 1-jén az Európai Unió összes tagállamában megnyílt a korlátlan munkavállalás lehetősége az EU-hoz 2007. január 1-jén csatlakozott Románia és Bulgária állampolgárai előtt.
Ez ellen leghatározottabban a brit kormány emelte fel a hangját, állítva, hogy az EU-ból érkező bevándorlók már most is komoly terhet jelentenek a szigetország szociális ellátó rendszere számára, ezért január elsejétől szociális korlátozásokat léptetett életbe, de a munkaerőpiacára vonatkozó korlátozás kilátásba helyezett és Brüsszel által bírált meghosszabbítását már nem valósította meg.
A munkaerőpiaci korlátozások januári elsejei eltörlése és a szociális támogatások rendszere szigorításának kérdése felkavarta a német belpolitikát is. Az egyik legtekintélyesebb német konzervatív politikus, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke szerint ujjlenyomatot kellene venni a Németországba érkező romániaiaktól, hogy csak az arra jogosultak kaphassanak szociális segélyt.
A terebélyesedő vitát Angela Merkel kancellár próbálta lecsillapítani, bejelentve, hogy a német parlament különbizottságot állít fel a héten, hogy megvitassa a szegénységi bevándorlók problémáját.
A bevándorlási szabályok szigorítását a konzervatív CSU kezdeményezte, azzal érvelve, hogy a munkavállalást korlátozó rendelkezések eltörlésével megnő a román és bolgár bevándorlók száma, és elszaporodhatnak a szociális visszaélések is. A német munkaerő elhelyező ügynökség adatai szerint jelenleg a munkanélküli segélyek 0,6 százalékát kapják román és bolgár bevándorlók. A két tagországból érkezők körében 7,4 százalékos a munkanélküliségi arány, ami viszont alacsonyabb, mint a németországi átlag.
Az Európai Unión belüli munkaerőmozgás szabályozását sürgette vasárnap David Cameron brit miniszterelnök egy, a BBC televízióban elhangzott interjújában. Az átalakítás szükségességét azzal indokolta, hogy az EU alapítói sem számolhattak olyan mértékű "népvándorlással", amilyen a kelet-európai bővítés után nyugat felé megindult. Miután Lengyelország, Magyarország és a többi közép- és kelet-európai ország csatlakozott az EU-hoz, 1,5 millióan érkeztek a térségből Nagy-Britanniába. "Ez masszív népvándorlás, és ezért a jelenleginél jobb szabályozásra van szükség" - fogalmazott Cameron.
A brit kormányfő szerint az unión belüli szabad mozgásnak vannak ugyan jó oldalai, hiszen számos külföldön élő és dolgozó brit állampolgár is élvezi ennek előnyeit, és Nagy-Britanniának is haszna származik a szakképzett külföldi munkaerőből, de árnyoldalai is vannak. Állította, maga a belső migráció mérete önmagában is probléma, és ehhez hozzáadódik az, hogy sokan csak a szociális juttatásokért költöznek más tagállamba.
Ezért a jelenleginél jobb szabályozást sürget a brit miniszterelnök, ami véleménye szerint "teljes mértékben elérhető" mivel az új tagállamok felvételéhez egyhangú döntésre van szükség az EU-tagok részéről. Burkoltan ugyan, de kilátásba helyezte a brit vétót is, amennyiben elmarad az igényelt szigorítás. A brit kormányfő megerősítette, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015-ös parlamenti választások után, 2017 végéig népszavazást írnak ki nagy-Britannia uniós tagságának fenntartásáról.
De nem csak a kelet-európai szegények nem kellenek a nyugat-európai országokban. Belgiumban például épp egy olasz anya és fia kiutasítása borzolja a kedélyeket. Az olasz nőt azért utasítanák ki a belga hatóságok, mert nem találták elégségesnek anyagi forrásat a megélhetéshez.
Nem ez az első ilyen ügy Belgiumban. Most ugyan az olasz sajtó bírálja vehemensen a belga hatóságokat, amelyek 2013-ban viszont elsősorban a francia média figyelmét vonták magukra, ugyanis tavaly több mint 100 francia állampolgárnak kellett ugyanilyen okból elhagynia Belgiumot.
A belga menekültügyi és bevándorlási minisztérium adatai szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt a megfelelő megélhetési fedezetet felmutatni nem tudó, ezért kiutasított uniós polgárok száma.
2010-ben még 343, 2012-ben 1918 uniós polgárt utasítottak ki, tavaly szeptemberig pedig 1130-at.
Maggie De Block menekültügyi és bevándorlási miniszter az ország legnépszerűbb politikusává vált intézkedéseinek köszönhetően.
